Orbán Balázs: Ha a civil szervezeteket zavarják a bírálatok, csavarják le a politikai tevékenységüket

Rendkívüli hírlevél
Amit azonnal tudni kell

Na, itt az első vitapont - mondta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára Vig Dávidnak, az Amnesty International (AI) magyarországi igazgatójának kettejük - a 444 által szervezett - közéleti vitájának az 5. percében. 

Meglepő pillanatban tette ezt a megjegyzést az államtitkár, még nem Soros volt a téma, vagy a migráció, esetleg a diktatúraépítés, a bemelegítésnél jártunk, annak felemlegetésével, hogy Orbán és Vig évekig egy egyetemre jártak, az ELTE jogi karára. Ezen a ponton nem az derült ki, hogy óriási barátok voltak, akiket aztán szétszedett a politika. Egyáltalán nem ismerték egymást, ezért is örült Vig, hogy végre szót váltanak egymással. Az AI igazgatója szerint egyetemi barátai, csoporttársai közül többen kormányzati pozícióban kerültek mostanra, ezzel a teljesen normális korábbi viszonyuk is jelentősen megváltozott. 

Na, itt hangzott el Orbán Balázs megjegyzése, hogy szerinte nem igaz, hogy megszűnt volna a párbeszéd a két oldal között, merthogy ő mindig is nyitott volt a másik oldalról érkező információkra, gimiben a Nemzeti Sport mellett olvasta a Népszabadságot és a Magyar Nemzetet is, és ahol tanít - a Mathias Corvinus Kollégiumban és a Közszogálati Egyetemen - „ott is nyitott, vitatkozós, jó értelemben vett kritikus szemléletmód van, ahol ütköznek a vélemények”. Az lehet, hogy a polarizáció erősebb, mint a 2000-es években volt, de ez a világban általános tendencia.

Most jöhetne akkor az a rész, hogy ezután a felütés után időnként önkritikusan, a túlzásokat elismerve, a másik oldal érveire odafigyelve egy barátságos beszélgetéssel folytatódott Orbán és Vig vitája, de azért mégiscsak 2020-ban járunk. Vig például megjegyezte, hogy általában nagyon megnehezíti az értelmes vitát, hogy egyáltalán nem azt számít, hogy mit mond, hanem a kormányzat vagy a Fidesz a személyében kérdőjelezi meg. A Figyelő listáján is szerepelt olyan kontextusban, mintha ellenségként kellene tekinteni rá. 

Hogy milyen nagy a távolság jelenleg a végre egymással szóba álló kormányzati szereplő és egy kormánykritikus jogvédő civil szervezet vezetője között, azt rögtön jelezte, hogy Orbán nem akarta használni a civil szervezet kifejezést, szerinte pontosabb a nem kormányzati szerv (NGO). Mégpedig azért, mert van olyan trend, hogy az NGO-k beszállnak a politikai arénába. Civilek a bélyeggyűjtők, az Amnesty vagy a Századvég viszont a közéletet alakítják, így a működésük kritika tárgyává tehetők, az államtitkár szerint ez a demokrácia.

Vig szerint ők nem pártpolitizálnak, nem céljuk a politikai hatalom megszerzése, de vannak olyan társadalmi, szakpolitikai kérdések, amelyekben hallatják a véleményüket. Amire Orbán válasza az volt, hogy akkor szedjék le a pártpolitikából a párt szó, és maradjon a politika. Szerinte nincs azzal probléma, hogy vannak olyan nagy hatóképességű, komoly finanszírozással rendelkező, közéletet befolyásoló nemzetközi szervezetek, amik bizonyos politikai oldalakat támogatnak, csak legyen világos, hogy ezek kivétel nélkül progresszív, baloldali liberális kormányok, és mindent elkövetnek azért, hogy mindenhol a saját értékeik, ideológiáik érvényesüljenek.

Vig szerint mindabból, amit Orbán elmondott, annyi igaz, hogy az Amnesty komoly szervezet. Egy jogvédő szervezet alapállása, hogy a kormányzattal szemben védi az egyének jogait, ezért minden kormányzattal szemben kritikusak. Éppen most a Fidesszel szemben, de az előtte és az utána következő kormányokkal szemben is azok lesznek. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy milyen hangulatkeltés folyt a kormányoldal részéről a civil szervezetek ellen a törvény elfogadásakor, amikor Németh Szilárd eltakarítandóként beszélt róluk vagy Bayer Zsolt azt közölte, hogy a taknyukon-vérükön kell ezeket az embereket kivezetni. 

Orbán ezzel kapcsolatban úgy vélte, hogy tűrési kötelezettessége van a közéleti pozíciót betöltőknek, márpedig az AI is ilyen. „Aki ezt nem bírja, tekerje le az ezzel kapcsolatos tevékenységét” - tette hozzá. 

Az EU Bíróság a múlt héten mondta ki, hogy jogsértő volt a külföldről támogatott civil szervezeteket listázó, 2017-es törvény. Vig elmesélte, hogy az akkori, felgerjesztett hangulatban egy kelet-magyarországi városban nem tudtak kivenni egy termet, ahol kerekasztal-beszélgetést tarthattak volna, iskolaigazgató hívta fel őket, hogy látta a híreket, és lemondja az iskolai bántalmazásról szóló előadást, a támogatóik pedig féltek nekik utalni, nehogy NAV-vizsgálatot kapjanak. 

Szóba került az is, hogy miért hozott ilyen törvényt a kormány, ha annak betartását nem követeli meg, hiszen több szervezet sem regisztráltatta magát. Így úgy tűnik, hogy csak a hangulatkeltés volt fontos. Orbán szerint ők arra számítottak, hogy a jogvédő szervezetek az önkéntes jogkövetést választják, az átláthatóság pedig fontos szempont. „Ha valakinek nem gond, hogy pénzt fogad el külföldről, akkor az se legyen gond, hogy arról be kell számolnia” - mondta az államtitkár. Szerint 150 szervezetnek nem jelent gondot, hogy regisztrálja magát, csak 15 vonta ki magát ez alól.

Vig szerint a honlapjukon megtalálható beszámolókban az átláthatóságot már azelőtt is biztosították, hogy a kormány törvényt hozott volna erről, ez azóta is megteszik, ahogy a bíróságra beadott beszámolókban is feltüntetik a külföldi támogatóikat. De az elvi kérdés volt, hogy egy orosz mintára meghozott, teljesen nyilvánvalóan jogszerűtlen előírásnak nem vetik alá magukat, ezt az álláspontjukat igazolta a mostani döntés. „Erkölcsi kötelesség fellépni egy nyilvánvalóan jogsértő szabály ellen, ahogy annak idején Orbán Viktor is nekiállt kordont bontani a Kossuth téren” - mondta Vig.

Orbán aztán megjegyezte, hogy nem aggódik AI-ért, sok a támogatójuk, elég aktívak is, nem félti őket az állítólagos diktatúra elnyomásától. 

A beszélgetés alatt szóba került még a tranzitzónák ügye, hogy kinek kell utólag bocsánatot kérni a járvány idején életbe léptetett rendkívüli veszélyhelyzet miatt (Orbán szerint azoknak, akik diktatúrát kiáltottak, Vig szerint a kormánynak a hajnalban rémhírterjesztés gyanújával tévesen elvitt emberektől, azoktól, akiket véleményük hangoztatása miatt több százezer forintra büntettek, és azoktól, akiknek a rokona elhunyt a kórházi ágyak kiürítése miatt). 

Arra a kérdésre, hogy a kormánynak címzett kritikák között volt-e jogos a veszélyhelyzet idején, Orbán azt mondta, hogy nem. És szerinte megtalálják majd azt a megoldást is, ami a civil szervezetek külföldi finanszírozásának az átláthatóságát megteremti, és az EU is elfogadja majd. Vig ezt erősen kétli, mert a tranzitzónák esetében sem hajtja végre a kormány a bíróság döntését, csupán annyi történt, hogy pár száz embert kiengedtek, de ellehetetlenítették a menedékkérelmek beadásának lehetőségét. 

A 444 első ilyen jellegű vitáját a Magvető Kávézóban rendeztük, köszönjük a helyszínt.