EU Bíróság: Jogsértő a külföldről támogatott civileket listázó törvény

Az uniós jogot sérti az a Magyarországon 2017 óta életben lévő törvény, amely a nagyobb külföldi támogatásból működő civil szervezetek regisztrációját írja elő - mondta ki a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön. Az ítélet szerint

Magyarország hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be azzal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezetek számára,

és szankciókat helyezett kilátásba az ennek eleget nem tevő szervezetekkel, és a számukra ilyen támogatást nyújtó személyekkel szemben.

A „külföldről támogatott civil szervezetekről” szóló törvényt még 2017 áprilisában fogadták el. Kimondja, hogy minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap határainkon kívüli forrásokból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában és ezt a bélyeget honlapján és kiadványain feltüntetni. 

Fotó: botost/444.hu

A civiltörvény miatt már 2017 júliusában kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. Az Európai Bizottság kétszer is felszólította a magyar kormányt az uniós joggal ellentétesnek talált törvény visszavonására. Ezt arra hivatkozva tették, hogy a törvény

indokolatlanul beavatkozik az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén. Emellett indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását, az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis diszkriminatívak, és szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.

A kormány nem tett eleget a felszólításnak, így került az ügy a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága (EUB) elé 2018 elején.

Az eljárásrend szerint először az Európai Unió Bírósága főtanácsnoka, Campos Sánchez-Bordona tett javaslatot, milyen döntést hozzon a bíróság az ügyben. Idén januárban kiadott jelentésében megállapította, hogy a törvény valóban nem egyeztethető össze az uniós joggal. A bíróságnak azt javasolta, hogy állapítsa meg lényegében azt, amit az Európai Bizottság is kimondott a tőke szabad mozgásának korlátozásával és az alapjog-sértéssel kapcsolatban.

A főtanácsnok véleménye ugyan nem köti a bíróságot, de a gyakorlat szerint az esetek jó részében annak megfelelő döntés születik az ügyekben, ezért nem meglepetés a bíróság csütörtöki ítélete.

A magyar kormány most lépéskényszerbe került: muszáj lesz módosítania a törvényt.

Nem sok hajlandóságról tanúskodik azonban, hogy már az idén januári főtanácsnoki közleményt úgy kommentálták, hogy „kitartanak a külföldről finanszírozott Soros-szervezetek” átláthatóságát célzó törvény mellett.

Ha Magyarország az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egy figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, bírság kiszabását javasolva a tagállammal szemben.

Strasbourg előtt is ott van

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) is folyamatban van egy eljárás a jogszabály miatt. A pert 2018 januárjában azután indította közösen 14 érintett civil szervezet, hogy az Alkotmánybíróság egyetlen hazai jogorvoslati szervként 5 hónapon keresztül nem tűzte napirendjére a jogszabály alkotmányossági vizsgálatát.

A szervezetek érvelése szerint a „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvény sérti az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. Továbbá szükségtelenül és aránytalanul diszkriminál a csak magyar és a külföldi forrásokat is használó szervezetek között, ezzel elriaszthatja a potenciális támogatókat, illetve gátolhatja az érintett civil szervezetekkel való együttműködést.  A törvény nem alkalmas állítólagos céljai megvalósítására sem - teszik hozzá, hiszen sem a civil szervezetek átláthatóságának biztosításához, sem a pénzmosás elleni fellépéshez nem járul hozzá.

Ebben a perben egyelőre nem született ítélet.

Aztán jött a Stop Soros!

Nem a külföldről támogatott szervezetekről szóló törvény az egyetlen civileket sújtó jogszabály, amely ellen az Európai Unió is felemelte a szavát. Nem sokkal a civiltörvény után fogadta el a parlament a civil szervezeteket érintő magyar migrációs különadóra vonatkozó szabályozást, hivatalos nevén a Stop Soros-törvénycsomagot, amely a bevételük 25 százalékát fizetteti az államkasszába azokkal a szervezetekkel, akik „bevándorlást segítő tevékenységet folytatnak.”  Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Velencei Bizottság még 2018 decemberében mondta ki a törvényről, hogy sérti a szólásszabadságot és az egyesülési szabadságot és meg kel szüntetni. A törvényt az Európai Bizottság is vizsgálta, de az Európai Unió Bíróságánál már csak a Stop Soros! törvénycsomag másik két eleméért indított eljárást a magyar kormánnyal szemben.

A magyar Alkotmánybíróság nem talált semmi kivetnivalót a Stop Soros! törvénycsomagban.

Frissítés:

A nyilvánosságra kerülése után reagált az ítéletre a civiltörény ellen létrejött, az érintett szervezetekből álló Civilizáció Koalíció:

„A döntés azért is különösen fontos az egész magyar társadalom számára, mert a magyar kormány évek óta próbálja ellehetetleníteni a közjóért dolgozó civil szervezeteket. Ennek eszköze volt - listázások, hatósági vegzálások mellett - a civilellenes törvény is” - írják közleményükben.

„A Bíróság ítéletével egy fontos cél teljesülhet: a magyar kormánynak kezdeményeznie kell a jogszabály hatályon kívül helyezését. A civilellenes törvény megszűnésével a kormány egy újabb lehetőséget kap arra, hogy el- és felismerje: a civil szervezetek minden nap azért dolgoznak, hogy a világot és benne Magyarországot jobb és élhetőbb hellyé tegyék. A civilek támogatása egyet jelent az elesettek segítésével, a közösségeink ápolásával, a környezet megóvásával és a jogaink védelmével. Ezek mindannyiunk közös ügyei.”

- teszik hozzá.