A főtanácsnok azt kéri, marasztalják el a magyar államot a menedékjog elfogadhatatlan korlátozása és a menekülők segítésének bűncselekménnyé nyilvánítása miatt.
Csehi Zoltán, mielőtt az Európai Törvényszék tagjává választották volna, az egykori igazságügyi miniszter, Trócsányi László ügyvédi irodájában dolgozott.
A Reuters úgy tudja, jogi lépések jöhetnek Magyarország ellen, mivel az Országgyűlés még mindig nem módosította a külföldről támogatott civilszervezetek listázásáról szóló törvényt.
A magyar hatóságok nem törték magukat, hogy csökkentsék a szállópor mértékét az érintett területeken, és az erre vonatkozó intézkedések is késtek.
A javaslatot ellenzéki parlamenti képviselők terjesztették be az Európai Unió Bíróságának ítélete után.
Hamarosan megjelenik az Európai Bizottság első jelentése arról, hogy milyen az EU-s tagállamokban a jogállamiság helyzete. Magyarországot Európa-szerte lassan egy évtizede bírálják a jogállam szisztematikus leépítése miatt, és bár a címben megfogalmazott kérdésre nincs egyöntetű válasz, nehezen tagadható, hogy a helyzet folyamatosan romlik. Nyolc hazai civil szervezet közös diagnózisa a magyar jogállam kritikus állapotáról.
A pécsi Emberség Erejével Alapítvány az uniós Erasmus-programra pályázott volna, de a pályázatot kezelő magyar közalapítvány ragaszkodott hozzá, hogy nyilatkozzanak arról, finanszírozzák-e őket külföldről, pedig az arról szóló törvényt már elkaszálta az EU bírósága.
Hátrányosan megkülönböztető, és indokolatlan korlátozásokat jelent a civiltörvény, vissza kell vonni - ítélte a bíróság.
Nem értenek egyet az Európai Bíróság ítéletével, de betartják azt.
Magyarország nem biztosított egyenlő bánásmódot a külföldi és magyar szereplőknek, amikor módosította a felsőoktatási törvényt.
Egy utas követelt kártérítést a Niki Luftfahrt osztrák légitársaságtól az égési sérülései miatt, amiket akkor szenvedett el, amikor az apjának repülés közben felszolgált kávé kiömlött.
„Amennyiben a tisztességtelen feltételek elhagyása megváltozhatja e szerződések elsődleges tárgyának jellegét oly módon, hogy az már nem az említett devizához kötött, a kamatláb azonban továbbra is ugyanezen deviza kamatlábától függ, az uniós joggal nem ellentétes ezen szerződések érvénytelenségének megállapítása.”
A magyar bíróságok már korábban is megadták volna a menedékjogot, de a kormány hatósága megakadályozta ezt.
2015-ben vette el tőlük a parlament fideszes többsége ezt a jogkört.
2013-ban a parlament törvényt fogadott el, ami szerint megszűnik minden olyan fennálló, határozatlan idejű vagy 2032 után lejáró haszonélvezeti jog, amit nem közeli hozzátartozók közötti szerződéssel alapítottak.
És az Európai Bizottság arra is felszólította az országot, hogy a cigarettákra kivetett adót igazítsa az uniós minimumszinthez.
A Bizottság szerint a felsőoktatási törvény módosítása EU-s jogba ütközik, Juncker pedig jó bizottsági elnök, bármit is mondjon Kovács Zoltán.
Az Edenred után egy másik francia cafetériacégnek is kártérítést ítélt a nemzetközi vitarendező testület, amiért az Orbán-kormány és a Fidesz jogszabály-módosításokkal kiszorította a magyar piacról.
A luxembourgi székhelyű bíróság a magyar Link Logistik N&N cég ügyében hozott ítéletében emlékeztetett, hogy a magyar szabályozás, ami az úthasználati díj fizetésének elmulasztását a jogsértés súlyának figyelembevétele nélkül szankcionálja, ellentétes az uniós joggal.
Gulyás Gergely szerint a 7-es cikkely szerinti eljárást nem valamelyik magyar intézménnyel szemben, hanem az Európai Parlament ellen kellene elindítani.
Jelentős késések korát éljük, érdemes tehát ezt észben tartani.
Az állam 2014-ben Andy Vajna filmügyi kormánybiztost hozta helyzetbe. Az ítélet jogerős, és a magyar bíróság előtt még több száz hasonló per van. Az Európai Unió Bíróságának döntésével összhangban ezeket is bukhatja az állam.
Az uniós főtanácsnok közlése alapján rosszul áll a zsebszerződések elleni törvény.
A kérdés főleg a fejkendő miatt került elő. Ha minden jelképre egyformán vonatkozik a tiltás, akkor a bíróság szerint mehet.
Bár korábban lajtstromozták, a luxemburgi bíróság visszavonta azt.
Mert az EU szerint a tagállamoknak hatékony, arányos, visszatartó erejű és diszkriminációmentes szankciókat kell alkalmazniuk.
Az ítélet alapján a Sony nem követelhet kártérítést a boltostól csak azért, mert valaki az ingyenwifijét használva töltött le egy dalt. Eddig minden rendben.
Haver, ezt töltsed!
Egy külföldi betöréses lopást sem könnyebb elismertetni a magyar hatóságoknál, mint egy külföldi diplomát.
Ha itthon is megkezdődnek a perek, az államnak 100 milliárdos kártérítést kell fizetnie a vállalkozóknak, akiket három nap alatt tiltottak el a nyerőgépek üzemeltetésétől.
A kiskereskedelmi törvény miatt vizsgálódnak, ami megtiltotta az üzleteknek, hogy két egymást követő évben veszteségesek legyenek.
Az Európai Unió Bíróságán akadt fent a béren kívüli jutattások magyar rendszere, ami lényegében államosította a korábban külföldi cégek uralta piacot.
Európai Unió Bírósága szerint alapvető elvárás, hogy a bordélyok tulajdonosai közös nylevet beszéljenek az ott dolgozó lányokkal.
Beszálltak abba a perbe, ahol a nagy dohányipari cégek próbálják megúszni a szigorításokat.
2009 óta tartott a vita arról, hogy az EU-nak az előzetesen becsült vagy a ténylegesen kifizetett tagállami támogatás után kell-e kompenzációt fizetnie.
Az Európai Unió Bírósága decemberben „eljárási okokra” hivatkozva levette a Hamász palesztin szervezetet a terrorista csoportok uniós listájáról. Ezért az Európai Unió Tanácsa most fellebbez, hogy a Hamász rajta maradjon a listán – mondta Susanne Kiefer szóvivő, nem sokkal azután, hogy a tagállamok külügyminiszterei elkezdtek tanácskozni, a párizsi merényletek miatt főleg a terrorizmus elleni harc megerősítéséről. A Gázai övezetben hatalmon lévő palesztin iszlamista szervezet reagálásában „tisztességtelen” lépésnek nevezte a brüsszeli döntést. (MTI)
Erről döntött a keddi első fokú döntésében az Európai Unió Bíróságának törvényszéke. A védjegyet a játék jogait birtokló brit Seven Towns jegyeztette be még 1999-ben. Ezt a német Simba Toys megtámadta, mondván: a kocka – minthogy elforgatható – olyan műszaki megoldást tartalmaz, ami miatt csak szabadalomként részesülhet oltalomban, de védjegyként nem. A bíróság most elutasította a Simba Toys keresetét, ami ellen két hónapig lehet fellebbezni. (MTI)
A bolgár ügy már az Európai Unió bírósága előtt van. Ha úgy döntenek, hogy ez faji diszkrimináció, az messzire vezet.
Nem elég, hogy irreleváns kép került fel rólam az internetre, még ronda is vagyok rajta. Élek törvény adta jogommal, és eltávolíttatom a Google keresőjéből. Sikerül vajon?
Amiért az adatvédelmi biztost idő előtt felmentette az igazságügyi minisztérium, amit az Európai Unió Bírósága ítélt el.
Az angol lapok cikkei sorban tűnnek el a keresési találatok közül az Európai Unió Bíróság májusi ítélete nyomán.
Képzeljék el, Habony Árpád csak dob egy levelet a Google-nek, és kötelesek eltüntetni a keresőből azt a linket, ami most az első találat, ha a nevére keresünk. Az egész internet működését megváltoztathatja az Európai Unió Bíróságának ítélete.
Az Európai Unió Bírósága tegnapi döntése szerint azokban az országokban, ahol azonos nemű párok nem köthetnek házasságot, a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő munkavállalókat ugyanolyan kedvezmények és juttatások illetik, mint a házasságban élőket – írja a TASZ a Facebookon. (Magyarországon az Alaptörvény szerint bár az azonos nemű párok élhetnek a bejegyzett élettársi kapcsolattal, de ez nem biztosít egyenlő jogokat a házassággal. A bíróság döntése szerint viszont a munkáltatónak ugyanazokat a feltételeket kell biztosítania a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő alkalmazottnak, mint a házasságban élőknek.
A luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága látszólag egyedi magyarországi ügyben hozott döntést tavaly december közepén, ítélete mégis több tízezer palesztin menekült jogi helyzetét rendezheti megnyugtatóan.
[caption id="attachment_1325" align="aligncenter" width="560" caption="A libanoni Ein el-Hilweh menekülttáborban. Terhes örökség"]
Mostafa Abed El Karem El Kott az Ein el-Hilweh táborban élt. Volt munkája, de mivel a családját keresetéből nem tudta eltartani, alkoholt kezdett árusítani a táborban. A Jund el-Sham nevű terrorista csoport ezt követően felgyújtotta házát és megfenyegette. A férfi elmenekült a táborból és Libanonból is.
Chadi Amin A Radinak a Nahr el-Bared táborban lévő otthona és üzlete a libanoni hadsereg és a Fatah közti összecsapásokban semmisült meg. Mivel a közeli Baddawi táborban nem volt hely, Chadi Amin A Radi szüleivel és testvéreivel Tripoliban szállt meg egy ismerősnél. A libanoni katonák azonban bántalmazták, önkényesen letartóztatták, kínozták és megalázták őket. A férfi édesapjával együtt hagyta el Libanont.
Hazem Kamel Ismail a családjával élt az Ein el-Hilweh táborban. A Fatah és a Jund el-Sham közti fegyveres összecsapások során a hadviselők fel akarták használni a házát. Mikor a férfi ezt megtagadta, megfenyegették, és meggyanúsították, hogy az ellenség ügynöke.
A három palesztin férfit nem csak múltjuk és üldöztetésük köti össze, azaz hogy megpróbáltatásaik miatt Magyarországra menekültek, de az is, hogy menedékkérelmüket a magyar Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal elutasította, bár visszaküldési tilalmat állapított meg javukra vagy kiegészítő védelemben részesültek. Az is közös bennük, hogy nem nyugodtak bele a döntésbe, és bíróságon támadták meg a BÁH határozatait. Magyarországon több tucatnyian lehetnek olyan palesztinok, akik üldöztetésük ellenére sem juthattak menekültstátuszhoz, annak ellenére sem, hogy korábban „speciális palesztin” védettséget élveztek.
A Fővárosi Bíróság (ma Törvényszék) 2011 nyarán úgy döntött, nem fogja élből elutasítani a palesztinok, jellemzően hontalanok felülvizsgálati kérelmét, hanem észlelve a probléma súlyát kezdeményezi a luxembourgi bíróság jogértelmezését.
Az ún. előzetes döntéshozatali eljárás során ugyanis bármely tagállam bírósága megkeresheti az EU bíróságát, hogy értelmezzen olyan uniós jogi rendelkezést, amelyet a tagállami bíróság az előtte folyó perben alkalmazni szándékozik. Főszabály szerint az uniós bírák adta értelmezés iránymutatást jelent az Unió összes bíróságának az adott jogszabály értelmezését illetően, sőt, a luxembourgi döntést általában a közigazgatási hatóságok is követik. A luxembourgi eljárásába a peres felek mellé bekapcsolódhat valamennyi tagállam és az Európai Bizottság is. Jelen ügy súlyát jelzi, hogy a palesztin felpereseken és a magyar kormányon kívül beavatkozóként részt vett benne az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, valamint számos tagállam, köztük Nagy-Britannia, Németország és Franciaország is.
A luxembourgi bíróság ítélete ugyanis közvetve a menekültek helyzetéről kötött ún. Genfi Egyezmény egyik speciális rendelkezése (az 1. cikk D. pontja) értelmezésére irányult, amely a palesztin menekültek helyzetét volt hivatott rendezni Izrael állam megalakulását, illetve a hatnapos háborút követő 1967-es területfoglalásokat követően. E két történelmi esemény során ugyanis olyan ritka helyzet állt elő, amikor palesztinok tízezreit az ENSZ (azaz gyakorlatilag a világ nemzeteinek közösségének) határozata kényszerítette korábbi otthonaik elhagyására; a Genfi Egyezmény ezt a különleges(en súlyos) helyzetet igyekezett rendezni.
Mindezt az ENSZ úgy képzelte el, hogy a palesztinoknak létrehoznak egy, a Genfi Egyezménynek a menekültek részére nyújtott általános védelemével párhuzamosan futó, eredetileg eseti és ideiglenesnek szánt rendszert, viszont nem teszik lehetővé a palesztinoknak, hogy más nemzetbeli menekülőkhöz hasonlóan védelmet kaphassanak távolabbi országokban. (Leginkább azért, mert a nyugati országok nem kívánták felvállalni az esetleges palesztin menekülthullámmal járó terheket.) Viszont kiegészítő szabályként azt is megfogalmazták, hogy amennyiben ez a párhuzamos védelem bármely okból megszűnik, akkor a palesztin menekültek automatikusan menekültstátuszt kaphatnak az Egyezményt aláíró bármely tagállamban. Ez pedig nyilván azt a célt szolgálta, hogy a palesztinok sose maradjanak védelem nélkül. (A palesztinokra vonatkozó külön szabályok csak azért nem számítanak egyedülállónak, mert a véres koreai háború idején hasonlóak vonatkoztak az ottani menekülőkre is, ám az „újjáépítési ügynökséget”, az UNKRA-t és a koreaiakról szóló speciális rendelkezéseket már 1960-ban megszüntették.)
Az Izraelből elmenekülők és elüldözöttek védelmi rendszerének két pillére az Egyesült Nemzetek Palesztinai Egyeztető-bizottsága (UNCCP) és a Palesztin Menekülteket Segélyező és Támogató Közel-keleti Ügynöksége (UNRWA) nevű ENSZ-szervek lettek volna; azonban az előbbi – amelyet a védelmi–biztonsági feladatokra szántak – soha nem kezdte meg tényleges működését, az utóbbi pedig legfeljebb korlátozott mértékben tud szociális–humanitárius segítséget nyújtani néhány olyan országban és térségben, ahol palesztin menekültek élnek (ilyen Szíria, Libanon, Jordánia, illetve a Gázai-övezet és Ciszjordánia, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is). Az UNRWA-nak nincs hadereje vagy biztonsági szolgálata, így a palesztin menekülttáborokban uralkodó erőszakot képtelen megfékezni, illetve az izraeli hadsereg harci tevékenységétől sem tudja megóvni a civil áldozatokat.
A magyar bírósági eljárás (ahol a három palesztinunk ügyét egyesítette a Fővárosi Bíróság) arra kereste a választ: milyen esetekben állapítható meg a palesztin menekülteknek a „helyben”, egykori lakhelyük közelében (az UNRWA által) nyújtott védelem megszűnése; és a védelem megszűnése esetén valóban automatikusan menekültként kell-e elismerni a palesztinokat?
A palesztin felpereseket a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) ügyvédei képviselték, mind a magyar bírósági, mind a luxembourgi eljárásban.
A luxemburgi bíróság mostani ítéletében igen méltányos és az eljárásban részt vevők közül leginkább az MHB álláspontjához közel álló értelmezést fogadott el. Eszerint a védelem megszűnése nem csupán azt jelenti, hogy az UNRWA-t jogilag felszámolják vagy beszünteti tevékenységét, hanem az is, hogy az adott palesztin menekült az adott területen (például egy libanoni menekülttáborban) biztonságban tud-e élni, és az UNRWA képes-e számára biztosítani az ENSZ-ügynökség mandátuma szerinti támogatásokat, szolgáltatásokat.
Az uniós bírák szerint, amennyiben a palesztin menekült biztonsága komoly veszélyben van (például polgárháború vagy harci tevékenység, esetleg a menekülttáborokban dúló bandaháborúk miatt), és az UNRWA nem tudja ellátni a mandátuma szerinti feladatát, akkor az adott palesztin menekült vonatkozásában a védelem megszűntnek tekintendő. Vagyis ha bármelyik uniós tagállamban menedékkérelmet nyújt be, automatikusan menekültként kell elismerni (feltéve persze, hogy ún. kizáró okok nem állnak fenn, azaz például nem terrorista az illető).
Az Unió luxembourgi bíróságának ítélete tehát – értelmezésünk szerint – palesztin menekültek tízezrei előtt nyitja meg az utat a menekültstátusz felé az uniós országokban, amennyiben a fenti feltételeknek megfelelnek. Vagyis az egykor „speciális palesztin védelemben” részesülő menekültek sikerrel folyamodhatnak új védelemért európai országok hatóságaihoz, ha igazolni tudják, hogy az UNRWA nem volt képes őket megvédeni.
Így tehát a továbbiakban a palesztinok nincsenek rákényszerítve arra, hogy olyan védelmet vegyenek igénybe „helyben”, amely védelem önhibájukon kívül sosem vált teljessé, és sosem biztosított számukra ugyanolyan biztonságos, nyugodt életet, amely kijut minden más menekültnek, aki üldözés elől menekül el az országából.
Az Európai Unió Bírósága meghozta döntését a magyar bírák kényszernyugdíjazása kérdésében. Semmi meglepő nincs benne, a magyar szabályozás jogsértő. Annyi érdekes talán, hogy a kormány érveinek színvonala semmivel nem volt jobb, mint amikor maga próbálta megvédeni döntését a közmédiában.
[caption id="attachment_1026" align="aligncenter" width="560" caption="Öreg bíró nem vén bíró"]
Mint ismeretes, a kormány két lépésben 274 bírót rúgott ki, ez a bírói kar nagyjából egytizede. A 2012-ben a kényszernyugdíj a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese mellett 9 ítélőtáblai és megyei elnököt, 7 ítélőtáblai és megyei elnökhelyettest, 17 kollégiumvezetőt, 2 kollégiumvezető-helyettest, 69 tanácselnököt, 15 városi (kerületi, munkaügyi) elnököt, 1 városi elnökhelyettest és 3 csoportvezető bírót érint, a többi bíró nem vezető beosztású. Hogy az Alkotmánybíróság (AB) ne vizsgálhassa a szabályozást, jól beleírták az Alaptörvénybe is a kényszernyugdíjazást. Azt is rosszul, így az AB megsemmisítette a szabályozást. De hogy túl nagy kárt ne okozzon a kormánynak, a határozatában hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a bírák eltávolítása több okból alkotmányellenes volt (sértette például a bírói függetlenséget és a diszkrimináció tilalmát), a bírákat az AB döntése alapján nem kell visszahelyezni. Nesze, semmi, fogd meg jól, mondták néhányan, talán nem is alaptalanul.
A bíróság ilyen mértékű lefejezése az Európai Unióban példátlan, nem csoda, hogy ott is szemet szúrt a dolog. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen, azt állítva, hogy az intézkedés ellentétes a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló 2000/78/EK irányelvvel, mert diszkriminatív. A 18 oldalas ítéletből különösen érdekes, hogy a kormány két, nyilvánvalóan védhetetlen érvvel próbálta meg igazolni, hogy a nyugdíjkorhatár nyolc évvel történő átmeneti nélküli leszállítása rendben van. Az egyik szerint ezzel lehet szolgálni a nyugdíjrendszer egységesítését. Az érvvel több baja is volt a Bíróságnak, a legalapvetőbb az, hogy az állítás nem felel meg az igazságnak. Ugyanis a nyugdíjkorhatár 2014-2022. között fokozatosan 65 évre fog emelkedni, vagyis nem igaz az, hogy a bírák kirúgásával egységes szabályokat érvényesítenének a bírákra: van, akinek 62 évesen kell elmennie, de pár év múlva már csak 65 évesen kellene ezt megtennie. Az eltérés magyarázhatatlan, a 62 éves bírák kirúgása pedig ennek fényében szükségtelen.
A másik érve az volt a magyar kormánynak, hogy így lehet "kiegyensúlyozottabb korstruktúrát" kialakítani az ítélkezésben, vagyis jogszerű cél a bírák fiatalítása. Az érv brutális megalapozatlansága könnyen belátható, ha belegondol valaki, hogy érezné magát, ha lenne egy határozott idejű szerződése, amiből azzal az indokkal rúgják ki, hogy pocsék a munkaerő-piaci helyzet, mert a fiatalok nem tudnak elhelyezkedni. A Bíróság ennél szofisztikáltabb volt, megállapította, hogy a közel 300 bíró kirúgása már középtávon sem alkalmas intézkedés arra, hogy a fiatalok munkaerő-piaci helyzetén érdemben javítson. Hiszen jövőre már csak egy korcsoport helyébe tudnak majd fiatalok lépni, és azokban az években, amikor emelkedni fog a nyugdíjkorhatár, egy helyébe sem. Egy teljes bírósági rendszer lefejezése, 274 bíró átmenet nélküli kirúgása pedig nyilván aránytalan azzal, hogy 274 fiatalnak állást adunk (arra nem is tér ki a luxemburgi ítélet indokolása, hogy bírósági helyek egy részét nem is állástalan jogászok, hanem más jogászi pályán évek óta dolgozók foglalták el).
Az eset ezzel nincs megoldva, a kirúgott bírákat még mindig nem helyezték vissza, ráadásul a fáma nem szól a Legfelsőbb Bíróság elnökének korábbi kirúgásáról, ami egy másik szabály alapján történt. Mindenesetre a mai döntés alapján a kormány azt nyilatkozta, hogy tiszteletben tartja a Bíróság döntését. Az IMF-től ugyanezt követeli magának óriásplakátokon. Most elválik, mit is ért ez alatt.
M. Tóth Balázs