Ezek a folyamatok fokozottan veszélyeztethetik Magyarország nemzetbiztonságát és szuverenitását.

Ezt írják a magyar civil szervezetek külföldi támogatásáról

a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról

szóló törvényjavaslat indoklásában.

Ez az a jogszabály, ami orosz és izraeli mintára regisztrációra kötelezné azokat a magyar civil szervezeteket, amik évente több mint 7,2 millió forint (a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeg kétszerese) támogatást kapnak külföldről. Ebbe az összegbe a magyar költsáégvetési szerveken keresztül juttatott uniós támogatások nem számítanak bele.

A törvényjavaslat szerint 

• egyesület vagy alapítvány 15 napon belül köteles bejelenteni külföldről támogatott szervezetté válását a bíróságon, egy formanyomtatványon tranzakciónként részletezve a külföldi támogatásokat;
  
• ez megjelenik az állam által működtetett Civil Információs Portálon is;
• ezután a külföldről támogatott szervezet haladéktalanul közzéteszi a honlapján, valamint feltünteti az általa kiadott mindenféle sajtótermékben, kiadványban, szórólapon, stb. hogy e törvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül;
  
• aki ezt nem teszi meg, az bírságot kaphat, és ezután az ügyészség kezdeményezésére a bíróság törölheti is a nyilvántartásból, ami gyakorlatilag megszüntetést jelent;
  
• a listáról csak öt év után lehet lekerülni, feltéve, ha a szervezet ez idő alatt nem kap külföldi támogatást.
  

A tervezetben egyáltalán nincs szó a civil szervezetek vezetőinek vagyonnyilatkozatáról, amit korábban pedzegetett a kormány. Az javaslat indoklása szerint

„az egyesülési jog alapján létrejött szervezeteknek ismeretlen külföldi forrásból juttatott támogatások alkalmasak lehetnek arra, hogy külföldi érdekcsoportok e szervezetek társadalmi befolyásán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat érvényesíthessenek Magyarország politikai és társadalmi életében, továbbá figyelemmel arra, hogy ez veszélyezteti az ország politikai, gazdasági érdekeit, a törvényes intézmények befolyásmentes működését, valamint hozzájárulva a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelem nemzetközi erőfeszítéseihez (...) Ezek a folyamatok fokozottan veszélyeztethetik Magyarország nemzetbiztonságát és szuverenitását.”

A tervezet több helyen is sulykolja a terrorizmus vonalat, hogy a civilek regisztrációs kötelezettsége valahogy a terroristák ellen fog segíteni a magyar kormánynak. Arra utalnak az indoklásban, hogy a civileknek juttatott külföldi pénznek is lehet köze a szélsőségesek finanszírozásához.

„Figyelemmel kell lenni továbbá azokra a kihívásokra, amelyeket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával összefüggésben az átláthatatlan eredetű pénzmozgások jelentenek. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az ebből fakadó veszély nem csak a profitorientált szektort fenyegeti, hanem a civil szférában is megjelenhet. A nemzetközi közösség erőfeszítéseire is tekintettel jelen törvény kiteljesíti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával összefüggő ellenőrzési mechanizmusokat, biztosítja a külföldi finanszírozás átláthatóságát a civil társadalom szervezeteivel kapcsolatban, és így hozzájárul e szervezetek vonatkozásában is a közbizalom fenntartásához.”

A szöveg készítői azzal zárnak, hogy

„a törvény az egyesülési jog gyakorlásában nem idéz elő korlátozást, de megteremti annak lehetőségét, hogy a nyilvánosság számára egyértelmű legyen, milyen szervezetek, milyen érdekek mentén kívánnak hatni a magyar állam és egyes polgárai véleményére, magatartására.”

Itt lehet elolvasni, hogy egy ehhez hasonló jogszabálynak milyen hatása volt a civil szerveztek támogatottságára Izraelben.

Itt lehet elolvasni a javaslat teljes szövegét.