Ahol már pontosan lehet látni, milyen károkat okozott a civilek elleni politikai hadjárat

„Ez az ember teljesen átalakította az izraeli politikát. Ő találta ki, hogy a baloldali emberek az ország ellenségei, olyan dolgokat tett elfogadhatóvá a kampányban, ami korábban nem voltak azok.”

Ezt mondta Arthur Finkelstein amerikai kampánytanácsadóról Roy Yellin, a B'Tselem nevű izraeli civil szervezet egyik igazgatója. Finkelstein hosszú ideig volt Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök politikai tanácsadója, most pedig Orbán Viktor csapatát erősíti. Módszereiről már többször is írtunk, ez itt egy jó összefoglaló.

A B'Tselemet azután kerestük meg, hogy kiderült: a magyar kormány újra nekimegy a vele kritikus civil szerveteknek. Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke arról beszélt, hogy

„ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani”

Orbán Viktor miniszterelnök utasítására 2014-ben egyszer már megpróbáltak hatósági eszközökkel megfélemlíteni egy sor civil szervezetet, de nem arattak látványos sikert.

A civilek magyar és izraeli vegzálása között több látványos hasonlóság van, Finkelstein személyétől valószínűleg nem függetlenül. Viszont Izraelben jóval korábban kezdték a dolgot, amikor Magyarországon még a Fidesz is szerette azokat, akiket most el akarnak takarítani.

"Hét éve kezdődött az első kampány, először politikusok nyilatkozataival. Azt sulykolták, hogy a palesztinok, a menekültek jogaiért kiálló, a megszállást ellenző szervezetek az ország ellenségei, és hogy külföldi erők szolgálatában állnak."

Roy Yellin szerint ezzel egy időben a kormánnyal kifejezetten jó viszonyt ápoló szervetek (GONGO - government-organized non-governmental organization) reklámkampányt indítottak óriásplakátokkal, újsághirdetésekkel, videofilmekkel, amiknek pontosan ugyanaz volt az üzenete, mint a hatalmon lévő politikusoké. Nem nehéz elképzelni, hogy itthon hogy fekszik rá a CÖF a Németh Szilárd által indított civilellenes hullámokra.

Civilellenes reklám Izraelben.

A nyilatkozatok után Izraelben törvénymódosítások következtek.

Az első körben azt akarták elérni, hogy külföldi országok, intézmények, például az EU vagy az Egyesült Államok egyáltalán ne támogathassanak izraeli szervezeteket. A külföldi magánadományokhoz nem nyúltak volna, mert a telepeket és a jobboldali kormányt támogató társaságok számára az fontos bevétel. A terv viszont megbukott, mert a törvénnyel kórházakat, egyetemeket és még egy csomó más, a politikához egyáltalán nem kötődő intézményt elvágtak volna a külföldi pénzektől, ezt pedig nem kockáztatta a kormány. Yellin szerint végül csak arról fogadtak el egy törvényt, hogy a külföldi forrásokat használó civileknek negyedévente be kell számolniuk a pénzügyeikről az igazságügyi minisztériumnak. Azt mondja, ez csak egy kis extra bürokrácia, nem lehetetlenítette el a működést.

Néhány évvel később újabb törvényt akartak Izraelben a civilek ellen. Ennek is több verziója volt, a legszélsőségesebb megkülönböztető karszalag viselésére kötelezte volna a külföldről is támogatott civileket, amikor azok a Parlamentbe vagy más a közintézményekbe látogatnak. Ebből különösen nagy botrány lett, sokaknak az jutott eszébe róla, amikor a nácik kötelezték sárga csillag viselésére a zsidókat. Szóba került a külföldi támogatásokra kivetett különadó is. Végül annyit fogadtak el, hogy a civileknek, akik a támogatásuk nagyobb részét kapják külföldről, minden nyilvános kommunikációjukba bele kell írni, hogy külföldről támogatják őket.

Yellin azt mondta, hogy még nem döntötték el, eleget tesznek-e a 2018-tól élő kötelzettségnek. Arról beszélt, hogy sokan felvetették a polgári engedetlenséget, és hogy egy per esetén lehet, hogy nekik adna igazat a bíróság, mert a törvény alkotmányellenes. Ez már jobban megnehezítené az ételüket, mint a korábbi törvény. Minden egyes Facebook posztjukat azzal kell(ene) kezdeni, hogy külföldi pénzből is működnek. Nem nehéz elképzelni, hogy egy ilyen szabálynak milyen hatása van, amikor egy szervezet a közösségi médiában tartja a kapcsolatot a támogatóval, ahol többnyire csak rövid, ötletes posztokkal lehet érvényesülni.

A B'Tselem igazgatója viszont arról beszélt, hogy nem is a konkrét szabály a legrosszabb a dologban.

"Az a cél, hogy minél többet lehessen beszélni a dologról. Nem is az a fontos, hogy mit fogadnak el, hanem hogy minden este el lehessen mondani a tévében, hogy ezek a civilek nem hazafiak, nem legitimek, hogy valami külföldi, titkos erőnek a szolgálatában állnak."

Yellin azt mondja, hogy a dolog működik. 2016 márciusában végeztek egy közvélemény-kutatást. Nem csak arról kérdezték az embereket, hogy mit gondolnak az emberi jogokért kiálló civil szervezetekről, hanem arról is, hogy mit gondolnak az emberi jogokról általában. Az derült ki, hogy az öt évvel korábban felvett adatokhoz képest minden fronton romlott a helyzet.

A legjobban azoknak a száma csökkent, akik általában tartják pozitívnak az emberi jogokat, Yellin szerint ez egyértelműen a kormány civilellenes kampányai miatt történt. A palesztinok jogaiért küzdő szervezetek megítélése azért romlott kevesebbet, mert őket már 2011-ben is elutasította az izraeli társadalom jelentős része.

A civilek elleni kampányokkal kapcsolatban Yellin arról is beszélt, hogy voltak váratlan pozitív hatásai is. Egy-egy súlyosabb kormányzati kirohanás például mindig segíti az adománygyűjtést, a támadások közelebb hozták egymáshoz a hatalom célkeresztjében lévő szervezeteket, és a társadalom egy szűk rétege, aki kritikus volt a tevékenységükkel, vagy annak bizonyos részeivel az ellenük indított támadások hatására támogatóbbak lettek.

A B'Tselem vezetője azt mondta: bármilyen kellemetlen is számukra az ellenük indított kormányzati kampány, az sehol sincs ahhoz képest, amin például a megszállt területeken élő palesztinoknak kell keresztülmenniük.

(A címlapos kép a B'Tselem  fotós blogjáról van)

;