Azok a régi szép idők, amikor a Fidesz istenítette a most álcivillé minősített szervezeteket

Igen, ez most olyan cikk lesz, amikor előszedjük, hogy mit mondott a Fidesz nem is olyan régen, ehhez képest mit mond most, a kettő köszönőviszonyban sincs egymással, a tanulságot pedig mindeki levonhatja magának.

Állítás most, Németh Szilárd értő tolmácsolásában:

  • egyes szervezetek idegen hatalmi érdekekből és pénzéből működnek hazánkban és politikai nyomást akarnak gyakorolni a kormányra.
  • A civil szervezetek 99,9 százaléka rendben van, nem finanszírozzák őket nagyhatalmak, és nem kérik őket, hogy a szabadon választott magyar parlamentre, kormányra "brutális nyomást" gyakoroljanak.
  • Az "álcivil" szervezetek nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, s ha tevékenységük a magyar emberek érdekei ellen folyik, akkor semmi keresnivalójuk hazánkban.
  • Németh konkrétan a TASZ-ra, a Transparency International-re és a Magyar Helsinki Bizottságra gondolt.

És a régi szép idők tucatnyi pillanata:

1.

Aki szót kért, és akire hivatkozott: Pelczné Gáll Ildikó és a Helsinki Bizottság

Helyszín: Parlament

Időpont: 2007. 09. 24.

Téma: A Fidesz akkori és azóta is alelnöke Kondorosi Ferenc rendészeti államtitkárt kérdezte arról, „amire alapvetően nincsenek szavazak, esetleg csak rossz viccek”, hogy miért vásároltak 315 millió forintért vízágyúkat a schengei övezethez való csatlakozásra szánt uniós pénzből.

„A tavaly ősszel elhíresült tömegoszlató eszközzel felügyelni az országhatárt, ez csak a legsötétebb diktatúrák torz önkényuralmainak fejében megszületett beteges vízió manifesztálódása lehet.”

Az államtitkár válasza szerint az EU a külső határok ellenőrzésének erősítésén kívül a tömeges, illegális migráció elleni fellépés és a mélységi ellenőrzés hatékonyságának növelésére, valamint a nemzetközi bűnügyi együttműködésre is ad forrást. A vízágyúkat az akkori rendőrségi elitegység, a Rebisz kapta.

Pelczné a választ nem fogadta el, amit ezzel indokolt:

„idézni szeretném önnek a Helsinki Bizottság véleményét, ellentétben az önével azt mondja, hogy Magyarországon nincs szükség vízágyúra. Rendkívül károsnak tartják, hogy a beruházás jogszerűségét firtató kérdések megválaszolása alól a miniszter úr az ideiglenes és idegenellenes érzelmekre rájátszó, azokat erősítő és teljesen megalapozatlan kijelentésekkel igyekszik kibújni. A magyar táborokban tömeges lázadás, rendbontás még soha nem fordult elő. Éhségsztrájk és öngyilkosság volt már, a vízágyú azonban ezekre nem hatékony megoldás.”

A legsötétebb diktatúrák torz önkényuralmainak fejében megszületett beteges vízió manifesztálódása működés közben. Fotó: Getty

2.

Aki szót kért, és akire hivatkozott: Ékes Ilona (fideszes képviselő) és a Helsinki Bizottság

Helyszín: Parlament

Időpont: 2009. 12. 14.

Téma: A gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló jegyzőkönyv megerősítése

Menekültek a magyar határon - AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK

„Az emberi jogi bizottság esélyegyenlőségi albizottságának 2009. december 8-i ülésén a Magyar Helsinki Bizottság képviselője rámutatott: a Magyarországra menekültként érkezők ügyének elbírálásakor tekintettel kellene lenni arra, hogy sok nő és gyerek az emberkereskedelem miatt hagyta el otthonát.

A Helsinki Bizottság munkatársainak eddigi tapasztalatai szerint Magyarország a segítségnyújtásban eddig sajnos nem jeleskedett, és csak az európai irányelv minimumát biztosítja.

A menekültként érkező várandós nők számára még terhesgondozást sem biztosítanak, kizárólag idegenrendészeti ügyként kezelik őket.

Változtat-e ezen az áldatlan helyzeten is az előttünk lévő két dokumentum hatályának elismerése? Remélem, hogy igen.

Köszönöm.

(Taps a Fidesz soraiból.)”

3.

Aki szót kért, és akire hivatkozott: Balog Zoltán és a Helsinki Bizottság, valamint a TASZ

Helyszín: Parlament

Időpont: 2006. 10. 16.

Téma: rendőri túlkapások az MTV-székház ostorma után

„Aki azt állítja, hogy az emberi jogok sérelmének szóvá tétele a rendőrség és a jogállam elleni támadás, az kijátssza egymás ellen azt, ami összetartozik, ráadásul pártpolitikai érdekből.

A Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány vagy a Társaság a Szabadságjogokért szervezet nem tartoznak ugyanahhoz a politikai táborhoz,

de tudják, hogy az emberi jogok kérdése nem pártpolitikai kérdés.

Ők együtt sorolják hiteles dokumentációkkal a súlyos jogsértéseket.”

4.

Aki szót kért, és akire hivatkozott: Varga Mihály és a Transparency International

Helyszín: Parlament

Időpont: 2008. 09. 29.

Téma: interpelláció a korrupcióról

„A Transparency International minden esztendőben kiadja azt a listát, amely egy-egy országban a korrupció állapotát mutatja vagy az állapotáról készült felmérés végeredményét mutatja. A legutóbbi, 2008 szeptemberében napvilágot látott anyagban azt olvashatjuk, hogy Magyarországon a korrupció mértéke a gazdasági növekedés gátjává vált. Azt találjuk, hogy Magyarország újra visszacsúszott, ezúttal a 39. helyről a 47. helyre. Olyan országok előznek meg bennünket, mint Barbados, Botswana, Puerto Rico, Mauritius, Macao vagy éppen a Zöld-foki szigetek.

A Transparency International felmérése alapján Magyarország már korruptabb országnak számít ezekhez képest. Nos, nem volt ez mindig így. Csak szeretnék emlékeztetni arra, hogy 2002-ben ezen a listán Magyarország még a 33. helyen volt, onnan sikerült most hat év MSZP-SZDSZ-kormányzás következtében a 47. helyre lecsúszni. (…)

Azt kérdezem tehát a miniszter úrtól, tisztelt miniszter úr, hogy mit szól mindehhez a korrupciós felméréshez. Érez-e azért valamilyen felelősséget, hogy Magyarország az elmúlt hat évben ezen a listán több mint 10 helyet visszacsúszott?

(Varga Mihály azóta miniszter lett, Magyarország pedig hét évvel később, 2015-ben 168 ország közül már az 50. helyre csúszott vissza a korrupciós listán.)

5.

Aki szót kért, és akire hivatkozott: Orbán Viktor és a Transparency International

Hol: interjú a Fehér Megyei Hírlapban

Időpont: 2008. 11. 22.

Téma: korrupció

„A Transparency International jelentésében azt olvastam, hogy Magyarország minden évben elveszít kettőszáz milliárd forintot a közbeszerzések körül uralkodó korrupció miatt. A nyugdíjasok zsebében való kotorászás, a közalkalmazottak fizetésének befagyasztása helyett tehát először azokat a döntéseket kellene meghozni, amelyekkel a korrupciót vissza lehet szorítani.”

6.

Aki szót kért, és akire hivatkozott: Lázár János és Helsinki Bizottság (és a TASZ)

Helyszín: Parlament

Időpont: 2007. 05. 22.

Téma: az alkotmány és a rendőrségről szóló törvény módosítása

„Bennünket azonban egy másik cél is vezetett. Nem kerülhettük el azokat az eseményeket felkiáltójelek nélkül, amelyek az elmúlt egy esztendőben Magyarországon zajlottak,

és itt mielőtt elfogultsággal vádolnának, elsősorban emberi jogi szervezetek véleményére hívnám fel a figyelmet.

Úgy tűnik, hogy a magyar rendőrség - az elmúlt 16 esztendővel ellentétben - az utóbbi egy-két esztendőben sokat veszített társadalmi tekintélyéből. Szeretnék itt hivatkozni nem csak arra a szervezetre, amit Salamon László képviselőtársam már idézett a mai napirend előtti fölszólalásában.

A Helsinki Bizottság részletesen, több jelentésében is foglalkozott a rendőrség társadalmi megítélésével, helyzetével."

(Vezérszónoki felszólalás. Lázár képviselőtársának, az azóta alkotmánybírává válaszott Salamon Lászlónak arra a felszólalására hivatkozik, amelyben beszámol egy perről, amit Gyurcsány Ferenccel szemben indított a TASZ. Azért perelték a miniszterelnököt, mert a kormány titokban akart tartani egy jelentést, ami alapján módosították volna a gyülekezési törvényt. Salamon szerint hamis indokkal tagadták meg Gyurcsányék a TASZ kérését.)

7.

Aki szót kért, és akire hivatkozott: Répássy Róbert és a TASZ

Helyszín: Parlament

Időpont: 2008. 09. 30.

Téma: Az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról

„A törvényjavaslat, amely ennyi, tehát egy lapból álló törvényjavaslat (Felmutatja.) ugyanazokat a hibákat követi el, vagy legalábbis részben ugyanazokat a hibákat követi el, mint a polgári törvénykönyvnek az a módosítása, amely nemrégiben elbukott az Alkotmánybíróság előtt. Tehát nagy valószínűséggel ez is alkotmánysértő.

Egyébként a Bárándy Gergely által idézett jogvédő szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért szerint alkotmánysértő ebben a változatban is a törvényjavaslat.

Alapvetően az a hibája a TASZ szerint - és egyébként a mi véleményünk is ezzel azonos -, hogy összekeveri a személyiségi jogokat a csoportot ért sérelemmel, és összekeveri az emberi méltóság védelmét más szempontok figyelembevételével, így például a kisebbségvédelem szempontjaival.” (Vezérszónoki felszólalás)


Lázár és Répássy MTI Fotó: Kovács Tamás

8.

Aki szót kért, és akire hivatkozott: Szászfalvi László (KDNP) és a Helsinki Bizottság, illetve a TASZ

Helyszín: Parlament

Időpont: 2008. 09. 30.

Téma: A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működését értintő törvénymódosítások

„El kell mondanom, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőinek álláspontja a fenti törvénymódosítást illetően sok tekintetben megegyezik a mértékadó emberi jogi szervezetek álláspontjával. Hadd idézzek az előterjesztésből néhány, a jogvédő szervezetek által is kifogásolt elemet. (…)

„Nem előzte meg a törvényjavaslat benyújtását szakmai, társadalmi vita, nem volt elegendő idő sem arra, hogy ezt a javaslatot szakmai körökben megvitassák, nem vette figyelembe a civil jogvédő szervezetek állásfoglalását, véleményét a kormányzat, illetve a már megtett megjegyzésem szerint nem történt előzetes egyeztetés az adatvédelmi biztosi jogkört ellátó ombudsmannal sem. (…)

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, valamint a Társaság a Szabadságjogokért közös álláspontot tett közzé a közrendvédelmi törvény módosítása tárgyában, megfogalmazva aggodalmaikat és aggályaikat. Állásfoglalásukban aggodalmukat fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy a jogalkotás nyilvánossága csorbát szenvedett a törvényjavaslat benyújtása során, erről az imént már tettem említést.” (Vezérszónoki felszólalás.)

9.

Aki szót kért, és akire hivatkozott: Kovács Zoltán és a TASZ

Helyszín: Parlament

Időpont: 2005. 11. 28.

Téma: interpelláció a a plakáttépkedő szocialistákról és az ezt elnéző rendőrökről

„Az önök kormányzása óta jelentős számban elszaporodtak a rendőrség pártpolitikai indíttatású, a polgárok alapvető szabadságjogait fenyegető fellépések. Gondoljunk a Loppert Dániel-ügyre, tisztelt belügyminiszter asszony, gondoljon Bégány Attila ügyére a Bibó-szobornál, a miniszterelnök jelenlétében vezették el a rendőrök, mert véleményt nyilvánított.

A makói ügyre ön is utalt, én meg utalok az önkormányzatok napján történt atrocitásokra. Úgy gondolom, hogy ezek az események mind-mind ezt támasztják alá, de nemcsak mi tiltakozunk ez ellen, tisztelt miniszter asszony, tiltakozik a Társaság a Szabadságjogokért Egyesület is, ezzel nem egyetértve, tiltakozik Demszky Gábor, aki maga is részesült ilyen rendőri atrocitásokban még a pártállam idejében, én is tiltakozom ezzel az interpellációval az ilyen események miatt.”

10.

Aki szót kért, és akire hivatkozott: Balsai István (Fidesz) és a Transparency International

Helyszín: Parlament

Időpont: 2009. 11. 17.

Téma: A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról

„A javaslat parlamenti bizottsági vitája egyébként jól rámutatott arra a törekvésre, amiről itt beszéltem, ugyanis a bizottság ülésén részt vevő Transparency International magyar irodájának vezetője, Alexa Noémi asszony kifejezetten bírálta a hivatal létrehozásának szándékát, és nemzetközi tapasztalatokra is utalva aggályosnak ítélte meg a javaslatot.

Egyetértve az általa elmondottakkal mi is osztjuk azt a megállapítást, hogy ilyen hivatalokat akkor szoktak létrehozni új intézményként, amikor a meglévő rendőrség, ügyészség és egyéb bűnüldöző szervek nem működnek hatékonyan. S miért nem működnek hatékonyan? Azért, mert hét és fél éve olyan kormánya van Magyarországnak, amelyik nem tudja ezeket az intézményeket hatékonyan működtetni. A minapi eseteket nem sorolnám fel, mert még azt hinnék, hogy aktuálpolitikai példákat, eseteket mondok. Nem véletlenül kell ma a nemzetbiztonsági kabinetnek ülésezni. Ha nem tudnak megoldani problémákat, az ismert törvény alapján hozzunk létre bizottságot.

Azt kellene megvizsgálni - ha az a helyzet, amit Alexa Noémi asszony is mondott és példákkal bizonyított -, hogy miért nem működnek hatékonyan a meglévő bűnüldöző szervek. Ha a kormány, amely ezeknek az intézményeknek a működéséért felelős, nem tartja eléggé hatékonynak a rendőrség és más nyomozó hatóságok vagy akár az ügyészség munkáját, akkor - szerintem - újabb hivatalok felállítása helyett meg kellene erősítenie ezeknek a bűnüldöző hatóságoknak a pozícióit, és a munkájuk hatékonyságának növelése érdekében megfelelő eszközöket, illetve beruházásokat kellene elvégezni.”

11.

Aki szót kért, és akire hivatkozott: Répássy Róbert és a Helsinki Bizottság, valamint a TASZ

Időpont: 2005. 11. 16

Téma: a lobbitörvény

„Egy minden országgyűlési képviselőhöz eljuttatott levelet szeretnék röviden ismertetni: nyílt levél a Magyar Köztársaság kormányához, mely szerint nem támogatják az alábbi aláíró civil szervezetek ezt a törvényjavaslatot.

Ha megengedik, csak azért, mert nem lényegtelen, felsorolom, hogy kik írták alá: Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége, Civil Rádiózásért Alapítvány, Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány, Dél-zalai Civil Fórum Egyesület, Értelmi Sérültek és Családjaik Jogvédő Egyesülete, Fehér Kereszt Gyermekvédő Alapítvány, Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága, Igazságosság és Esélyegyenlőség a Nemek között Egyesület, Lakóközösségi Szervezetek Szövetsége, Magyar Helsinki Bizottság - az emberi jogokkal foglalkozó Magyar Helsinki Bizottság -, Magyar Újságírók Országos Szövetsége - a MÚOSZ is aláírta -, Magyarországi Camphill Egyesület, Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány, Nők a Környezetért és Egészségért mozgalom, Nőtárs Alapítvány, Ökotárs Alapítvány, Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület, Társaság a Szabadságjogokért, Tiszta Élelmiszerért Mozgalom, Zöld Fiatalok, Zöld Nők Csoport. 22 szervezet írta alá, és még számos társadalmi szervezet tiltakozik ez ellen a javaslat ellen.”

12.

Aki szót kért, és akire hivatkozott: Balog Zoltán és a Helsinki Bizottság, valamint a TASZ

Helyszín: Parlament

Időpont: 2010. 05. 21. (a Fidesz már kormányon volt)

Téma: az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája

Balog Zoltán Fotó: Kovács Attila / MTI

„Miként az közismert, a 2006 őszén Budapesten történt tömeges rendőri jogsértések ügyében szót emelt az Európai Bizottság - ezt se felejtsük el - akkori igazságügyi és rendészeti biztosa, Franco Frattini, jelenleg olasz külügyminiszter. A jogsértések tényét megállapította a Magyar Országgyűlés állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese; az Amnesty International, a Civil Jogász Bizottság, az ENSZ Kínzás Elleni Bizottsága, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és nem utolsósorban a Nemzeti Jogvédő Alapítvány is vagy aggódtak, vagy tiltakozásuknak adtak hangot, vagy pedig hathatós segítséget nyújtottak az áldozatoknak a jogvédelemben.

Úgy gondolom, hogy ebben az ügyben kialakult egy olyan komoly civil összefogás, amit nem kellene és nem volna szabad - erre kérem mindannyiukat - utólag semmissé tenni vagy kicsinyíteni.

Itt a Társaság a Szabadságjogoktól a Nemzeti Jogvédő Alapítványon át egészen a Civil Jogász Bizottságig egy olyan összefogás volt az emberi jogok érdekében, amire, azt gondolom, Magyarországon eddig még nem volt példa.

Ezt nyilván részben indokolja az esemény súlyossága és brutalitása, meg talán indokolja az, amit én szeretnék reményként fenntartani, hogy

vannak olyan dolgok, amik megkérdőjelezhetetlenek, mindegy, hogy valaki nemzeti, liberális, konzervatív vagy akár baloldali - őket hiányoltuk ezekből az akciókból -, ha emberijog-sérelem történik Magyarországon, akkor fölemeli a szavát, még akkor is, ha ez neki politikailag esetleg nem kifizetődő.”

+ 1

És akkor most hallgassuk tovább Németh Szilárdot az álcivil szervezetekről.