Nem alkotmányellenes a Stop Soros

POLITIKA
2019 február 28., 11:03

Zöld utat adott az Alkotmánybíróság az úgynevezett Stop Soros törvénynek, ami létrehozta a "jogellenes bevándorlás elősegítése" nevű büntetőjogi kategóriát.

Az AB-től az Amnesty International kérte, hogy mondja ki, a büntető törvénykönyv új paragrafusai sértik az Alaptörvényt , azon belül is a büntetőjogi normák egyértelműségének követelményét és a szólásszabadságot.

Általános szinten azt mondta ki az AB, hogy

"az új bűncselekménynek még nincsen bírói gyakorlata, ezért nem vonható le alappal olyan következtetés, hogy a tényállásban szereplő egyes meghatározások eleve értelmezhetetlenek lennének."

A részletekbe belemenve az Alkotmánybíróság arra jutott, hogy az új jogszabály szerint a menekültek segítése csak abban az esetben számít bűncselekménynek, ha az elkövető tudja, hogy olyannak segít, aki valójában nincs kitéve üldözésnek, vagy az ettől való félelme nem megalapozott. Ha pedig valaki tartózkodási jogcím megszerzésében segít egy menekültet, csak akkor büntethető, ha az ország területére jogellenesen belépőt, vagy jogszerűtlenül itt tartózkodót segít. Mindezeket pedig a nyomozó hatóságnak kell tudnia bebizonyítani.

A szólásszabadság pedig azért nem sérült az AB szerint, mert

"az új bűncselekmény kizárólag az olyan véleménynyilvánítást tiltja, amelynek célja más személyek jogellenes magatartásra indítása, egyébként a migrációval kapcsolatos véleménynyilvánítást, a közéleti viták tartalmát nem érinti."

Az AB közleménye leszögezi, hogy

"A tényállás szövege nem utal a humanitárius segítségnyújtást célzó tevékenységek tilalmára, és az Alaptörvényben megkövetelt észszerű értelmezés mellett bíróság nem is juthat ilyen következtetésre. Az elesettek és a szegények megsegítése alaptörvényi kötelesség, ezzel összeegyeztethetetlen lenne büntetéssel fenyegetni az olyan segítő, önzetlen tevékenységet, amely a büntető törvénykönyvben tiltott céllal nem áll összefüggésben."

A szöveg azzal zárul, hogy

"Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság elutasította az alkotmányjogi panaszt, azonban szükségesnek látta az új bűncselekmény alaptörvény-konform értelmezésének alkotmányos követelmény formájában történő megerősítését."

Update: Az Amnesty International ezt a közleményt adta ki az ítéletről:

Az Alkotmánybíróság cserben hagyta a civileket

Az Alkotmánybíróság nem talált kifogásolni valót a STOP Soros törvénycsomag Büntető törvénykönyvet érintő módosítása (jogellenes bevándorlás elősegítése) kapcsán, és elutasította az Amnesty International Magyarország alkotmányjogi panaszát. Ezzel pedig cserben hagyta azokat, akiket a kormány azért fenyeget börtönnel, mert kiszolgáltatott embereknek segítenek.

„Rettenetesen szomorúak vagyunk, hogy az Alkotmánybíróság egy szerintünk ennyire egyértelműen abszurd és Alaptörvény-ellenes ügyben így döntött. A STOP Soros homályos, jogi szempontból teljesen értelmezhetetlen. A törvénynek nincs más célja, mint börtönnel fenyegetni azokat, akik kiszolgáltatott embereknek segítenek és nem értenek egyet a kormány jogsértő menekültpolitikájával.” – mondta Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

„A már szinte kizárólag kormánypárti bírókból álló testület döntése illeszkedik abba a gyakorlatba, hogy politikailag kényes ügyekben vagy nem dönt – ahogyan felfüggesztette a külföldi támogatásokról szóló törvény elbírálását – vagy nem mer szembeszegülni a kormány akaratával. Az Alkotmánybíróságnak kellene lennie az alkotmányosság legfőbb őrének és az Alaptörvény legfőbb védelmezőjének, sajnos ennek a feladatának már egyre kevésbé felel meg.”


Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.