• A kormány az Európai Bíróság ítéletének megfelelően megszünteti a szerb-magyar határon működő tranzitzónákat, az itt tartózkodókat már szerda este átszállították nyitott vagy félig nyitott szállásokra.
• Nagy siker ez a Magyar Helsinki Bizottságnak, a szervezet már öt éve követeli a menedékkérők jogellenes fogva tartásának megszüntetését.
• Pardavi Márta, a szervezet társelnöke szerint sok jel mutat arra, hogy a kormány célja továbbra is a menedékjog intézményének kiüresítése Magyarországon.

– Csütörtökön jelentette be Gulyás Gergely miniszter, hogy a kormány végrehajtja az Európai Bíróság ítéletét, és megszünteti a szerb-magyar határon működő tranzitzónákat. Ezzel egy olyan dolog teljesül, amit a Magyar Helsinki Bizottság már évek óta követel. Hogy fogadták a bejelentést?

– A luxemburgi bíróság múlt csütörtöki ítélete óta foglalkoztatott minket, hogy a kormány hogyan fogja azt végrehajtani. Az Európai Bíróság ítéletéről van szó, ami nem konkrét ügyekre kötelező. Jogi iránymutatást ad, hogy általában hogyan kell egy kérdésben az európai uniós jogot értelmezni.

Nyilvánvaló volt, hogy a menekültügy politikailag nagyon érzékeny kérdés. De az elmúlt években mindig azt láttuk, hogy azokban a kérdésekben, ahol a luxemburgi bíróság ilyen érzékeny kérdésben, magyar ügyben döntéseket hozott, ott a kormány azért végrehajtotta azokat, még akkor is, ha nagyon fájt neki.

Nem vállalta be soha azt a rizikót, hogy az Európai Uniós bíróság ítéletét félvállról vegye. Ennek ebben az ügyben is hatalmas kockázata lett volna: az Európai Unió Bírósága ítéletét nem tiszteletben tartani borzasztó jelzést küldött volna arról, hogy Magyarországon hogy működik a jogállamiság.

Úgyhogy nagy várakozásaink voltak, vajon mit jelent majd a döntés végrehajtása. De amikor tegnap éjszaka kaptuk a hírt, hogy szállítják át a röszkei meg a tompai tranzitzónából az embereket félig nyitott táborokba, akkor iszonyatosan meglepődtünk. Nagyon örültünk, és vártuk, hogy mindenkit átszállítanak-e, ki milyen döntést kap arról, hol lesz az új szálláshelye.

Még most is nagyon nehéz elhinni, hogy tényleg ez történt, azok után, hogy az utóbbi napokban a kormány mennyire egyértelműen arról beszélt, hogy elfogadhatatlannak tartja a bíróság döntését.

Ugyanakkor azt is gondoljuk, hogy nagyon súlyos lett volna, ha a luxemburgi döntés után, ami feketén-fehéren kimondja, hogy jogellenesen fogva tartás történik a tranzitzónákban, még hetekig vagy hónapokig nem szabadulhatnak ki az emberek, mialatt a kormány az ítélet végrehajtásának a lehetőségeit vizsgálja.

– Tudtak az ügyfeleikkel beszélni? Mit éreztek, amikor kiderült, hogy elhagyhatják a tranzitzónákat?

– Volt, akivel tudtunk már beszélni. Ezek az emberek a tranzitzónában a wifit használták, úgyhogy a kommunikáció nem volt könnyű, amikor szállították át őket Amit eddig hallottunk, az persze az öröm, de sokan kérdezik, hogy most mi lesz. Nekünk most az a feladatunk, hogy tájékoztassuk őket, hogy ahová kerültek, ott mik a szabályok. Mi vár rájuk, mi a következménye annak, hogy ha mondjuk elhagyják a szállást. Mi lesz most a menedékkérelmükkel? Lesz-e a gyereküknek iskola? Vannak, akik nagyon súlyosan traumatizáltak, ők pszichológiai segítségre szorulnak. Nem tudom, hogy a hatóság mennyire készítette ezt elő. Minket, és az ügyfeleket készületlenül ért.

Mindenesetre, az ilyen típusú ellátásnak 2015 előtt azért volt gyakorlata, úgyhogy most nem a nulláról indulunk, csak azóta sok minden megváltozott.

Sok még a kérdés, de az ügyfeleink sorsa egyértelműen jobbra fordult. Hatalmas dolog az, hogy hónapok után végre szabadon lehetnek, még ha nem is hagyhatják el az intézményt teljesen szabadon. Óriási különbség lehet egy anyukának már az is, hogy a gyereke nem azon a murvás, pár négyzetméteres területen játszik, hanem egy rendes udvaron, ahol fű is van.

– A kormány szerint menekültügyi befogadóállomásokra szállítottak 280 menedékkérőt. Ezekben az intézményekben nem az a szabály, hogy napközben szabadon ki lehet járni?

– Vámosszabadiban igen, az egy befogadóállomás. De Balassagyarmaton egy közösségi szállás működik, ott mások a magatartási szabályok. Azokat, akiknek a menedékkérelmét már elutasították, tehát idegenrendészeti eljárás alatt vannak, tudomásunk szerint oda szállították. Ott a kijárás szűkebb, naponta pár órát lehetnek a városban, de a megyét például már nem hagyhatják el. Így is teljesen más ott lenni, szögesdrót vagy állandó rendőri felügyelet nélkül.

– Hogyan változik majd mostantól a menedékkérelem benyújtásának lehetséges módja? Eddig a tranzitzónákon keresztül lehetett átjutni a kerítésen és leadni a kérelmet. A bezárásukkal hogy lesz ezután?

– Erről mi is annyit tudunk, mint amennyit ma a hírekben lehetett olvasni. Azt mondták, hogy külképviseleteken lehet majd ezen túl menedékkérelmet benyújtani. Én ezt most még nem kommentálnám, mert a részleteket még látni kell.

De az biztos, hogy a menedékjoghoz való hatékony hozzáférés uniós követelményének nem felelne meg, ha ez lenne a menedékjog kérelmezésének egyetlen lehetősége Magyarországon.

– Beszélt arról, hogy a mai napig minden csatornán azt hangoztatta a kormány, mennyire nem ért egyet a luxemburgi ítélettel, ami azért valóban a hazai menekültpolitika alapjainak újragondolására kényszeríti őket. Lehet arra számítani, hogy meglépik ezt?

– Ha az elmúlt egy hét nyilatkozataiból indulunk ki, az alapján a kormányzati szándék az volt, hogy ne hajtsák végre ezt az ítéletet. Károsnak tartják, nem értenek vele egyet, alkotmányossági vizsgálatot fognak kezdeményezni - mondták. Ezek után most a fogva tartás megszüntetése nagyon pozitív lépés. De hogy az ítélet többi részét is hasonlóan végrehajtják-e, nem tudom. Ez a bíróságok döntésein is múlik majd, amiket szerencsére még a kormányzati szándék sem tud felülírni. Vannak folyamatban lévő bírósági ügyek, vannak, amik újraindulhatnak, a luxemburgi ítélet most világos iránymutatást adott egy sor kérdésben. Például Szerbia biztonságos tranzitországként való kezelését, és a kérelmek erre hivatkozva történő automatikus visszautasítását illetően.

– Mi az a terület, amire a Magyar Helsinki Bizottság kiemelten figyel a következő időszakban?

– A feladatunk most elsősorban az, hogy segítsük azokat, akik most kiszabadultak, hogy valahogy megpróbáljuk azt a lehetőséget valóssá varázsolni, hogy Magyarországon még lehessen menedékjogot kérni.

Teljesen egyértelmű, hogy a kormányzati szándék továbbra is menedékjog intézményének kiüresítése.

2016 óta megszűnt az elismert menekültek integrációs támogatása. Tényleg, le a kalappal az előtt a menekült vagy oltalmazott előtt, aki meg tud kapaszkodni Magyarországon. Eddig olyan körülmények között tartották fogva az országba lépése után, ami kifejezetten azt szolgálta, hogy elvegyék a kedvét attól, hogy egy percet is itt legyen. Ebbe az irányba mutat a csütörtöki nyilatkozat a kérelem külképviseleti benyújtásáról is.

Azért az hatalmas szégyen, hogy a kormányzat mindenáron megpróbál elzárkózni ettől a felelősségtől, és ötéves jogi csatákat kell vívni Strasbourgban és Luxemburgban, hogy külföldi fórumok kimondják a világos jogszabályokat.

– Én euforikusabb hangulatra számítottam öntől. A civil szervezet, amit vezet, évek óta harcolt valamiért, ami most megtörténik.

– Persze, nagy siker ez nekünk is, de főleg azoknak, akiket ez ténylegesen érint, akik szabadultak. Csak közben pontosan tudom, hogy a kormány minden eszközt hajlandó bevetni annak érdekében, hogy embereket ne részesítsen a nekik járó védelemben. Éppen ezért nem tudok felhőtlenül örülni.