Döntött az Alkotmánybíróság (AB) Varga Judit igazságügyi miniszter beadványáról, ami arról szólt, valóban végre kell-e hajtania a kormánynak az Európai Unió Bíróságának egy tavalyi ítéletét.

Az európai bíróság akkor úgy ítélte meg, hogy a szerb-magyar határon található tranzitzónákra vonatkozó szabályokról és gyakorlatokról szóló magyar jogszabályok a magyar gyakorlat, amelyben lényegében érdemi vizsgálat nélkül toloncolnak vissza menedékkérőket biztonságosnak ítélt harmadik országokba, ellentétes az uniós joggal. A luxemburgi testület megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette maradéktalanul azon kötelezettségét, hogy hozzáférést biztosítson a menekültjogi eljáráshoz. Mivel a kormány mégsem hozta meg a szükséges intézkedéseket, novemberben az Európai Bizottság pénzbírság kiszabását kérte a bíróságtól.

Az AB közleménye szerint „amennyiben az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket. Az Alkotmánybíróság azt ugyanakkor nem vizsgálhatta, hogy a konkrét esetben megvalósul-e a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése. Az Alkotmánybíróság egyúttal hangsúlyozta a határozatban azt is, hogy az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az EUB ítéletének felülvizsgálatára, illetve jelen ügyben az eljárás az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára sem terjed ki”.

A vita arról szól, hol húzódnak a nemzeti és uniós hatáskörök határai, milyen esetekben lehet kibújni az európai szintű bírósági döntések alól, és milyen esetekben nem.

Az AB a konkrét ügyben nem foglalt állást, viszont kimondta, hogy ha valamiről nem egyértelmű, nemzeti vagy európai hatáskör-e, a kormány jóhiszeműen feltételezheti, hogy nemzeti. A magyar kormány tehát nem kapott olyan típusú megerősítést, amilyet a lengyel kormány az ottani Alkotmánybíróságtól.

A Helsinki Bizottság egyenesen úgy értelmezi, hogy „elbukott a kormány szabotálási kísérlete, végre kell hajtani az uniós döntést”.

Gulyás Gergely miniszter fél 1-kor sajtótájékoztatót tart a témában.