Masszív forintgyengülést hoz eddig a péntek: a kereskedést csütörtök este 406-407 forintos szinten záró euró ára nem sokkal dél után átlépte a 410 forintos szintet a devizapiacokon, a napi csúcs 410,435 forint volt. Ez azt jelenti, hogy ismét bő két hónapos mélypontra került a forint az euróval szemben. Február végén, március elején még 400 forint alá is be-benézett az euróár (ilyen a béke, ahogy Orbán Viktor mondta akkor), február 26. és március 26. között az MNB-s középárfolyam is jellemzően 400 forint alatti volt, a forintcsúcsot a március 5-i 397,99 forintos szint jelentette.
Most viszont ott tartunk, hogy ilyen a (vám)háború: ismét csúnyán alakult a forintárfolyam. Az elmúlt napokban, összefüggésben azzal a kiszámíthatatlan, és időnként a bennfentes kereskedelem gyanúját felvető katyvasszal, amit Donald Trump művel a vámokkal, dinamikus forintgyengülés kezdődött az euróval szemben. Az euró nagyjából egy hét alatt körülbelül 9 forintot drágult.
A forintgyengülésnek most nem elsősorban hazai okai vannak (ezt jelzi, hogy a złoty ára csak filléreket változik és a cseh korona is csak kis mértékben drágult). A mai esést pedig kifejezetten a dollár zuhanása gerjeszti: a dollár pénteken kora reggel az euróval szemben 3 éves, a svájci frankkal szemben 10 éves mélypontra esett. A forint így legalább a dollárral szemben erősödik, kora reggel még 358-359 között is volt a dollárárfolyam, de kora délután is 361 alatt van.
A pénzpiaci idegesség oka az, hogy bár Trump számos vám bevezetését elhalasztotta, Kína és az Egyesült Államok között már jócskán 100 százalék feletti vámszinteket hozott eddig a kereskedelmi háború, márpedig az két ország adja a világgazdaság 45 százalékát. A forint árfolyamában emellett némi bizonytalansági tényező, hogy ma este jön ki az S&P új hitelminősítése – bár drasztikus változás aligha lesz benne, az egyetlen kockázatot az jelentheti, hogy az első három hónap után idén is kétséges a költségvetési politika hitelessége, miután a deficit negyedév alatt elérte az éves előirányzat 62 százalékát.