A szociáldemokraták ezúttal is megnyerték a bécsi választást, közben viszont áttört a szélsőjobboldali Szabadságpárt
Michael Ludwig főpolgármester pártja, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) nyerte a bécsi önkormányzati – a főváros rangja miatt egyben tartományi – választást. A második helyen a hatalmas előretörést bemutató, szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) végzett, míg Christian Stocker kancellár pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) csak az ötödik helyre futott be.
A végeredmény:
- balközép SPÖ: 39,5 százalék,
- szélsőjobboldali FPÖ: 20,4 százalék,
- balközép zöldpárt: 14,5 százalék,
- liberális NEOS: 9,9 százalék,
- jobbközép ÖVP: 9,7 százalék,
- szélsőbaloldali KPÖ: 4 százalék.
Mivel az SPÖ 1919 óta – a náci éveket leszámítva – az összes önkormányzati választást megnyerte Bécsben, mostani sikere sem okozott meglepetést. A párt pár százalékot veszített a 2020-as eredményéhez képest, de meg tudta őrizni dominanciáját. Michael Ludwig főpolgármester a zöldekkel, az ÖVP-vel vagy a NEOS-szal léphet koalícióra. Az FPÖ-vel való együttműködést ugyanis kategorikusan kizárta.
A szélsőjobboldali FPÖ azonban ennek ellenére is elégedett lehet, miután majdnem megháromszorozta öt évvel ezelőtti támogatottságát. Herbert Kickl pártja a tavaly októberi országos választási győzelme után Bécsben is áttört. A párt főpolgármester-jelöltje, Dominik Nepp arról beszélt, hogy 2030-ban már a főpolgármesteri pozícióért küzdenek majd.
A zöldpárt szintén elégedett lehet, mivel csak minimális veszteséget szenvedett el 2020-hoz képest, és megőrizte harmadik helyét. A NEOS pedig 2,5 százalékkal javított az előző választáshoz képest.
A választás legnagyobb vesztese egyértelműen az ÖVP, ami 2020-ban még 20,4 százalékot kapott. Az ÖVP a tavaly októberi osztrák választás óta mélyrepülést folytat. A lejtmenet azután indult, hogy vezetésével a centrumpártok első körben nem tudták kigolyózni a választást megnyerő szélsőjobboldali FPÖ-t, ugyanis január 3-án egymásra borították az asztalt. A koalícióval együtt bukott Karl Nehammer ÖVP-s kancellár is, helyét párttársa, Alexander Schallenberg vette át ügyvivő kancellárként.
Alexander van der Bellen elnök a történtek után felkérte az FPÖ elnökét, Herbert Kicklt, hogy alakítson kormányt. A szélsőjobboldali politikus azonban nem tudott megállapodni az ÖVP-vel, így a centrumpártok újra tárgyalni kezdtek egymással. Második nekifutásra pedig már meg is egyeztek. Bár az új kancellár az ÖVP-s Christian Stocker lett, a párt támogatottságán ez nem segített, továbbra is az FPÖ továbbra vezet magabiztosan minden országos kutatásban. (via Der Standard)
Beiktatták az osztrák kormányt, Christian Stocker az új kancellár
155 nappal a választás után alakult meg a kormány.
A holland modellel állítanák félre az osztrák választást megnyerő FPÖ elnökét
Herbert Kickl azonban kancellár szeretne lenni, ha már a történelemben először pártja, a szélsőjobboldali FPÖ megnyerte a választást. Az Osztrák Néppárton kívül az összes párt elutasítja részvételét egy győztessel alkotott koalícióban.
Orbán szélsőjobboldali szövetségese közelebb került az osztrák kancellársághoz, mint valaha
Sokáig úgy nézett ki, hogy a centrumpártok kigolyózzák az osztrák választást megnyerő Szabadságpártot. Aztán egymásra borították az asztalt. Megbukott Karl Nehammer kancellár is, a kormányalakítás lehetősége pedig Herbert Kickl ölébe hullott. A második világháború óta először vezetheti szélsőjobboldali politikus Ausztriát.
A szélsőjobb helyett mégis a centrumpártok kormányozhatnak Ausztriában, küszöbön a megállapodás
Nem kerül haralomra az FPÖ, második nekifutásra jöhet a türkiz-vörös-rózsaszín koalíció. Szokás szerint ÖVP-s lehet a kancellár: Christian Stocker.
Összeomlottak a koalíciós tárgyalások Ausztriában
Az egyik párt kilépett a koalíciós tárgyalásokból, mivel szerintük a másik két párt nem hajlandó reformokat végrehajtani.
Megállapodtak a koalícióról az osztrák centrumpártok, ellenzékben marad a szélsőjobboldali FPÖ
Ausztria történetének első hárompárti koalícióját az ÖVP-s Christian Stocker vezeti majd kancellárként.