• Sokáig úgy nézett ki, hogy a centrumpártok kigolyózzák az osztrák választást megnyerő szélsőjobboldalt.
• Január 3-án azonban egymásra borították az asztalt.
• A koalícióval együtt bukott Karl Nehammer kancellár is.
• A kormányalakítás lehetősége így Herbert Kickl ölébe hullott.
• Ha Kickl megállapodik a Néppárttal, a második világháború óta először vezetheti szélsőjobboldali politikus Ausztriát.

Három hónap alatt nagyot fordult az osztrák belpolitika. Bár szeptemberben története során először nyert parlamenti választást a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), októberben mégis a második helyezett konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét kérte fel kormányalakításra Alexander van der Bellen köztársasági elnök.

Sokáig úgy nézett ki, hogy az ÖVP koalíciót köt a szociáldemokrata SPÖ-vel és a liberális NEOS-szal, az FPÖ-t pedig ellenzékben tartja. A tárgyalások azonban január 3-án összeomlottak, Van der Bellen pedig három nappal később az FPÖ elnökét, Herbert Kicklt kérte fel a kormányalakításra.

Kickl számára tökéletesen alakult az elmúlt pár nap. Először végignézte, ahogy az ellene szövetkező pártok addig veszekednek, ameddig egymásra nem borítják az asztalt. Elégedetten nyugtázta, hogy a tárgyalásokat vezető ÖVP-s Karl Nehammer kancellári és pártelnöki pozíciójáról is lemond. Végül pedig kormányalakítási megbízással sétált ki az elnök irodájából.

Ennél édesebb nem is lehetett volna számára a bosszú. Az a van der Bellen kérte fel a kormányalakításra, aki 2019-ben menesztette belügyminiszteri pozíciójából, a választás után pedig mindent megtett, hogy megakadályozza kormányra kerülését. Kickl van der Bellenhez fűződő viszonyát jól jellemzi, hogy a 82 éves politikust korábban szenilis múmiának nevezte.

Nehammer bukása