„Azokat az üzeneteimet a mai napig tudom vállalni. Talán csak azt nem, amikor azt írtam, hogy Reinhold Mitterlehner egy seggfej.”
Sebastian Kurz éppen a nyomozók által lefoglalt telefonjából visszaállított üzenetekről beszél, amikor az utolsó vele kapcsolatos kétségem is szertefoszlik. Könnyedén anekdotázik a vele szemben folyó büntetőeljárásról, miközben teljes lényével azt sugallja, hogy ártatlan, és tervei vannak. Utóbbit el is hiszem neki, miután már abban is egyre biztosabb vagyok, hogy terveinek a szemem előtt pörgő film is a része.
Sascha Köllnreitner „Kurz” című dokumentumfilmjét szeptember elején mutatták be Ausztriában. Szinte az utolsó pillanatig titokban készítették, így sokakat ért váratlanul, amikor megjelent, két héttel megelőzve egy Kurzról szóló másik dokumentumfilmet.
Mivel utóbbi alkotás kifejezetten kritikus hangvételűnek ígérkezett, többen úgy értelmezték, hogy Köllnreitner filmjének célja a Kurznak kedvező narratíva erősítése és a volt kancellár visszatérésnek előkészítése. Kurz természetesen tagadta, hogy köze lenne a film finanszírozásához.
Habár az alkotásnak még az Elkúrtukot is alulmúló, 1.0-ás értékelése van az IMDB-n, ki nem hagytam volna első magyarországi vetítését. Pláne úgy, hogy a premieren nemcsak a fideszes kulturális elit németül beszélő része jelent meg, hanem a főszereplő is.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!