Szokatlan módon a választásokat elvesztő, második helyen végzett konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő, aki el akarja kerülni a győztes szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kormányra kerülését.

Van der Bellen tudatta: azzal bízta meg Nehammert, hogy kezdjen koalíciós tárgyalásokat a szociáldemokratákkal, de tisztázni kell, hogy a két párt rendelkezik-e a kormányzáshoz szükséges stabil többséggel, vagy harmadik koalíciós partnerre is szükségük lesz.

Szűk többség a szélsőjobb nélkül

Az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) koalíciója szűk, mindössze egyfős többségre számíthatna a törvényhozásban, Van der Bellen ezért egy harmadik kisebb párt – sokak szerint a liberális Neos – bevételét ajánlotta a jövőbeli kormánykoalíció megfelelő működéséhez. (Az SPÖ és az ÖVP utoljára 2007 és 2017 között kormányoztak együtt.)

Ausztriában szeptember 29-én tartottak parlamenti választást, amely több szempontból is fordulópontot hozott az ország történetében. Első alkalommal került ki győztesként az Osztrák Szabadságpárt a voksok 29 százalékával, és most először csúszott vissza a harmadik helyre az Osztrák Szociáldemokrata Párt, a konzervatív Osztrák Néppártnak (ÖVP) pedig ez volt az eddigi egyik leggyengébb választási szereplése.

Egy FPÖ nélküli koalíció, netán egy megismételt választás azzal is járna, hogy Kickl mártírszerepbe helyezkedve tudná tovább növelni pártja népszerűségét, írtuk a választás értékelő cikkünkben. Az osztrák szélsőjobb második világháború utáni történetét is áttekintettük.

Az osztrák államfő október 9-én kérte fel koalíciós tárgyalások megtartására a három legnagyobb osztrák párt vezetőit, figyelmen kívül hagyva azt az osztrák hagyományt, amely mindig a választás győztesét bízta meg a kormányalakítással.

Az elnök nem rajong Kicklért

A mostani köztársasági elnök volt az, aki 2019-ben, az ÖVP és az FPÖ koalíciójának felbomlásakor menesztette az akkori belügyminisztert, a mostani győztes pártvezért, Herbert Kicklt. Ilyen az osztrák köztársaság történetében korábban csak egyszer fordult elő. Tiltakozásul az FPÖ többi minisztere is lemondott, így előrehozott választásokat írtak ki, amit az ÖVP megnyert.

Kickl Orbán Viktor szoros szövetségese, Andrej Babiš korábbi cseh miniszterelnökkel együtt a Patrióták alapítója.

„A parlamenti választás nem egy versenyfutás, ahol a célvonalat elsőként átlépő fél automatikusan kormányt alakíthat” – mondta Van der Bellen a német televízióban. Az államfő emlékeztetett: amennyiben egy párt egyedül akar kormányozni, át kell lépnie az ötven százalékos küszöböt, nem elég 10, 20 vagy 30 százalékos eredményt felmutatnia.

Van der Bellen fenntartásainak adott hangot Herbert Kickl FPÖ-vezér lehetséges kormányra kerülésével kapcsolatban. Meglátása szerint azért nem szükséges követnie a győztes felkérésével kapcsolatban bevett szokást, mivel az a példátlan helyzet alakult ki, hogy senki sem hajlandó koalícióra lépni a Szabadságpárttal.

Kickl nem rajong az elnökért

Kickl demokráciaellenesnek nevezte az FPÖ lehetséges kizárását a kormánykoalícióból, és óva intette ettől a lépéstől az általa „vesztesek szövetségének” nevezett koalíciót.

A választás után az Osztrák Néppárt vezetője, Nehammer kancellár kizárta, hogy tagja legyen egy Kickl vezette koalíciónak.

(Az MTI híre alapján).