Vasárnap jelentette be Bécsben Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, Andrej Babiš korábbi cseh kormányfő, az ANO párt elnöke és Orbán Viktor, hogy új európai pártszövetséget hoznak létre Patrióták Európáért névvel, amely „hazafias erőkből formálódik”. A bejelentésen arról szó volt, hogy várják további képviselők csatlakozását, de arról nem, hogy milyen erőt is képvisel a Patrióták most, az alapításakor az Európai Parlamentben.

A pártszövetséget alapító három párt jól teljesített az EP-választáson, mindhárom győzött a saját országában. Az eddig a legmarkánsabban Marie Le Pen fémjelezte Identitás és Demokrácia (ID) képviselőcsoporthoz tartozó FPÖ 25,36 százalékot kapott, amivel 6 mandátumot szerzett a húsz osztrák EP-képviselői helyből. Az előző választáshoz képest a támogatottságát nagyjából másfélszeresére, a képviselői helyei számát duplájára növelte. És bár csak 0,84 százalékkal és 1 mandátummal előzték meg a második helyezett Osztrák Néppártot, mégis csak ez volt történetük legjobb EP-eredménye (az 1996-os választáson ugyan 27,5 százalékot kaptak, de az csak a 3. helyre volt elég, miután az ÖVP és az SPÖ is 29 százalék fölött teljesített).

Az ANO szintén győzött saját hazájában, a 26,14 százalékos eredmény 7 mandátumot jelentett nekik a 21 cseh európai parlamenti helyből, eggyel többet, mint amennyit 2019-ben szereztek. Az eddig a Macron-féle Renew pártcsoporthoz tartozó ANO-nak 2014 óta ez volt a harmadik EP-választása, 2014-ben 16, 2019-ben 21 százalék körüli eredményük volt, vagyis szintén most produkálták a legjobb eredményüket.

A Fidesz-KDNP listája ezeknél a pártoknál sokkal jobban teljesített, a 44,82 százalékos eredményük 11 EP-képviselői helyet eredményezett. Viszont mindeközben ez volt a Fidesz öt EP-eredményéből a legrosszabb, a 2004-es 47,4 százalék óta mindig 50 százalék fölött voltak, a 2019-eshez képest 2 mandátumot veszítettek is.

A három pártnak összesen 24 képviselője van tehát, ilyen megoszlásban:

Látható tehát, hogy a magyar politikát ledomináló, bár a Tiszával az idei választásra komoly ellenfelet kapott Fidesz így is a legerősebb erő ebben az összefogásban.

Ráadásul ez a 24 fős létszám már eleget is tesz az európai parlamenti frakcióalapítás egyik kritériumának, miszerint frakciót legalább 23 képviselővel lehet alapítani. Van viszont egy másik szabály is: eszerint az európai parlamenti frakcióalapításhoz legalább hét tagállam képviselőinek kell összefogniuk. Vagyis Babiš nem véletlenül beszélt arról, hogy további pártokat is szívesen látnak soraikban, hiszen így ez a 24 fős képviselőcsoport nem lehet hivatalosan frakció.

Arról nem is beszélve, hogy a politikai súlyuk a 720 fős EP-ben enyhén szólva sem lenne jelentős (a többi 696 képviselőt még a formálódó frakcióalapítások miatt tüntettük fel egy tömbben):

Ez a kis sötét tortaszelet jelenleg 3,33 százalékot jelent, vagyis azt, hogy Orbán egyelőre a legkisebben lett a legnagyobb azzal, hogy a fideszesek majdnem annyian vannak a Patrióták pártszövetségben, mint az ANO-sok és az FPÖ-sök együtt. Persze ha további négy országból sikerül maguk mellé képviselőket találni, a frakció súlya természetszerűleg jóval nagyobb lehet.

Négy országnyi politikus találni momentán nem tűnik feltétlenül reménytelennek. Hiszen például az SS-esek bűneit relativizáló szavak után – a párt egyik vezetője egy interjúban arról beszélt, hogy az SS nem minden tagja volt bűnöző, más fordításban bűnös – az ID-ből kitett német AfD a dolgok mostani állása szerint mégsem csinálja meg a Szuverenisták nevű képviselőcsoportot, mert túl nagynak tartották azt a kockázatot, amit az abba bevonni tervezett dél- és kelet-európai kis pártok jelentenek, például a holokauszt relativizálásával. Így a Patrióták számára kisebb spanyol, lengyel, román, görög szélsőjobboldali, nacionalista pártok képviselői is szabad préda lehetnek – már ha nem lesznek például túl szélsőségesen oroszpártiak az alapítóknak, vagy legalábbis azok közül háromból kettőnek.