Az Európai Parlamentben csapott össze Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, a lengyel jogállamiságról tartott vitanapon. A bizottság elnöke arról beszélt, hogy a lengyel kormány és alkotmánybíróság az Európai Unió egységét és közös értékeit fenyegeti, a lengyel kormány feje pedig zsarolással vádolta Brüsszelt, és azzal, hogy túllép a hatáskörén és a tagállamok beleegyezése nélkül próbál egy európai szuperállamot kialakítani. A verbális pofozkodáson kívül viszont nem igazán haladt valamilyen megoldás felé az Európai Unió és a lengyel kormány Magyarországot is érintő konfliktusa.

Az EU alapjait rázó konfliktus

Az európai intézmények és a lengyel kormány közötti vita már jó ideje tart, és folyamatosan eszkalálódik, egészen addig, hogy Morawieckinek az Európai Parlamentben már nagyon határozottan kellett cáfolnia, hogy Lengyelország esetleg kilépne az EU-ból. Ahhoz viszont ragaszkodna a magyar kormánnyal nagyon jó viszonyban lévő, sok szempontból annak lépéseit mímelő lengyel kormány, hogy az EU ne akarjon beleszólni abba, hogyan alakítja át teljesen saját ideológiai és hatalmi szempontjai szerint a lengyel társadalmi és politikai intézményrendszert.

A konfliktus onnan indult, hogy a lengyel kormány 2017-től komoly igazságügyi reformokat akart bevezetni, nagy kormányzati nyomás és ellenőrzés alá vonva a lengyel bíróságokat. A reformban több meredek lépés is szerepelt, többek között az, hogy az igazságügyi miniszter indoklás nélkül is leválthassa a bíróságok elnökeit, hogy politikai kinevezettekkel töltsék fel az országos igazságszolgáltatási tanácsot, és hogy lecserélnék a Legfelsőbb Bíróság tagjainak nagy részét. A javaslatok a komoly nemzetközi és hazai tiltakozások ellenére átmentek a lengyel törvényhozás mindkét házán, és bár Andrzej Duda elnök több törvényt is megvétózott, még bőven maradt az igazságügyi reformnak olyan eleme, amely miatt az EU intézményei kifogást emeltek.

A legfontosabb EU-s kifogás az úgynevezett fegyelmi kamarák létrehozása volt, amely lényegében a bírók politikai ellenőrzésére szolgálna. Ez adta meg a legújabb lökést a konfliktusnak: az Európai Bíróság megállapította, hogy a fegyelmi kamarák létrehozása ellentétes az uniós joggal, az Európai Bizottság pedig 2019 őszén kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelországgal szemben a kamarák miatt. Idén szeptemberben pedig a bizottság arra kérte az Európai Bíróságot, hogy bírságolja meg a lengyel kormányt minden egyes nap után, ameddig nem vonja vissza a fegyelmi kamarákról szóló törvényt. Morawiecki erre a lengyel alkotmánybírósághoz fordult, hogy vizsgálják meg, az Európai Uniónak van-e jogalapja a törvény visszavonását követelni. Október elején az alkotmánybírók előálltak a váratlan ítélettel: arra jutottak, hogy több uniós jogszabály is szembemegy a lengyel alkotmánnyal. Ezzel lényegében azt mondták ki, hogy a lengyel alkotmány a jogi hierarchiában az uniós alapszerződés fölött áll. És bár jogtudósok és politikusok még vitatkoznak arról, hogy mennyire durva állítás ez az unió jogrendszerére nézve, Brüsszelben eléggé elterjedt az a nézet, hogy a döntés alapjaiban forgatja fel az unió jogi hierarchiáját, és ezen keresztül egész működését.

Von der Leyen és a három lehetséges válasz

Legalábbis az biztos, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így látja, hiszen az Európai Parlamentben kedden arról beszélt, hogy a lengyel alkotmánybírók döntése alapjaiban kérdőjelezi meg az Európai Unió jogi rendszerének egységét. Mint mondta, csak egy közös jogrend biztosíthatja az EU-s állampolgároknak az egyenlő jogokat, a jogbiztonságot, a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat, és így a közös uniós politikákat. A lengyel kormány jogállamiságot fenyegető lépéseit pedig az EU közös értékeire mért támadásnak és kihívásnak nevezte.

Nem hagyhatjuk, és nem is fogjuk hagyni, hogy a közös értékeinket veszélybe sodorják.- mondta von der Leyen, aki szerint a bizottság a lépéseivel a lengyel embereket is védi. Mint mondta, a lengyel kormány sokat kritizált lépései gyengítik az igazságszolgáltatás védelmét, független bíróságok nélkül csökken a lengyel állampolgárok jogainak védelme, így pedig veszélybe kerülnek az alapvető jogaik. A bizottság elnöke szerint a rendszerváltáskor a lengyel emberek demokráciát, sajtó- és szólásszabadságot akartak, és azt, hogy véget érjen a korrupció, hogy megválaszthassák a kormányukat, és hogy a jogaikat független bíróságok védjék. "Európa ezt jelenti, Európa ezért áll ki, a lengyel alkotmánybíróság döntése viszont mindezt kétségbe vonja."

Ursula von der Leyen arról beszélt, hogy a bizottság nagyon alaposan tanulmányozza a lengyel döntést, és mérlegeli, hogy milyen lépéseket tegyenek. Mint mondta, három lépés tűnik lehetségesnek:

• A bizottság újabb kötelezettségszegési eljárást indít Lengyelországgal szemben,
• 7. cikkely szerinti eljárást indít, amelynek végén Lengyelország elveszítheti a szavazati jogát az Európai Tanácsban,
• vagy alkalmazza a jogállamisági mechanizmust, megvonva ezzel a lengyel kormányt akár 36 milliárd euró forrástól.

Az első két lépéssel már próbálkozott Brüsszel, inkább kevesebb, mint több eredménnyel, a jogállamisági mechanizmust viszont még nem alkalmazta, bár január óta megtehetné. Didier Reynders igazságügyi biztos hétfőn arról beszélt, hogy napokon vagy heteken belül alkalmazhatják a mechanizmust, von der Leyen viszont ezzel kapcsolatban semmit nem jelentett be, hiába várták sokan ezt az EP ülésén.

Politikai zsarolás és a lopakodó szuperállam

Ugyan Marius Morawiecki hétfőn még békülékeny hangvételben írt levelet az EU vezetőinek, biztosítva őket arról, hogy a lengyel kormány tiszteletben tartja az uniós jogszabályokat, a lengyel alkotmánybíróság döntése pedig semmi komolyat nem jelent, csak egy dialógus kezdete, kedden az EP-ben már sokkal erélyesebben állt ki a lengyel kormány eddigi álláspontja mellett. A lengyel kormányfő arról beszélt, hogy el kell fogadni, hogy az uniós tagállamok jogrendszerei különbözőek, ettől viszont önmagában nem hullik szét az unió.

Az Európai Bíróság viszont a döntésével egy "csöndes forradalmat" indított el, amelynek a végén egy nemzetek felett álló szuperállammá alakulna az EU, a tagállamok beleegyezése nélkül. Morawiecki szerint az EU-s intézmények hatalma már jóval tovább terjeszkedett annál, mint amivel a tagállamok felruházták, a lengyel alkotmányt és a többi tagállam alkotmányát pedig igenis meg kell védeni ettől az elfogadhatatlan és az uniós alapszerződéseit is sértő terjeszkedéstől. A lengyel kormányfő 35 percig beszélt, tovább, mint amennyi idő a rendelkezésére állt volna, azt viszont ezalatt nem mondta el, hogy pontosan miért és hogyan sérti az EU a saját szerződéseit.

Ahogy von der Leyen arról beszélt, hogy nem fogja hagyni az EU értékeinek megsértését, Morawiecki azt mondta, Lengyelország nem hagyja magát megfélemlíteni és megzsarolni, ezzel a jogállamisági mechanizmusra és egyéb kilátásba helyezett lépésekre utalva. Azt mondta, Lengyelország nem akar kilépni az EU-ból, a lengyel kormány pedig nyitott arra, hogy tárgyaljon Brüsszellel olyan jogi mechanizmusok kialakításáról, amelyek garantálják a fékek és ellensúlyok rendszerét. Példaként azt említette, hogy a mostanihoz hasonló konfliktusokat rendezhetné egy olyan bizottság vagy tanács, amelyben a tagállamok bíróságai és az Európai Bíróság is képviselteti magát.

Éljen Európa, a legjobb hely a világon!Zárta beszédét a lengyel miniszterelnök. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a lengyel kormány és a bizottság következő lépése, és mit lehetne tenni, hogy oldódjon az egyre komolyabb, már az EU alapjait fenyegető konfliktus. (Politico, Euronews)