2021. április 22.
Csúcs Zsombor ügye Kőbányán indult, Strasbourgig jutott. Az akkor 23 éves egyetemistát egy el nem követett szabálysértésért állították elő. A rendőrök számos sérülést okoztak neki, szidalmazták és bilincsbe verték. Itthon az ügyészség nem talált bizonyítékot a bántalmazására. Nem talált, mert a kellő nyomozati cselekményeket nem végezte el. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele a strasbourgi bírósághoz fordult, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig igazat adott neki. Most elmondja, mi is történt vele.
2021. március 2.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a magyar állam megsértette a kínzás, embertelen és megalázó bánásmód tilalmát is.
2020. november 14.
Éppen hatvan éve hozta meg első ítéletét az Emberi Jogok Európai Bírósága, közismert nevén a strasbourgi bíróság. Ez az első végig vitt ügy nem is akármilyen volt. Egy terroristagyanús IRA-szimpatizánst tartóztattak le az ír hatóságok – elővigyázatosságból, de alapos gyanú és főleg bizonyíték nélkül.
2020. november 8.
A strasbourgi bíróság négy éve kimondta, hogy a magyar állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, amikor a rendőrség megtagadta a kirendelt védők nevének és az általuk vitt ügyek számának kiadását. Az ítélet jelentősége messze túlmutat az egyedi eseten: a Nagykamara először ismerte el, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye védi a közérdekű adatok megismerésének jogát.
2020. november 4.
A „római egyezményt”, azaz az Emberi Jogok Európai Egyezményét (EJEE) az Európa Tanács tagállamai írták alá. A sokat szapult strasbourginál ma nincsen hatékonyabb nemzetközi védelmi mechanizmus az emberi jogok terén.
2020. október 7.
Több strasbourgi ítélet végrehajtása nem zárul le azzal, hogy az állam kifizeti a panaszosnak a megítélt sérelmi díjat. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a rendszerszintű problémáknál többet akar. Olyan határozott intézkedéseket vár el az államtól, amelyek megakadályozzák a hasonló jogsértéseket. A magyar állam igencsak adós az ilyen ítéletek végrehajtásával, háromnegyedüket még nem zárta le a strasbourgi ítéletek végrehajtását felügyelő Miniszteri Bizottság (MT).
2020. október 5.
A jog és az erkölcs összekapcsolásán munkálkodott. Nehéz ügy. Bár hatalmas elméleti felkészültséggel rendelkezett, nem volt szobatudós. Egész életében a közélet sűrűjében forgolódott, mégpedig úgy, hogy pártban vagy parlamentben sohasem vállalt tisztséget. Francia volt és kozmopolita. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának egyik megszövegezője és néhány évig a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságnak az elnöke is volt René Samuel Cassin.
2020. szeptember 28.
Az információszabadság alapjog, sőt egyenesen emberi jog. Ez az összefüggés jó ideje ismeretes, az Emberi Jogok Európai Egyezményének katalógusába mégsem került be a közérdekű adatok nyilvánosságának védelme. Ezzel együtt is a strasbourgi bíróság néhány éve mégiscsak ítélkezik információszabadsággal kapcsolatos ügyekről. Ebben a Magyar Helsinki Bizottságnak megvan a maga jogtörténeti szerepe.
2020. szeptember 25.
A motorozó Réti Gergelyt és akkori barátnőjét, Fizli Z. V.-t, a Magyar Helsinki Bizottság későbbi ügyfeleit 2006-ban egy októberi hajnalon két rendőr állította meg. A két panaszos szerint a rendőrök megverték őket: először Rétit kezdték el ütni, majd megbilincselték, és amikor a földön volt, egy rendőr annyi ideig fojtogatta, hogy elveszítette eszméletét. Amikor Fizli a védelmére kelt, őt a földre lökte egy másik rendőr, a nő arcára térdelt és a fejét többször a betonhoz vágta.
2020. szeptember 22.
A strasbourgi emberi jogi bíróság ítéletében kimondta, Magyarország megsértette a Magyar Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfeleinek emberi jogait, amikor nyomós indok nélkül őrizetbe vette őket. Mint látható, a gyakorlat korábban sem volt hibátlan. Jelentős különbség, hogy ma már be sem engedik ide az üldözötteket, hogy segítséget kérhessenek.
2020. május 26.
Tüntetést tiltottak be önkényesen a Sándor-palotánál, nem nyomoztak ki egy rendőri bántalmazást, és egy rabnak nem engedték, hogy elbúcsúzzon a haldokló apjától.
2018. október 30.
Miért ne lehetne Ausztriában a nyilvánosság előtt becsmérelni egy 1400 évvel ezelőtt élt hadurat, aki „feleségül vett” egy gyereket?
2018. január 23.
Az NVB a viccpárt mobilos alkalmazása miatt szabott ki büntetést, az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint jogtalanul.
2017. november 5.
A civil szervezet szerint Paks II úgy kapta meg a hatóságok engedélyét, hogy súlyos kérdésekre nem adtak megnyugtató választ. Fellebbezésüket a hazai bíróságok formai okokra hivatkozva dobták vissza, most nemzetközi bírósághoz fordulnak.
2017. június 10.
Az Igazságügyi Minisztérium szerint vitatható a döntésnek az a része, ami szerint a tranzitzóna fogva tartást jelent, és hogy Szerbia nem biztonságos ország.
2017. március 28.
Eddig nyitott táborban voltak.
2017. március 26.
A Fidesz frakcióvezetője szerint agyrém, hogy a strasbourgi bíróság két bangladesinek adott igazat a magyar állammal szemben.
2017. március 25.
A lényeg: akár beengedjük a menekülteket, akár nem, Soros nyer.
2016. június 23.
A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét törvénytelenül váltották le 2011-ben a strasbourgi bíróság ítélete szerint.
2016. január 13.
A strasbourgi európai bíróság mai döntése szerint nem jogsértő, ha a munkáltató megfigyeli az alkalmazottja munkahelyi levelezését.
2015. július 21.
Nem kell feltétlenül legalizálni az azonos neműek házasságát, de a bíróság szerint jelenleg Olaszország sérti a melegek családi élethez való jogait.
2015. március 23.
Nincs új a nap alatt. Már a XIX. század végén túlzsúfoltsággal küszködtek a hazai börtönök. Az állam költséges börtönépítésekbe kezdett. Jórészt akkoriban húzták fel azokat a megyeszékhelyi börtönöket, amelyekben ma a legnagyobb a zsúfoltság. Igaz, a cellák akkor magánzárkának készültek, és ma akár 4–6 fogvatartottat helyeznek el bennük.
2015. március 10.
Ezt mondta ki Strasbourg hat fogva tartott ügyében is.
2015. február 10.
A nem jogerős ítélet szerint 14 ezer euró kártérítést kell fizetni az asszonynak, aki a törvény folyamatos módosítgatása miatt elesett a nyugdíjától.
2014. december 2.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint embertelen bánásmódnak minősül a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés, amely megfoszt a szabadulás ésszerű esélyétől. Vajon a – házelnök szavai szerint – „strasbourgi idiótáknak” a „felháborító döntése” (©miniszterelnök) csakis a saját szórakozásukra és az igazságszerető emberek bosszantására született volna?Fiatalkorúak kivégzése Iránban 2005-benA strasbourgi bíróság fontos lépést tett a jogállami büntetések humanizálása felé. Rögzítette, hogy ugyan lehet élete végig börtönben az elkövető, de emberi lénytől nem vehetjük el igazságosan a reményt, vagyis nem semmisítjük meg emberségében (jogi értelemben: emberi méltóságában) – minderről korábban már részletesebben is írtunk. Nem az áldozatok és a túlélő családtagok jogai versenyeznek tehát a bűnösök jogaival. Az ítélet nem a bűnről, hanem a büntetésről rendelkezik, a modern büntetési rendszerről, amelyet egy demokratikus, az emberi jogokat tiszteletben tartó jogállam tart fenn és a büntetésről, amelyet végrehajt.
