Több mint 60 magyar transznemű fordult a strasbourgi bírósághoz

Hatvanegy magyar transznemű ad be keresetet a nem jogi elismerésének visszaállítása érdekében az Emberi Jogok Európai Bíróságához, közölte a Háttér Társaság. Az érdekvédelmi szervezet pénteki közleményében emlékeztet: a magyar Országgyűlés „2020 tavaszán, a COVID járvány kellős közepén, egy salátatörvénybe rejtve, bármiféle társadalmi vita nélkül megtiltotta a nem jogi elismerését a transznemű és interszex embereknek. ”

„2020. május 29-ét követően ezért az egyesületünk által képviselt ügyfelek egyikének sem volt lehetősége kérni nemének jogi elismerését, illetve ehhez kapcsolódóan kezdeményezni a nevének megváltoztatását, bár mindannyian rendelkeznek a transzneműségét megállapító szakorvosi véleményekkel. A társadalmi valóságuk és a hivatalos dokumentumaik közötti ellentmondás miatt mindennapjaikban folyamatosan arra kényszerülnek, hogy a magánéletük legintimebb szférájához tartozó információt osszanak meg a munkavállalás, egy igazoltatás, vagy akár egy bankkártyás fizetés során is, így az emberi méltóságot sértő, megalázó helyzetekben kell magyarázkodniuk nemi identitásuk miatt”

- írják. A hatályos magyar szabályozás szerintük ellentétben áll az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával, ami már 2002-ben egyezménysértőnek ítélte azt a tagállami szabályozást, amely "a nemi hovatartozást pusztán biológiai szempontok" szerint határozta meg. Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője szerint

„a nem jogi elismerésének hiánya egy olyan, számos embert érintő strukturális probléma, amely szisztematikusan megfosztja a transz embereket az alapvető jogaiktól.”