Az Alkotmánybíróság nem talált kifogást a szuverenitásvédelmi törvényen, a Transparency Strasbourgba viszi az ügyet

belföld
november 22., 15:55

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a Transparency International (TI) a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SzVH) működése és a civil szervezett ellen indított eljárása miatt. Azután döntöttek így, hogy az Alkotmánybíróság november 15-i határozatában elutasította a szervezet panaszát – olvasható a TI közleményében.

photo_camera Fotó: Kristóf Balázs/444

Az SzVH október közepén a TI vizsgálatát lezárva arra a következtetésre jutott, hogy a Transparency „finanszírozásának, tevékenységének és kapcsolati hálójának áttekintése alátámasztja, hogy a vizsgált szervezet egy több mint harminc éve működő globális lobbihálózat részeként, a hálózat mögött meghúzódó nagyhatalmi érdekek mentén fejti ki politikai nyomásgyakorló tevékenységét”. A Transparency szerint az SzVH a rá vonatkozó előírásokat megsértve tette közzé a jelentést.

A civil szervezetek és független médiumok megfélemlítésére létrehozott SzVH által elsőként kipécézett civil szervezet június 19-én fordult az Alkotmánybírósághoz. Panaszunkban azt sérelmeztük, hogy az SzVH működése és az ellenünk indított, időközben már a szuverenitásvédelmi törvény előírásait egyébiránt megsértve közzétett jelentéssel lezárult eljárás folytán sérül a véleménynyilvánítás szabadságához és a tisztességes eljáráshoz fűződő jogunk.”

Az Alkotmánybíróság három hónappal később hozott határozata szerint az SzVH azért nem sérti az alaptörvényt, mert nincs hatósági jogköre, nem tud szankciót kiróni és nem jogosult jogkövetkezmények alkalmazására. Onnantól kezdve pedig, hogy az SzVH nem hatóság, az általa indított eljárások esetében „a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog védelmi köre nem terjed ki”. Tehát ha valakire rászáll az SzVH, az illető nem kérhet jogorvoslatot, mert az SzVH jogilag nem büntethet meg senkit.

Csakhogy az SzVH eközben eljárásaiban számos állami szervezettel együttműködve gyűjthet információkat, majd bélyegezheti meg az általa vizsgált szervezetet a nemzeti szuverenitásra veszélyes elemként. „Ne feledjük, hogy NER14-et írunk, a hatalom érdekeit kiszolgáló, közpénz százmilliárdokból fűtött propagandamasinéria megszokott módszere a kipécézés, a lejáratás, a karaktergyilkosság. Elég célkeresztbe kerülni ahhoz, hogy valaki úgy érezze: jobb, ha meghúzza magát és nem arcoskodik, mert még bajba kerül” – írja a TI, hozzátéve, hogy adott szervezeteknél önmagában már egy eljárás megindításának is elrettentő hatása lehet az SzVH részéről.

A TI szerint az SzVH által közzétett, a TI működéséről szóló jelentés rosszindulatú, lejárató szándékkal készült és több hazugság is található benne. „Erre az Alkotmánybíróság cinikusan annyit ajánl, hogy a »vizsgált szervezet, jó hírnevének védelme érdekében, bírósághoz fordulhat«” – írják.

A Transparency International mellett az Átlátszó nevű oknyomozó újság volt a másik szervezet, amely a Lánczi Tamás által vezetett SzVH célkeresztjébe került. A korábban a 444-et is veszélyesnek tituláló Lánczi szerint az Átlátszó csak azért működik Magyarországon, hogy hírszerzést végezzen. Erre reagálva az Átlátszó is pert indított az SzVH ellen.

Az Átlátszóról is készült úgynevezett jelentés, amelyről több független magyar szerkesztőség közös közleményében azt írta, „sem a tudományos, sem az újságírói tényfeltáró módszertan legelemibb követelményeinek sem felel meg, a sajtó demokratikus feladatgyakorlását, a polgárok tényszerű, közérdekű tájékoztatását, az újságírást magát tekinti károsnak. Vagyis azt, ha a polgárok tájékozottak lehetnek a kormány működéséről.”