„A kormány rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának a jobb munkakörülményekért. A mostani polgári engedetlenségi akciójukba maga a kormány hajszolta bele a pedagógusokat” – írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság.

A kormány a járványhelyzetre hivatkozva február 11-én rendeletben határozta meg a minimálisan kötelező szabályokat. Vagyis arról döntött, hogy a gyerekfelügyeletet és bizonyos tanórákat sztrájk idején is meg kell tartani. A közlemény szerint a kormány egyoldalúan és visszaélve erőfölényével úgy alakította a szabályozást, hogy a szülők és gyerekek gyakorlatilag semmit se vehessenek észre a sztrájkból. Márpedig „az a sztrájk, amit nem érez meg a munkaadó (jelen esetben a kormány) és a társadalom, az nem sztrájk”. Pedig a sztrájk alapjog, amit az Emberi Jogok Európai Egyezménye is véd.

A PSZ és a PDSZ februárban az Alkotmánybírósághoz fordult, de a Fővárosi Törvényszék első fokon visszautasította a pedagógus szakszervezetek kérelmét. Mivel a szakszervezetek ezzel kimerítették az összes hazai jogorvoslatot, most a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével a strasbourgi bírósághoz fordultak.

A szakszervezetek január 31-re országos sztrájkot hirdettek, a kétórás munkabeszüntetést hosszú és eredménytelen tárgyalássorozat, egy bírósági döntés és napokon át tartó közleményháború előzte meg.

Szeptember elején a Tanítanék mozgalom gördülő polgári engedetlenséget hirdetett az iskolákban. Emiatt a tankerületek sorra kezdték fenyegetni a pedagógusokat, hogy ha részt vesznek a polgári engedetlenségi akciósorozatban, és nem tanítanak, akkor elveszíthetik munkájukat. Egy miskolci gimnázium igazgatóhelyettesét fel is mentették pozíciójából. Emiatt szeptember 12-én több iskola előtt élőlánccal tiltakoztak, Miskolcon pedig egy kisebb tüntetés is lett a tiltakozásból.

A Helsinki Bizottság közleménye szerint „a jogsértő helyzetet valójában nem a tiltakozó tanárok idézték elő, hanem maga a kormány”, mert „ha legálisan semmilyen formában nem lehetséges érdeket érvényesíteni a munkavállalóknak, akkor már csak a polgári engedetlenség marad nekik”.

Mint írják, a mostani strasbourgi eljárást azért is indította el a PSZ és a PDSZ, „hogy a tiltakozók kiszabaduljanak a csapdahelyzetből, a tanárok visszaszerezzék sztrájkjogukat, és ne legyen szükség többet polgári engedetlenségi akciókra”.

Ezzel egyidőben a Pedagógusok Szakszervezete egy közleményben sürget azonnali intézkedéseket az elszabaduló energia- és élelmiszerárak miatt. Azt írják, elvárják a kormánytól, hogy a jogszabályban előírt 20-22 fokot biztosítsa fenntartótól függetlenül az oktatási és nevelési intézmények számára, mert Gulyás Gergely a 2022. szeptember 8-án tartott Kormányinfón nem nyilatkozott egyértelműen az oktatási és nevelési intézmények fűtéséről és az azokban elvárt hőmérsékletről.

A PSZ szerint a húsz fok is kevés, és az állami intézményekben előírt 18 fok semmiképp sem vonatkozhat oktatási és nevelési intézményekre. Egyben elvárják azt is, hogy a kormány támogassa az önkormányzatokat, amelyek az energiaválság miatt arra kényszerülnek, hogy bezárjanak uszodákat és tornacsarnokokat. Illetve további intézkedéseket követelnek a kormánytól, hogy a gyermekétkeztetésben tapasztalható drasztikus áremelkedés miatt egyetlen gyermek, tanuló se essen ki a menzai étkezésből.