Az érdekképviseletek nem értik, miről beszélt Gulyás Gergely, amikor azt mondta, a szakképzésben dolgozók is kapnak emelést. A megjelent kormányrendeletben erről szó sincs – mondják.
A tanár- és diákszervezetek a szabadság olvadó jege körül hallgatták a Kossuth téren, ahogy a parlament megszavazza a közoktatást kivéreztető státusztörvényt.
Olyan károkat fog okozni a közoktatásban, amit jogszabály korábban még nem, mondják a szakszervezetek. Már 4000-nél is több pedagógus jelezte, hogy felmond, ha életbe lép a törvény.
Szólt a Mi vagyunk a grund, világítottak a telefonok, de Nagy Zsolt, a tüntetés házigazdája, mindent leállított, és felolvasott egy idézetet Bencsik Andrástól. Ismét az oktatásért vonultak utcára az emberek Budapesten.
A legerősebb demonstrációkat szinte kivétel nélkül civilek és frissen alakult diákszervezetek hozzák össze, de vannak mellettük régóta ismert szakmai szervezetek és a szakszervezetek is. Összeszedtük a legfontosabb szereplőket, hogy segítsünk az eligazodásban.
Ebben a TASZ és Magyar Helsinki Bizottság segíti őket, akik szerint „a mostani polgári engedetlenségi akciójukba maga a kormány hajszolta bele a pedagógusokat”.
„Egyértelművé vált, hogy a kormány saját forrásból egyetlenegy fillért sem akar beletenni a pedagógusbérek rendezésébe” – mondta a 444-nek a PSZ alelnöke az új kormány és a szakszervezetek első tárgyalása után. A nyitottság nagyobb, mint korábban, de konkrét megállapodások nincsenek.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint egyetlen ember akarata kell ahhoz, hogy az oktatási rendszer összeomlását visszafordítsák: a miniszterelnöké.