• Az oktatási tiltakozás feszítő kérdései is felmerültek a CEU Demokrácia Intézetének kerekasztalán.
• Miért nem vállalják fel a szakszervezetek, hogy politizálnak?
• Miért sztrájkolnak, ha közben azt mondják, kiherélték a sztrájkjogot?
• Mit gondolhatnak a kistelepülések tanárai?
• Merre tovább?

„Franciaországban elképzelhetetlen lenne olyan pedagógus-szakszervezeti sztrájkfelhívás, ami nem tartalmazza az oktatási miniszter lemondását. (...) De nem fogjátok azt mondani, hogy Orbán Viktor mondjon le, ugye? Nem fogtok ilyet mondani. De azt is érzékelitek, hogy ez szerepzavar, ugye?”

Radó Péter oktatáskutató nem először provokálta a tanárok képviselőit, amikor szerda este nekik szegezte ezt a kérdést a CEU Demokrácia Intézetében. Arról próbálta meggyőzni a két szakszervezeti vezetőt, Szabó Zsuzsát és Komjáthy Annát, hogy a hónapok óta tartó tiltakozás nem maradhat politikamentes, és nem tehetnek úgy, mintha pusztán szakmai célokért küzdenének.

„Ezt a kormányt nem lehet térdre kényszeríteni, ez egy autokratikus rendszer”- mondta Radó. Jelképes béremelést „ki lehet brusztolni”, de szerinte az oktatási rendszer többi baját (elavult tananyag, túlzott óraterhek, központosítás, autonómiahiány, és így tovább) nem fogják megváltoztatni, hiszen ezek nem véletlenül alakultak így. „Ez a politikai rendszer nem engedi az oktatási rendszer reformját, mert ahhoz a politikai alapjait kellene megváltoztatni.” (Korábbi interjúnk Radóval: „Legalább 16 év kellene ahhoz, hogy a magyar oktatás visszaépüljön oda, ahol 2009-ben tartott”)