A kormány EU-s pénzből fizetné ki a tanárokat, de lassan kifut az időből

oktatás
2022 június 09., 13:41
comments 11

„Udvariassági” látogatás volt, komolyabb tárgyalás nélkül, mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a kormány és a szakszervezetek szerdai tárgyalásáról.

A PSZ és a PDSZ közös sztrájkbizottsága 2021 őszén kezdett sztrájktárgyalásokat a kormánnyal, a két idei pedagógussztrájk és a polgári engedetlenségek ellenére is kevés eredménnyel. A parlamenti választások miatt a tárgyalásokat felfüggesztették, a szerdai volt az első alkalom, hogy az új kormány felállása óta leült egymással a két fél.

Új tárgyalópartnert is kaptak a szakszervezetek: az előző ciklusban Kisfaludy László helyettes államtitkár képviselte a kormányt, most pedig Maruzsa Zoltán, Pintér Sándor Belügyminisztériumának köznevelésért felelős államtitkára ült le velük.

„A kormány részéről egyelőre ez csak egy bemutatkozó volt, és a játékszabályokat tisztáztuk” – mondta Totyik. „Mi elmondtuk, hogy elvárnánk azt, hogy konkrét ajánlatokat tegyen a kormány, és azt is, hogy sokkal felkészültebbek legyenek. Arra lettünk volna igazán kíváncsiak, ez viszont nem derült ki, hogy milyen döntési kompetenciával bír a tárgyalópartner. 2016-ban Balogh Zoltán miniszter volt a szakszervezetek tárgyalópartnere a sztrájktárgyaláson. Ő ott 10 perc szünetet kért, ha olyan kérdés merült fel, amelyben nem tudott döntésre jutni. Olykor elment telefonálni, azt nem tudjuk, hogy kinek, és utána mondta, hogy »igen, elfogadjuk«, vagy »nem, nem fogadjuk el«. Ezzel szemben a legutóbbi tárgyalópartnerünk, Kisfaludy László a még elégséges szolgáltatások teljesítésére vonatkozó másfél oldalas beadványunk elolvasására is három hetet kért. Ez az egész tárgyalási folyamatnak a kicsúfolása, megcsúfolása volt.”

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja a tárgyalás utáni Facebook-bejelentkezésben azt mondta, Maruzsa Zoltán látja ugyan, hogy óriási problémák vannak az oktatásban, és úgy gondolja, jogosak a sztrájkkövetelések, de mindent uniós pénzből szeretnének finanszírozni.

„Egyértelművé vált, hogy a kormány az állami költségvetésből egyetlenegy fillért sem akar beletenni a pedagógusbérek rendezésébe” – mondta a 444-nek Totyik Tamás. Felidézte, hogy Gulyás Gergely márciusban azzal próbálta csitítani a sztrájkra készülő pedagógusokat, hogy tárgyalnak az Európai Bizottsággal arról, hogy európai uniós forrásokból több száz milliárd forintot fordíthassanak béremelésre.

Ezeken a tárgyalásokon viszont azóta sem született megállapodás, így a kormány nem tudott konkrét ajánlatot tenni a szakszervezeteknek.

Az EB és a kormány közti tárgyalásoknak a pedagógusok béremelésén kívül más pillérei is vannak: továbbképzések, tananyagfejlesztés, hátrányos helyzetű települések oktatási intézményeinek a fejlesztése. A kormány magyarázata szerint, mivel ezekben a kérdésekben még nem jutottak dűlőre, és az egész csomagot csak egyben lehet elfogadni, így a bérrendezésre szánt összeget sem folyósítják a megegyezésig.

„Megy az egymásra mutogatás a kormány és az Európai Bizottság között. Közben a pedagógusok viszont itt maradtak a nyomorúságos bérükkel, már aki még nem hagyta el a pályát” – mondta a helyzetről Totyik. „Nem is értjük, ha a pedagógusok bérfejlesztésében egyezség van, akkor miért nem lehet erről külön megállapodni, a kasszát megnyitni, és a többi vitás kérdést pedig majd rendezik. Mert ez szeptemberig sürgető lenne, és most már a kormány is kezdi látni, hogy nagyon komoly problémák vannak az oktatásban dolgozók egyre növekvő hiánya miatt.”

Mind a két pedagógus-szakszervezet arra számít, hogy szeptemberig sokan elhagyják a pályát. Már 150 felett van azoknak a pedagógusoknak a száma, akik a PDSZ-nél jelezték, készek felmondani, ha nem javulnak a bérek és nem csökkennek a munkaterhek. Velük hamarosan egyeztet a szakszervezet arról, hogy egységes feltételeket és határidőt szabjanak a munkáltatónak, így próbálnak nyomást gyakorolni a kormányra.

A legnagyobb oktatási szakszervezet, a PSZ is hatalmas elkeseredést érez:

„Mi csak nagyságrendeket érzékelünk, azt látjuk, hogy a kollégáink 5-6 százaléka biztosan el fogja hagyni a pályát” – mondta Totyik Tamás. „De ők nem letétbe helyezik a felmondást, hanem már összecsomagoltak és elmentek. A legszomorúbb az, hogy egyrészt a legjobb szakemberek mennek el, másrészt pedig a fiatalok.

Tudunk olyan informatikát tanító kollégáról, aki négyszeres fizetésért megy el egy multinacionális céghez informatikusnak. Azt mondta, ha csak 50 százalékkal megemelték volna a bérét, marad.”

„Ezt a problémát vagy nem akarja tudomásul venni a kormány, vagy egy olyan, nagy átalakítást tervez, amelyben tudatosan nagyon komoly pedagógus-létszámhiányra játszik, és majd erre hivatkozva fogja az iskolákat összevonni.”

Totyik szerint olyan elmélet is van, hogy a pedagóguslétszám leépítése tudatos társadalompolitika része:

„A társadalmi felemelkedésnek egyetlen kulcsa az oktatás, a tudástőke, és ha egy teljesen leamortizált állami oktatás van, onnan nem fognak felemelkedni az emberek, beleragadnak ugyanabba a mocsárba, mint a szülők. Az egyházi iskolákon keresztül az elitképzést meg fogják oldani, nem véletlen, hogy a normatív támogatásokban jóval magasabb összeget kapnak az egyházi iskolák. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy bérezésben egyébként ugyanolyan nyomorúságos a helyzetük az egyházi iskolákban tanító kollégáknak is. Működési költségekre viszont sokkal több forrást kapnak.”

Totyik Tamás elmondta, kaptak üzenetet Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy szeretne találkozni a szakszervezetekkel.

„Ez legalább azt mutatja, hogy nem ellenségként kezel. Még ha nem is partnerként, de legalább nem első számú közellenség vagyunk, mint ahogy néhány kormányzati politikus kezeli a pedagógustársadalmat.”

A szakszervezetek és a kormány nyáron is folytatják a tárgyalásokat, legközelebb június 28-án ülnek le. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke a két szervezet közös Facebook-bejelentkezésében azt mondta, gesztusbeli eltéréseket lát az új tárgyalópartnereken, optimistán állt a folytatáshoz:

„Semmilyen követelésünkre sem mondták azt, hogy nem jogos, minden egyes indoklásunk tényszerű és tárgyszerű volt, nem lehetett vitatni, és remélem, hogy ebben a stílusban fog folytatódni a többi tárgyalás is” – mondta.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.