Szeptember óta egymást érik a kisebb-nagyobb oktatásügyi tüntetések, akciók. A szervezői gárda változatos: a legerősebb demonstrációkat szinte kivétel nélkül civilek hozzák össze, illetve frissen alakult diákszervezetek hozzák, de mellettük ott vannak régóta ismert szakmai szervezetek és a szakszervezetek is. Összeszedtük a legfontosabb szereplőket, hogy segítsünk az eligazodásban.

DIÁKOK A TANÁROKÉRT (DAT)

Ők a szeptember 2-ai, első nagy őszi tüntetés szervezői.

A mozgalom a budapesti Szent István Gimnáziumból indult, ahol néhány diák januárban kockás inges szolidaritási akciót szervezett a tanárok figyelmeztető sztrájkja idejére. Amikor megtudták, hogy március 16-ától határozatlan idejű sztrájkot hirdettek a pedagógus-szakszervezetek, a diákok felvették a kapcsolatot több budapesti iskola diákönkormányzati elnökével, és együtt kezdtek tüntetést szervezni a sztrájk napjára. Nagyjából kétszáz résztvevőre számítottak, ennyi főre jelentették be az eseményt. Végül 22 budapesti középiskola több ezer diákja gyűlt össze a Kossuth téren. A szervezők az esemény sikerén felbuzdulva úgy döntöttek, csoporttá szerveződnek és hálózatépítésbe kezdenek.

Szeptemberi tanévnyitó tüntetésükön körülbelül tízezer ember vett részt, a demonstráción bejelentették, hogy vasárnapról hétfőre négy gimnázium előtt virrasztást tartanak a tanárokért. A tiltakozási forma annyira sikeres lett, hogy tőlük függetlenül más diákcsoportok is elkezdték használni.

A legutóbbi, október 14-ei tüntetés is a DAT-hoz köthető, a szervezők szerint itt is nagyjából tízezren lehettek. Itt jelentették be, hogy a Grund nevű diákcsapattal összefogva megalapítják az Egységes Diákfrontot (EDF).

GRUND

A Grund a DAT-nál is fiatalabb szerveződés, egy csapat AKG-s diák döntött úgy a szeptember eleji nagy diáktüntetés és a virrasztások után, hogy saját akciót szerveznek: szeptember 9-én az iskolájuk előtt 360 iskolatársukkal tartottak közös éneklést. Ezt követően egy nagyobb tüntetés szervezésébe kezdtek, ez volt az október 5-ei hídfoglalás, amire olyan sokan mentek el, hogy a tömeg fel sem fért a Margit hídra.

A jövőben a DAT és a Grund Egyesült Diákfrontként együtt szervez megmozdulásokat és toboroz tagokat, több településen már létre is jöttek helyi csoportok: Szegeden, Szentesen, Pécsett, Békéscsabán, Gyulán, Győrben és Debrecenben.

ADOM DIÁKMOZGALOM

A következő nagyobb budapesti megmozdulás szervezői.

2014-ben alakultak Független Diákparlament néven, ők voltak a 2018-as diáktüntetések szervezői. A közvélemény számára az egyik legemlékezetesebb momentum talán az volt, mikor Velkovics Vilmos az Echo Tv stúdiójában interjúztatás helyett mondatelemzésre próbálta rávenni a szervezet szóvivőjét, Kálló Dánielt. Emellett az FDP az évek során egy sor oktatási javaslatcsomagot készített, és próbálta szakmai egyeztetésre bírni a döntéshozókat.

2020-ban alakultak mozgalommá, a teljes nevük Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom. Saját elmondásuk szerint azért választották ezt a szerveződési formát, hogy gyorsabb reakcióidővel és nagyobb hatékonysággal tudjanak megmozdulásokat szervezni és diákjogi segítséget nyújtani.

A 2022-es tiltakozási hullámban tevékenyen részt vettek, ott voltak a márciusi diáktüntetés szervezői között, felszólaltak a nagy kockás inges találkozón (erről később). Vidéki városokban is szerveztek akciókat, flashmobokat, október 23-án pedig nagy budapesti tüntetést szerveznek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével közösen.

TANÍTANÉK

A Tanítanék Mozgalom 2016-ban alakult, legismertebb arcai Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára, és Törley Katalin, a Kölcsey Ferenc Gimnázium polgári engedetlenség miatt kirúgott tanára. 2016-ban egy sor tüntetést szerveztek a közoktatási rendszer megreformálásáért, ebből az időszakból ered a kockás ing, mint a tanárok melletti kiállás egyik szimbóluma.

Szeptemberben a Tanítanék hirdette meg a tavasszal elkezdett polgári engedetlenségi mozgalom folytatását, a noÁr Mozgalommal közösen pedig két nagy tüntetést is szerveztek a Kossuth térre idén. Az elsőt április elsején, a másikat október 5-én, a hídfoglalás napján. Utóbbin a becslések szerint negyvenezer ember vett részt. Ezek voltak azok a koncerttüntetések, ahol a felszólalókat ismert zenekarok váltották a színpadon, az eseményen begyűjtött adományokból pedig a Tanítanék sztrájkalapján keresztül a sztrájkoló és polgári engedetlenkedő pedagógusokat támogatták. Az október 14-ei miskolci tüntetés és élőlánc szervezői közt is ott voltak.

NOÁR

A mozgalom és vezetője, Molnár Áron az elejétől fogva nagyon aktív résztvevője az oktatási megmozdulásoknak. Közösségi felületeiken rendszeresen mozgósítanak a tüntetéseken való részvételre és a tanárok támogatására, írtak dalt a pedagógusok helyzetéről – amit Molnár Áron egy sor tüntetésen elő is adott –, és tőlük ered a tiltakozások új szimbóluma, a piros körbe zárt felkiáltójel.

PEDAGÓGUSOK DEMOKRATIKUS SZAKSZERVEZETE

A két nagy pedagógus-szakszervezet egyike, amely a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) közösen több mint egy éve próbálja alkura bírni a kormányt. A két szakszervezet által meghirdetett januári sztrájk lökte be az idei év eseményeit. Az első sztrájkra válaszul érkezett a sztrájkjogot korlátozó rendelet, ez hívta életre a polgári engedetlenségi mozgalmat. A PDSZ egy sor másik szervezettel (aHang, Magyar Szakszervezeti Szövetség, VDSZ, Tanítanék) március 19-én „nagy kockás inges találkozó” néven szervezett tüntetést, részt vettek az október 14-ei miskolci tüntetés szervezésében, az október 23-ai tüntetést pedig az ADOM Diákmozgalommal közösen szervezik.

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

A másik nagy pedagógus-szakszervezet. Részt vettek az október 14-ei miskolci élőlánc szervezésében, november 26-ára pedig a budapesti Kossuth térre jelentettek be tüntetést.

CIVILEK

Az elmúlt időszak oktatási tüntetéseinek legérdekesebb és egyik legfontosabb eleme, hogy a legtöbbet teljesen civil emberek szervezik. Az emlékezetes október 5-ei budapesti élőláncot néhány szülő kezdte szervezni, október 14-én pedig Zalaegerszegen hoztak össze civil kezdeményezésre másfél kilométeres élőláncot. A nagyobb szabású demonstrációkon túl megszámlálhatatlan kisebb akciót is tartanak: a diákok virrasztásokat szerveznek az iskolájuk elé, a sztrájknapokon szülők és diákok gyűlnek össze, hogy támogassák a tanárokat, amikor pedig a fenyegető levelek miatt a tankerülethez vonulnak a tanárok, több száz, akár ezer támogató kíséri őket. És egyre több tüntetést, szolidaritási akciót szerveznek kisebb-nagyobb vidéki településeken is.

Bár most szétszálaztuk a nagyobb tüntetések szervezőit, azt több szervezet hozzátette, hogy köztük is összefonódnak a szálak: ha szervezőként nem is szállnak be minden alkalommal egymás tüntetéseibe, de a mozgósításban, helyszínbiztosításban gyakran segítik egymást, és akár fel is szólalnak egymás rendezvényein, és más civil szervezetektől (aHang, Civil Bázis) is kapnak segítséget.

A tiltakozási kedv egyelőre nem látszik csillapodni, a héten is több kisebb-nagyobb tüntetés volt és lesz, csütörtökön öt településen akcióztak az aHang aktivistái, Szegeden élőlánc volt, pénteken Zuglóban, Nyíregyházán és Pécsett demonstrálnak, a vasárnapi budapesti tüntetésre pedig már közel 15 ezren jeleztek vissza.