Nagyjából ezren tüntettek csütörtök délután a Belső-pesti Tankerületi Központnál a Damjanich utcában. Az Eötvös Gimnázium huszonöt és a Madách Gimnázium huszonegy tanára kapott a tankerülettől levelet, miután október 5-én polgári engedetlenséggel tiltakoztak a sztrájktörvény kiüresítése és a kölcseys tanárok kirúgása miatt. Most azért mentek oda, hogy átadhassák válaszleveleiket és követeléseiket a tankerületi vezetőnek, Marosi Beatrixnak. Támogató szülők és diákok kísérték el őket.

A hasonló megmozdulásokról csütörtökön Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt találta mondani, hogy ezek csak felhívják a figyelmet valamire, nem a kormány ellen irányulnak.

Egyébként ez az a tankerület, ahol a Kölcsey Gimnáziumból több tanárt kirúgtak, mert tiltakoztak. A tankerület vezetőjéről, Marosi Beatrixról kiderült, hogy plagizálhatta a diplomamunkáját.

A Madách Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, Juhász Erzsébet egy fenyegetőző levél után kedden azt üzente a tankerület vezetőjének: „A tankötelezettség teljesítését pedig az korlátozza, hogy 6 kollégánk hagyta el a pályát az elmúlt tanév végeztével, egyetlen órát sem tudunk szakszerűen helyettesíteni, hogy fekete penész lepi el az alagsori termeket, hogy egy fénymásoló megjavítására napokig kell várni. Felteszem, nem gondolja komolyan, amit aláírt. Ez esetben azt bizonyítja, hogy nem autonóm, szuverén értelmiségi, hanem egyszerű ítélet-végrehajtó. Ha mégis így van, tehát komolyan gondolja, nem merül-e fel Önben morális aggály munkavégzésének törvényi kötelezettségét illetően?”

A tanárok 15:20-kor érkeztek a tankerületi központhoz, az épületbe egy eötvösös és egy madáchos pedagógust engedtek be. „El a kezekkel a tanárainktól” – skandálta a tömeg, amíg a pedagógusok az épületben voltak. A demonstrálók száma miatt a Damjanich utcán egy sávra szűkítették a forgalmat.

Miután kijöttek, a két tanár elmondta, hogy a tankerület vezetője, Marosi Beatrix fogadta őket, és átadták neki a követeléseiket. Marosi ezután autóval távozott a helyszínről.

„Skizofrén helyzet, magyar vagyok egyrészt, erre világ életemben büszke voltam” – mondta az Eötvös Gimnázium tanára, Kriston Attila. „Apa vagyok, voltak nehézségek, de néhány éve nagyon büszke vagyok erre is. Tanár is vagyok, ez a 14. tanévem, de egy kezemen meg tudom számolni, hányszor voltam büszke erre” – tette hozzá.

Az egyik szervező szülő, Vásárhelyi Árpád elmondta, rettenetesen boldog, hogy ilyen sokan eljöttek a demonstrációra. Két gyereke jár az egyik iskolába. Szerinte mostanra kiderült, nem tartható az a helyzet, amivel naponta szembesültek az intézményekben. Viszont örül, hogy kiállhatnak „azért a 46 hősért”, akik idejöttek, hogy átadják a válaszlevelüket és a követeléseiket. „Ez a sztori az ő bőrükre megy” – mondta.

Először Lakatos István pedagógus olvasta fel az Eötvös tanárainak a levelét, amelyet Marosi Beatrixnak írtak. Azt mondta, ők egy korszerűbb oktatási rendszerért, emberi méltóságuk helyreállításáért tüntetetnek, „nem jókedvért vagy hírnévért”. Elmondta, bár a fenyegető levélben a tankerület vezetője azt állította, hogy veszélyeztették a tanulók tanuláshoz való jogát, szerinte a kirúgások is fenyegetik az oktatást.

„Nem érzi az embertelenséget a tettei mögött, amikor a korszerűségre hivatkozik?” – tette fel a kérdést Lakatos. Azt mondta, fenyegető levelek helyett a tankerületi vezető inkább biztosítsa a tanításhoz szükséges feltételeket és eszközöket. „Azért vagyunk itt, mert hisszük, hogy a szabadság mindennek az előfeltétele. A hazugság békéjével nem lehet szabadságot biztosítani.”

Lakatos István után Somlai Péter, a Madách Gimnázium tanára beszélt. Ő volt az, akit Kriston Attilával együtt beengedtek az épületbe. Somlai elmondta, Marosi Beatrix azt ígérte nekik, hogy ha felhívják, hajlandó tárgyalni velük. Ezután ő is felolvasta a kollégáival közösen írt levelet, amelyben a tankerület figyelmeztető levelének állításait cáfolták.

„Szomorúnak tartjuk, hogy gyakorlatilag ez a levél az első alkalom, hogy Szakmai Vezető Asszony munkáltatónkként felveszi velünk a kapcsolatot” – áll a levelükben. „Nem gondoljuk, hogy egy ilyen súlyos helyzetben az azonnali felmentéssel való fenyegetés lenne a célravezető módszer, különös tekintettel a tanulók tanuláshoz és művelődéshez való jogára.”

A színpadon ezután egy Ady-verset olvastak fel. „Beatrix nem bátor, csak egy plagizátor” – szakította félbe ezt valaki a tömegből.

A színpadon eötvösös és madáchos tanárok és szülők váltották egymást.

„A legjobb iskola is csak üres épület diákok és tanárok nélkül – mondta Szabó Anita, egy madáchos szülő. – Működő és szeretett szakmai közösségeket vernek szét vagy fenyegetnek szétveréssel a gyerekeinkre hivatkozva.”

A beszédek között az oktatási tüntetéseken ismertté vált rigmusokat skandáltak: „Nincs tanár, nincs jövő! Tanár nélkül nincs jövő!”

Tarr Imre, az Eötvös tanára a színpadon elmondta, azért áll itt, mert 31 éve tanár. Az első fizetéséből 140 forint maradt szabadon felhasználható, ami 2 mozijegy volt. Most 2500 marad, ez egy mozijegy ára. „Ha a kormány bármely tagja azt gondolja, hogy nem kell emelni a tanárok bérét, vagy elég ezzel foglalkozni 2028-ban, akkor éljen meg ennyiből!” Elmondta, egyre több a központi előírás, a szabadság pedig kevesebb, és ezzel a tanárokat szellemi segédmunkásokká fokozták le. Ezzel szerinte a diákokat is megfosztották a szabad gondolkodástól.

Felidézte azt is, hogy a kormány kiüresítette és értelmetlenné tette a sztrájkot. „Az Alaptörvényt korlátozták ezzel, mert a sztrájk alapjog.” Emiatt érezték úgy, hogy nincs hova hátrálniuk, ezért polgári engedetlenségbe kezdtek.

„Nem maradt más eszközünk annak kifejezésére, hogy ez nem mehet így tovább. Erre fenyegető leveleket küldtek, postán, hogy ne kelljen a szemünkbe nézni.”

Ezután Kilián Judit beszélt, aki eötvösös szülőként részt vett a tüntetés szervezésében. Elmondta, kaptak egy levelet, amiben egy kölcseys szülő számolt be róla, mennyire megterheli a gyerekeket, hogy elvesztették Palya Tamást. Palya volt az egyik tanár, akit kirúgtak a polgári engedetlenség miatt.

A beszédek után a diáktüntetések alatt klasszikussá vált Mi vagyunk a Grund című musicalbetétdalt énekelték el.

Utolsóként Solymoss Miklós tanár szólalt fel, ő az az őszödi beszédet parafrazeálta. „Végighazudták az elmúlt 12 évet, nem hoztak egy olyan tankerületi intézkedést, ami segítette volna az iskolák működését – mondta. – Azt akarják, hogy kiürüljenek az iskolák? Kedves vezetők, most már értitek? Lejárt a türelem ideje, kicsengettek!”

A beszéd után egy perc csendet tartottak, majd közösen elénekelték a Himnuszt. Ezután az egész tömeg „Veletek vagyunk!” skandálásba kezdett.

Vásárhelyi Árpád szervező megköszönte a tüntetőknek, hogy eljöttek, és lezárta a tüntetést. „Köszönjük!” – skandálta válaszul a tömeg.