Az 50 éves Taleb A.-ra az X-en posztolt nézetei miatt Szaúd-Arábia figyelmeztette is a német hatóságokat.

A milliárdos korábban sem értette, miért nevezik szélsőjobbosnak a pártot.

Az alkotmányban rögzítenék a testület működési szabályzatát és így a beterjesztők szerint egy esetleges jövőbeli tekintélyelvű és szélsőséges politikai vezetéssel szemben is védetté tenné a grémiumot.

A német kancellár pártját 17 százalékos lemaradással a harmadik helyre mérik a közvéleménykutatók. Az előrehozott választásig még szűk három hónap van. Scholz már csak a kisebbfajta csodában és az ukrajnai békében bízhat.

Az abortusz szabályait is szigorítaná Németország második legnépszerűbb pártja.

Normál esetben 2025 őszén lenne parlamenti választás, a biztos nyertesnek látszó ellenzéki CDU előre hozná januárra. Ennek érdekében hajlandó lenne Scholz kancellár bizonyos terveit támogatni. Az AfD karanténja miatt már most nagyon valószínű, hogy a szociáldemokraták egy nagykoalíció kisebbik partnereként hatalmon maradnak.

Hárman közülük AfD-s vidéki politikusok voltak korábban.

A modernista iskola Dessau fő büszkesége, de a szélsőjobb szerint csak rombolják a hagyományokat. A nemzetiszocialistáknak is hasonló kifogásaik voltak, igaz, ők degenerált, zsidó művészetről is beszéltek.

A solingeni késes támadás, és a szélsőjobboldali AfD tartományi választási sikerei után Németország lassan rájön: nem mehetnek úgy a dolgok, ahogy eddig. A közhiedelemmel ellentétben az Afd egy ideje már nem csak az egykori NDK problémája, csak Bajorországban kétmillióan szavaztak rájuk legutóbb.

Jörg Dornaut nemrég 20 862 eurós bírságra ítélték, mert nem fedte fel a részvételét a cégben.

Németország kancellárja épphogy elkerülte a megaláztatást, miután az exitpoll-felmérések szerint a pártja visszaverte a szélsőjobboldalt a brandenburgi a tartományi választáson.

A Scholz-kormány új biztonsági csomagot nyújt be, de az intézkedés kikezdheti a schengeni rendszert is.

Az olasz lap szerint Olaf Scholz a „béke kancellárjaként” vonulna be a történelembe, és az ukrajnai háborút arra használja fel, hogy visszaszerezze az elvesztett támogatását belföldön.

A szélsőségek előretörését hozta a szeptember 1-jei két keletnémet tartományi választás. A centrumpártok közül csak a konzervatív CDU tudott talpon maradni. Jó eséllyel mindkét tartományban ők adhatják majd a miniszterelnököt, ehhez azonban meg kell kötniük egy nemkívánt szövetséget.

Olaf Scholz kancellár keserűnek és aggasztónak nevezte az eredményt. A hatalomtól megpróbálják távol tartani az AfD-t.