Európa 1945 utáni legfontosabb 15 hónapja jön, de nincs előre megírva
„Úgy vélem, a soron következő tizenöt hónap lesz az 1945 óta legkritikusabb időszak az európai történelemben”
– jelentette ki néhány nappal ezelőtt Ivan Krasztev. A neves politológus ráadásul még pár nappal azelőtt mondta ezt a Robert Bosch Academy által szervezett páros interjúban, hogy Európát sokkolta volna a szász-anhalti tartományi választás eredménye. De nemcsak Krasztev gondolja így, hanem számos nagy tekintélyű szakértő és elemző is történelminek véli az AfD átütő sikerét, mint ahogy maguk a hatalmon lévő európai politikusok is elismerik, hogy a populista-szélsőjobboldali erők előretörése alapjaiban formálhatja át Európa politikai térképét.
Valós veszély a rémálomforgatókönyv
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?Jelentkezz be!
orosz-ukrán háború
külföld
szabadságpárt
giorgia meloni
európa
demokratikus pártok
populizmus
ivan krasztev
szélsőjobb
Magyarország
Donald Tusk
orosz-ukrán háború
afd
marine le pen
nato
Európai Unió
orbán viktor
cas mudde
geert wilders
Az AfD földcsuszamlásszerű győzelme után már a német politikai tűzfal is inog
A CDU történelmi vereséget szenvedett, a fiatalok között nyolcszor annyian szavaztak az AfD-re, mint Merz pártjára. Az orosz szankciókat ellenző baloldal döntheti el, hogy a német szélsőjobb áttöri-e a karantént.
Mindig jön valaki, aki hangosabban kiabál – így tűnnek fel egyre vállalhatatlanabb figurák a jobbszélen Európában
Olaszországban a saját pályáján verik Salvinit, Lengyelországban egy holokauszttagadó provokátor viszi a szélsőjobb szavazóit, a briteknél pedig már Farage-t is jobbról próbálják előzni. Jobbra tolódott az európai közbeszéd, lassan a tegnap még radikálisnak számító pártokból lesz az új jobbközép. Meddig folytatódhat ez a körforgás, és ki marad a centrumban?
Nehéz feladat elé állítja a Trump-barát európai szélsőjobbot az iráni háború
A helyzet kezd ahhoz hasonlítani, mint amikor a Szovjetunió a hidegháború idején nagy reményeket fűzött Európa kommunista pártjaihoz, amíg 1956 és 1968 le nem rombolta ezek támogatottságát.
Sztrájkoló sírásókkal riogat a brit jobboldal, Andy Burnham viszont évtizedek óta a legbaloldalibb programmal, és rég tapasztalt lendülettel kezdte meg miniszterelnökségét
Rögtön az első héten közérzetjavító intézkedéseket hozott az új miniszterelnök, aki felszámolná Margaret Thatcher hagyatékát. A közvélemény-kutatásokban már látszik a Burnham-hatás, de a java még csak most jön.
Több sebből is vérzik Orbán szuverenista európai utópiája, de a nemzetközi szövetsége így is segíti a politikai céljait
Orbán Viktor csak ellenfeleitől sajnálja a külföldi hatalmak támogatását, ő maga kifejezetten büszke külföldi szövetségeseire. Lassan egy évtizede tervezi Brüsszel elfoglalását, és azt állítja, ez már csak egy-két év kérdése. Hiába erősödik azonban a populista jobboldal Európában, számos akadály tornyosul a teljes hatalomátvétel előtt – ezek egy része magukból a pártokból fakad.
Cas Mudde: A Mol korai osztalékfizetéséből látszott, hogy Orbánék a vereségre készülnek
A prágai Globsec konferencián interjúztunk az Egyesült Államokban tanító, neves holland politológussal, Cas Muddéval. Mivel a populizmus és a radikális jobboldal kutatásának egyik legelismertebb nemzetközi szakértője, Orbán Viktor pályáját is régóta követi, így a beszélgetést a magyar választásokkal kezdtük.