Az elmúlt 10 évben a centrista és mainstream pártok szuverenistábbak lettek, a szélsőjobboldali euroszkeptikus pártok már nem akarnak kilépni az EU-ból, sem az eurozónából. Az EU politikai túléléséhez új konszenzus kell, ebbe pedig a szélsőjobb egyes elemeit is bele kell venni.

A prágai Globsec konferencia nyitónapján Bajnai Gordon és Ivan Krasztev együtt beszélgetett. A volt miniszterelnök szerint a növényevő jellegű külpolitika helyett meg kell érkezni a húsevők világába, ehhez megfelelő katonai és diplomáciai képességeket kell létrehozni.

A bolgár politológus szerint új konszenzus jöhet Európában: az EU-párti elitek készek elfogadni a nemzetállamok központi szerepét az európai integráció jövőjében, míg a szélsőjobb elfogadja, hogy nem Brüsszel, hanem Moszkva, Peking és Washington jelenti a valódi fenyegetést a nemzeti szuverenitásukra.

A Nyugat alkonya élőben: a magyar fizetési listán lévő Pappin szerint a nemzetközi jognál fontosabb a nyers erő.

Forradalmi követelés: drogmentes rendőrséget! Miért nem tudnak parkolni a kínaiak? Mit akar Lázár János a vécékefével? A választás titkos sztárjai a BlackRock támogatásával: Hiller haver, Jakab Péter, Humanisták, Vona Gábor.

Forradalmi követelés: drogmentes rendőrséget! Miért nem tudnak parkolni a kínaiak? Mit akar Lázár János a vécékefével? A választás titkos sztárjai a BlackRock támogatásával: Hiller haver, Jakab Péter, Humanisták, Vona Gábor.

Hogy kerül Orbán Viktor arcképe keleti diktátorok mellé, miben más, mint Trump, és miben hasonlít Mussolinire? Interjú Laczó Ferenccel, a Hollandiában kutató magyar történésszel illiberalizmusról, a Kelet-Európát nem ismerő Nyugatról és a Bajnokok Ligája szimbolikájáról.

Egy tanulmány szerint az EU-ból való kilépés, az orosz-ukrán háború és a migráció mélységesen megosztja az európai szélsőjobboldalt.

Klímaváltozás, bevándorlás, háború, világjárvány, gazdasági felfordulás: egy új tanulmányi szerint ezek a traumák olyan erősen hatnak az európai szavazókra, hogy feldarabolódnak a hagyományos választói csoportok. Nem EU-ellenes és EU-pártiak csatája lehet a döntő, hanem az, a szavazókat melyik sorskérdés aggasztja a leginkább.

A bolgár politológus a Partizánnak adott interjúban arról beszélt, hogy a kormányfő létrehozott egy olyan modellt, amit sokan utánoznának, de ez nehéz, mert ez egyrészt magyar sajátosság, másrészt Orbán olyan nagy kockázatokat vállal, amikbe akár bele is bukhat.

Putyin valamikor úgyis meg fog halni, a rendszere után mindenképpen káosz jön, a háború lehetőséget adott, hogy felkészüljünk erre. Erről Timothy Snyder amerikai történész beszélt, aki Ivan Krasztev bolgár politológussal elemezte az eseményeket a Prigozsin-féle lázadás hétvégéje után egy bécsi rendezvényen.

2024 tavaszán az oroszok és az ukránok is elnököt választhatnak, addig sem Putyin, sem Zelenszkij nem lesz abban a helyzetben, hogy engedményt tegyen a békéért – mondta a politológus évindító bécsi előadásán. Szerinte Orbán ha akarna, akkor sem tudna kimaradni a blokkosodásból.

A bolgár politológus szerint Orbán fejezte ki, mit gondolnak Putyin barátai Európában: a nyugati álláspont csak akkor változhat Ukrajna ügyében, ha változik az amerikai politika, vagyis az USA a szolidaritás gyenge láncszeme.

A bevándorlók adóznak, de nem szavaznak. A tősgyökeres nyugdíjasok nem adóznak, de szavaznak. Ebből botrány lesz. Az oltásokból és lezárásokból már most káosz van. Nem a tudomány lett a járvány elleni küzdelem nyertese, az összeesküvés-elméletek váltak népszerűbbé.

Ivan Krasztev politológus szerint a kihalástól való rettegés határozza meg az európai politikát napjainkban. A törésvonalak pedig nem Kelet és Nyugat között, hanem a nagyvárosok és a vidékiek között húzódnak. A hidegháború végével nem a demokrácia, hanem a kapitalizmus győzött. Besúgók már nem kellenek, de a totalitarianizmus és az etnikai konfliktusok veszélyei megmaradtak.