A bolgár politológus a Partizánnak adott interjúban arról beszélt, hogy a kormányfő létrehozott egy olyan modellt, amit sokan utánoznának, de ez nehéz, mert ez egyrészt magyar sajátosság, másrészt Orbán olyan nagy kockázatokat vállal, amikbe akár bele is bukhat.

Putyin valamikor úgyis meg fog halni, a rendszere után mindenképpen káosz jön, a háború lehetőséget adott, hogy felkészüljünk erre. Erről Timothy Snyder amerikai történész beszélt, aki Ivan Krasztev bolgár politológussal elemezte az eseményeket a Prigozsin-féle lázadás hétvégéje után egy bécsi rendezvényen.

2024 tavaszán az oroszok és az ukránok is elnököt választhatnak, addig sem Putyin, sem Zelenszkij nem lesz abban a helyzetben, hogy engedményt tegyen a békéért – mondta a politológus évindító bécsi előadásán. Szerinte Orbán ha akarna, akkor sem tudna kimaradni a blokkosodásból.

A bolgár politológus szerint Orbán fejezte ki, mit gondolnak Putyin barátai Európában: a nyugati álláspont csak akkor változhat Ukrajna ügyében, ha változik az amerikai politika, vagyis az USA a szolidaritás gyenge láncszeme.

A bevándorlók adóznak, de nem szavaznak. A tősgyökeres nyugdíjasok nem adóznak, de szavaznak. Ebből botrány lesz. Az oltásokból és lezárásokból már most káosz van. Nem a tudomány lett a járvány elleni küzdelem nyertese, az összeesküvés-elméletek váltak népszerűbbé.

Ivan Krasztev politológus szerint a kihalástól való rettegés határozza meg az európai politikát napjainkban. A törésvonalak pedig nem Kelet és Nyugat között, hanem a nagyvárosok és a vidékiek között húzódnak. A hidegháború végével nem a demokrácia, hanem a kapitalizmus győzött. Besúgók már nem kellenek, de a totalitarianizmus és az etnikai konfliktusok veszélyei megmaradtak.

Tele van a világ alapos elemzésekkel arról, hogyan támadt fel az illiberalizmus, és gyengült meg a polgári demokrácia. A Krasztev-Holmes szerzőpáros viszont arról ír, hogy mitől működik Orbán és Putyin rendszere. Önvizsgálatra sürgetnek, mielőtt végleg kialszik a fény.

Meghallgattuk az egyik legnépszerűbb európai politológus, Ivan Krasztev előadását a járvány hatásairól. A Capitolium elleni támadást a KGB 1991-es moszkvai puccsához hasonlította, és elmagyarázta, hogy az izraeli tömeges oltás miért nem működhetett Európában, és miért ütött ennyivel nagyobbat Közép-Európán a második hullám, mint az első.