Klímaváltozás, bevándorlás, háború, világjárvány, gazdasági felfordulás: egy új tanulmányi szerint ezek a traumák olyan erősen hatnak az európai szavazókra, hogy feldarabolódnak a hagyományos választói csoportok. Nem EU-ellenes és EU-pártiak csatája lehet a döntő, hanem az, a szavazókat melyik sorskérdés aggasztja a leginkább.
Putyin valamikor úgyis meg fog halni, a rendszere után mindenképpen káosz jön, a háború lehetőséget adott, hogy felkészüljünk erre. Erről Timothy Snyder amerikai történész beszélt, aki Ivan Krasztev bolgár politológussal elemezte az eseményeket a Prigozsin-féle lázadás hétvégéje után egy bécsi rendezvényen.
Ivan Krasztev politológus szerint a kihalástól való rettegés határozza meg az európai politikát napjainkban. A törésvonalak pedig nem Kelet és Nyugat között, hanem a nagyvárosok és a vidékiek között húzódnak. A hidegháború végével nem a demokrácia, hanem a kapitalizmus győzött. Besúgók már nem kellenek, de a totalitarianizmus és az etnikai konfliktusok veszélyei megmaradtak.
Meghallgattuk az egyik legnépszerűbb európai politológus, Ivan Krasztev előadását a járvány hatásairól. A Capitolium elleni támadást a KGB 1991-es moszkvai puccsához hasonlította, és elmagyarázta, hogy az izraeli tömeges oltás miért nem működhetett Európában, és miért ütött ennyivel nagyobbat Közép-Európán a második hullám, mint az első.