Itt a válasz arra, hogy miért van pokolian nehéz dolga az egységes európai szélsőjobboldalt építeni akaró Orbánnak

• A szélsőjobboldal megosztott, és nem valószínű, hogy június után képes lesz meghatározni az EU napirendjét.
• Nem a migrációs politika fogja meghatározni a választást. A megkérdezett országok válaszadóinak mindössze 15 százaléka tekinti a bevándorlást az elmúlt évtized legfontosabb válságának.
  
• Az Európa-pártiaknak nem az EU eddigi eredményei alapján kellene kampányolniuk.
  

Ezek a legfontosabb megállapításai a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) legújabb, szélsőjobboldalról készült közvélemény-kutatásának. A tanulmány a YouGov és a Datapraxis által vizsgált 12 európai tagállam országos reprezentatív közvélemény-kutatási adataira támaszkodik.

Az Ivan Krasztev és Mark Leonard által készített jelentés szerint a szélsőjobboldali pártok támogatói erősen megosztottak olyan kérdésekben, mint

• az Európai Unióból való esetleges kilépés,
• az orosz inváziót elszenvedő Ukrajna támogatása,
• a migráció.

A válaszadók szerint csupán négy tagállamban (Ausztria, Németország, Hollandia, Svédország) hiszik azt a helyi szélsőjobboldalról, hogy az EU-ból való kilépést tervezik. A skála másik végén Olaszország helyezkedik el, a miniszterelnök Giorgia Meloni pártjáról a megkérdezettek mindössze 17 százaléka gondolja, hogy otthagyná az EU-t.

Hasonlóan megosztott a szélsőjobboldal Ukrajna támogatásának kérdésében is. A tavalyi lengyel parlamenti választást elbukó Jog és Igazságosság, a Svéd Demokraták, a portugál Chega és a spanyol Vox támogatóinak többsége szerint Európának minden eszközzel támogatnia kell Ukrajnát. A honvédő háborúját vívó Ukrajna támogatását a Fidesszel (88 százalék), az osztrák Szabadságpárttal (70 százalék), a német Alternatíva Németországért párttal (AfD, 69 százalék) rokonszenvezők utasítják el leginkább.

Hasonlóan megosztott a szélsőjobboldali tábor a bevándorlással kapcsolatban is. A bevándorlás leginkább a holland, az osztrák, a svéd, a német, a francia és a lengyel szélsőjobboldalt aggasztja. Az olasz, spanyol, portugál szélsőjobboldalnak és a Fidesz szavazóinak elsősorban a kivándorlás, illetve a ki- és bevándorlás miatt egyformán fáj a fejük. Tanulságos, hogy a fideszesek 22 százaléka a bevándorlást, 63 százalékuk a kivándorlást látja nagyobb bajnak.

„Az emberek tévednek, ha azt gondolják, hogy a szélsőjobboldalt úgy lehet a legjobban legyőzni, ha a migrációs politikáját majmoljuk – mondta a kutatásról Mark Leonard. – A közvélemény-kutatásaink azt mutatják, hogy a legtöbb országban a legtöbb választó számára nem a migráció a fő kérdés, és a szélsőjobboldali politikák egyszerű másolása hiteltelenné teheti a mainstream pártokat. A jobb alternatíva az, ha az euroszkeptikus pártok gyengeségeire összpontosítunk, és Trump idején geopolitikai érveket hozunk fel Európa mellett.”

Hasonlóan vélekedik Ivan Krasztev is: „Az európai vezetőknek nem a migrációról kellene választást tartaniuk, hanem inkább az európai határok természetéről – katonai, gazdasági és emberi határokról. Nem az Ukrajnával kapcsolatos szolidaritással kellene mozgósítaniuk az embereket, hanem az európai szuverenitás és biztonság iránti aggodalmak alapján. Az amerikai politika bizonytalanságával és Putyin agressziójával szemben azzal kellene érvelniük, hogy olyan pillanatban vagyunk, amikor ha az EU nem létezne, akkor ki kellene találni.”