2024-ben Európai Parlamenti választásokat tartanak, illetve választás lesz európai országok egész sorában - ezeken pedig már nem a hagyományos jobb-bal törésvonal, és nem is az EU-ellenes/EU-párti ellentét határozhatja meg a szavazók viselkedését. Hanem az, hogyan gondolkodnak a meghatározó válságokról. Erre jutott az ECFR (Külkapcsolatok Európai Tanácsa ) nevű kutatóintézet tizenegy európai országban végzett közvélemény-kutatásaival alátámasztott tanulmánya, amelyet Ivan Krasztev és Mark Leonard politológusok készítettek.

A felmérés során azt a kérdést tették fel európai választóknak: az elmúlt évtized fontos eseményei közül melyik határozta meg leginkább a jövőről való gondolkodásukat?

A szerzők a választókat így öt „válságtörzsre” osztották az alapján, hogy melyik krízist tartják a legfontosabbnak. Az öt válság:

• a klímaváltozás,
• a bevándorlás,
• a globális gazdasági zavarok,
• a világjárvány
• és az orosz-ukrán háború.

Krasztev és Leonard szerint az EU-t olyan mértékben megrázták ezek a válságok, hogy a hagyományos választói csoportok mára erősen feldarabolódtak, ezek a traumák pedig a szavazók magatartását meghatározó tényezővé váltak. Szám szerint így néznek ki a blokkok a felmérés szerint:

• 73,4 millió szavazó szerint a klímaváltozás a jövőt érintő legfontosabb válság,
• 72,8 millió szerint a COVID,
• 69,3 millió szerint a globális gazdasági felfordulás,
• 58,2 millió szerint a bevándorlás,
• 49 millió szerint az orosz-ukrán háború,
• 46 millióan pedig nem tudtak válaszolni erre a kérdésre.

A tanulmány szerint ezek a törzsek nem oszlanak el egyenletesen Európában. Németországban egyértelműen a bevándorlás a legfontosabb választói kérdés, Franciaországban és Dániában a klímaváltozás van az első helyen. Olaszországban és Portugáliában (feltehetően a közelmúltbeli gazdasági válságok miatt) még mindig a gazdaság okozza a legtöbb aggodalmat. Észtországban és Lengyelországban, illetve Dániában a háború az első. (Utóbbi országban a klímaváltozás és a háború egyaránt 29 százalékot kapott.)

A felmérést kilenc uniós országban (Dánia, Észtország, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Franciaország, Románia és Spanyolország), valamint két unión kívüli országban (Nagy-Britannia és Svájc) végezték el. A magyar adatokat tehát nem ismerjük, az eredmények viszont EU-s szinten reprezentatívak.

A tanulmány szerint az EP-választási kampányban összecsaphatnak azok a nézetek, amik szerint az éghajlatváltozás jelenti az egzisztenciális veszélyt, azokkal a nézetekkel, amik alapján a bevándorlás a meghatározó konfliktus. Előbbi válságtörzs tagjai az emberi élet kihalásától, utóbbiak pedig a nemzeti és kulturális identitás eltűnésétől tartanak.

Azt, hogy a két legfontosabb mozgósító tényező idén a klímaváltozás és a bevándorlás lesz, a szerzők szerint nemcsak a felmérés adatai, hanem a novemberben lezajlott hollandiai választások is alátámasztják. Akkor a bevándorlásellenes üzenettel lehetett első, klímaügyi baloldali üzenettel pedig második helyet elérni.

A fiatalok körében az éghajlatváltozás a legfontosabb kérdés, a 18-29 évesek 24 százaléka számára ez határozza meg leginkább, hogyan gondolkodnak a jövőről. Ebben a korosztályban ezt követi a gazdasági felfordulás (22 százalék), majd a COVID (19 százalék), a háború (12 százalék). A bevándorlás az utolsó helyen van a fiatal szavazók szerint, 9 százalékuk tartja a legmeghatározóbb válságnak.

A magasan képzettek az összes vizsgált országban a klímaváltozást tartják legfontosabbnak. A felsőfokú végzettségűek 22 százaléka szerint ez befolyásolja leginkább a jövőt, a közepes és alacsony végzettségűek között ez 18, illetve 16 százalék.

A bevándorlás az idősebb szavazókat aggasztja jobban: az 50-59 és 60-69 évesek 13 százaléka és 70 felettiek 16 százaléka szerint ez a meghatározó kérdés - ezzel szemben a 18-24 évesek 9 százaléka, a 30-39 és 40-49 évesek 11 százaléka mondta ezt. Országonként ugyanakkor erős eltérések vannak: Németországban összességében 31 százalék tartja a bevándorlást elsődleges kérdésnek.

A felmérés szerint az orosz-ukrán háború mostanra főleg azokat foglalkoztatja Európában, akik Oroszország közelében élnek. Észtországban 40, Lengyelországban 21, Dániában 29 százalék szerint ez a döntő kérdés: Spanyolországban és Nagy-Britanniában ezzel szemben 6-6, Franciaországban 7-7 százalék szerint.

Krasztev és Leonard megjegyzik, hogy ebben a kérdésben az európai elitek és a szavazók között egyre nagyobb a távolság: miközben előbbiek arról beszélnek, hogy mindent megtesznek Kijev támogatásáért, utóbbiak már más problémákat tartanak elsődlegesnek.

A szerzők szerint a politikai mainstream nehezen tud a közelgő választásokból az európai projekt jövőjéről szóló népszavazást csinálni. Szerintük érdemes lenne a két legmeghatározóbb mozgósító tényezőre, a klímaváltozásra és a bevándorlásra koncentrálni, és ezekre megoldási javaslatokat tenni. Krasztev és Leonard szerint a következő néhány hónap fontos lesz Európa jövője szempontjából, mivel a pártok megpróbálják összeegyeztetni a polgárok aggályait és igényeit Ukrajna EU-ba való felvételének tervével, a háborús erőfeszítések támogatásának fenntartásával, az új zöld megállapodás költségvetésének és ambícióinak korlátozásával és a közös menekültügyi politika előmozdításával.

„A 2019-es európai parlamenti választásokon a központi küzdelem az európai integrációnak hátat fordítani akaró populisták és az európai projektet a Brexittől és Trumptól megmenteni kívánó mainstream pártok között zajlott. Ezúttal azonban az emelkedő hőmérséklettől, a bevándorlástól, az inflációtól és a katonai konfliktusoktól való félelmek fognak versengeni” - mondta Mark Leonard, az EFCR igazgatója.

A tanulmány társszerzője, Ivan Krasztev, a Liberális Stratégiák Központjának vezetője szerint pedig „az európai polgárok eltávolodnak a jobb- és baloldali ideológiai kötöttségektől, azzal összefüggésben, hogy hogyan látják a politikát az EU-ban, és immár az életüket az elmúlt években befolyásoló válságokhoz való hozzáállásuk határozza meg őket.”