Adam Tooze brit gazdaságtörténész monumentális, Crashed című könyvében az elmúlt 10 évet mutatja be. Szerinte a gazdasági válság politikai-társadalmi válsággá alakult, de Kína összeomlása most is mindent magával ránthat, a gazdaság ugyanis ma globalizáltabb, mint valaha.
Az anglikán egyház vezetője egykor olajipari igazgató volt, és szerinte nem sikerült megtanulnia a brit gazdasági elitnek a 2008-as leckét.
Már májusban megállapodtak egy készenléti hitelről, de mostanra akkora lett a pánik és annyira megfékezhetetlennek tűnik az infláció, hogy korábban a mentőöv felé kap a kormány.
A szocializmus újabb diadala.
Ezúttal nem volt totál kamu, amiről a bulvársajtó írt.
Százezrek tüntettek öt napon át, de megérte.
A válság miatt nem neveltek elég feketekörmű sertést, így most jó drága lett a karácsonyi ibériai sonka.
Késszúrás lett a vége.
A háború óta először lesznek szegényebbek a fiatalok a szüleiknél az USA-ban és Nyugat-Európában. Az elmúlt tíz évben a háztartások 65%-a nem gyarapodott. A 90-es években csak a 2%-uk járt ilyen rosszul.
Nem kapott dollárt a kormánytól, így alapanyaghoz sem jutott.
A hosszú hétvégéknek mégsem örül mindenki.
Német lapértesülés szerint a berlini szövetségi kormány azt követeli a Volkswagentől, hogy még október 7. előtt vázolja fel, hogyan akar megfelelni a nemzeti környezetvédelmi előírásoknak a károsanyag-kibocsátási botrányban érintett dízelmotorja esetében.
Bár némi összefügést abban is felfedezni vélek, hogy az adataik szerint Magyarország elsősorban nyers tejet exportál és feldolgozott tejtermékeket importál. A terméktanács adatai szerint 39-szer annyi nyers tejet exportálunk, mint importálunk, túróból, sajtból viszont kétszer annyit hozunk be, mint amennyit kiviszünk. (Via Magyar Idők via MTI)
Elemzők szerint újabb gazdasági világválság is kialakulhat a kínai visszaesés miatt.
Három nemzetközi intézmény lényegében átveszi a kormányzást Görögországban.
A szervezet helyi koordinátora, Aurelien Agbenonci szerint előreláthatólag az év végéig nem is tudnak majd visszatérni az országba, ahol már így is a világ egyik legnagyobb humanitárius válsága tombol. Miután a Selekát támogató harcosok 2013 márciusában átvették a főváros, Bangui ellenőrzését, káosz van az országban. Az ENSZ szerint a polgárháború miatt 1,5 millió ember folyamatos élelmiszerhiányban szenved. (AlJazeera)
Hollande vs Merkel, Schäuble vs Draghi, Renzi vs Rutte, mindenki vs Ciprasz. Ilyen gyerekesen anyázzák egymást az európai államvezérek.
És annyi pénzük van, mint a társadalom legszegényebb 40 százalékának együtt. Piketty elégedetten csettinthet.
És mert a burger egészségesebb úgyse lesz, valami egészen borzasztó dolog sülhet ki ebből.
Putyin maga jelentette ezt be az ország minisztereinek.
Tizenhat orosz pénzintézetet jelölt leminősítésre, négyet pedig leminősített kedden a Moody's, elsősorban azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy súlyos mértékben és gyors ütemben romlik az orosz bankrendszer működési környezete, jórészt a rubelválság miatt. A Moody's most már kétévi folyamatos recessziót vár Oroszországban: a cég londoni elemzői 2015-ben 5,5 százalékos, 2016-ban 3 százalékos orosz GDP-visszaesést jósolnak. (MTI)
Gyenge a rubel, ezért több olajat kell eladni, de ha több olajat adnak el, attól gyengül a rubel. Ebből nehéz lesz kimásznia Oroszországnak, ahol olajon kívül csak gáz van, az pedig ebből a szempontból ugyanaz.
Ukrajnában naponta átlagosan 13 ember hal meg a harcokban, mióta szeptember elején tűzszünetet kötöttek egymással a Moszkva által támogatott felkelők és az ukránok. A harcok egy pillanatra sem álltak le, Putyin kivéreztetné Ukrajnát, Kijevben viszont tudják: külföldi fegyverek nélkül nincs sok esélyük a szeparatistákkal szemben.
Kutatás cáfolja a válság utáni Európa egyik legelterjedtebb sztereotípiáját.
Méghogy nincs hatása a szankcióknak.
"Minden Portugál megszenvedte a válság fájdalmas hatásait, amiket el lehetett, és kellett volna kerülni" - mondta a bejelentéskor Coelho.
Ünnepelni megy, mert a görög állam 2010 óta először tudott a piacról pénzt szerezni. Sok görög azonban dühös rá, tüntetők várják. Csütörtökön bomba robbant a görög nemzeti bank előtt.
Netanjahu miniszterelnök szerint országa folytatni akarja a béketárgyalásokat a palesztinokkal, de nem mindenáron. A tárgyalások tavaly júliusban indultak újra, és most jutottak válságba. (MTI)
Úgy visszaesett a fogyasztás, hogy a magyar üdítőgyártók már az almára akarják terelni az elhízás miatti gyanút.
Hat pontot tűzött ki Európa elé. Magyarország fényes jövő előtt áll.
Szinte mindig, sokszor pályáztatás nélkül bérelik fel ugyanazokat a tanácsadó cégeket, hogy kiértékeljék a bankokat. Még az összeférhetetlenség sem akadály. Van, aki szerint csak nekik van megfelelő szakértelmük, mások szerint eleve ők okozták a válságot, de olyan is van, aki úgy véli, a kormánytagok közelébe akarnak férkőzni.
Három éve az IMF, az Európai Bizottság és az EKB mentette meg az országot a csődtől, de átvették a gazdaságpolitika irányítását is. Most vége a programnak, az írek újra a piacról vesznek fel hitelt.
2008-ban a sziget csődbe ment, részben azért, mert a Kaupthing nevű bank fizetésképtelenné vált. Most a bank négy volt vezetőjét ítélték el, mert a csőd előtt néhány héttel, már a vég tudatában, eladták a bank részvényeinek 5 százalékát egy katari sejknek, és az ehhez szükséges pénzt maga a bank adta kölcsön. Az európai hitelválságnak eddig nem nagyon voltak elítélt bankárbűnözői. (Reuters)
Spanyolország jobban teljesít. Régóta tartó súlyos recesszió után remek adat érkezett: a spanyol GDP 0,1%-ot emelkedett idén nyáron. A kormány ünnepel, megérte a megszorításokat. (BBC)
Negyven éve hirdettek bojkottot az olajtermelő arab országok az Egyesült Államok ellen. Az olajárrobbanás hihetetlen gazdagságot hozott az olajmonarchiáknak, amiket látszólag semmi, még az arab világon végigsöprő forradalmi hullám sem tud megingatni. De ez csak a látszat, az uralkodók veszélyes játékot játszanak.
Az euróval és a német polgárok életszínvonalának befagyasztásával Németország elérte azt, amit két világháborúval sem tudott megoldani: Európa elsőszámú hatalmával váltak. A vasárnapi választás után derül ki, hogy mit kezdenek ezzel.
Európában négy éve nem volt ilyen alacsony a fizetésemelések üteme, mint az elmúlt negyedévben (+0,9%).
23 éve nem ment el ilyen kevés Európában autóból, mint mostanában. Válság van. (Bloomberg)
Az Egyesült Államokban a társadalom egy százaléka húzta be az éves bevétel több mint 20 százalékát.
Beperelték a bankokat, mert inflációhoz kötött lakáshiteleket adtak. A 2008-as válság után szokatlanul nagy lett az infláció (19%), jól megnőttek a kamatok is, ezért a per. 3,3 milliárd dollárt veszthetnek a bankok, és 2010-ben egy hasonló perben már vesztettek. (bloomberg)
De ezt most hagyjuk, mindegy, az ember ne válogasson a feladatok közül. A szlovén kormány sem jókedvében döntött úgy, hogy privatizál 15 állami céget, köztük az ország legnagyobb mobilszolgáltatóját. Ha kell a pénz, nincs sok latolgatás. (WSJ)
Az ipari termelés 2 év után először növekszik az eurózónában, van aki már a recesszió végének örül. (bloomberg)
Iszonyatosan sokba.
24 órás általános sztrájk van, 30 ezren tüntetnek a parlament előtt.
De azért ha fiatal lenne, most is megszedné magát, csak talán kevésbé. Budapesten tartott előadást szerda délelőtt az ismert spekuláns. (privatbankar)
Az EU GDP-je 0,7%-t esett az első negyedévben, az euróövezetben 1,1% volt a recesszió.
Az euró bevezetése óta ilyen külkereskedelmi többletet még nem produkált a zóna.
Az USA szerint a németeknek spórolás helyett költésre kellene bíztatni az európaiakat, és saját lakosságukat. Ezzel melegítenek a G7 ma kezdődő pénzügyminiszteri találkozójára. euobserver.
Dalia Grybauskaite minden nyafogó európainak a megszorítások politikáját ajánlja. Litvániában 20%-kal csökkentették a közalkalmazottak fizetését, 10%-kal a nyugdíjakat, de már növekednek is. Üzeni a délieknek, így kell ezt. VIA
A magyar EU-biztos szerint a németek túl keveset keresnek, a válság végéhez növekedés kell, ezért legyen minimálbér és fizetésemelés Németországban. Angela Merkel kormánya a múlt héten már szólt, hogy ezt nem kéne. VIA