A szerző saját érintettsége miatt névvel nem tudta vállalni a cikket.
Július 1-jén a Honvédek jogállásáról szóló törvény (Hjt.) helyett életbe lépett a Honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet (Hjkr.). Ez alapvetően befolyásolja a katonák helyzetét, és ez egy jelentős háborúval a szomszédunkban a köz érdeklődésére jogosan számot tartó kérdés lehet.
Annak a lehetősége, hogy Magyarország háborúba keveredik, sokkal nagyobb, mint 2012-ben, amikor a Hjt. született, így a módosítás érthető. A jogalkotó szándéka egyértelműen az volt, hogy a katonákat sokkal szabadabban, sokkal kevesebb kötöttséggel, sokkal rugalmasabban tudják alkalmazni. Bármilyen furcsa, de a katona is munkavállaló, akit ugyan csökkentett mértékben, de megillettek a többi munkavállalót is megillető jogok (pl. szabadság, túlóra, pihenőidő stb.), ezeken a jogokon kellett farigcsálni annak érdekében, hogy a jogalkotó elérje a célját.
Ezek alapján nem meglepő, hogy a katonák túlórája mint olyan megszűnik. A Honvédségnél az elöljáró által szabott feladat és annak végrehajtása a munkaidő alapja. Egyetlen ezzel kapcsolatos szabály, hogy a feladatot követően legalább 11 óra pihenőidőt biztosítani kell. Természetesen ez alól kivételt képeznek az olyan különlegesen veszélyes feladatok, mint pl. éleslövészet, robbantás, repülés, amely előtt külön, sokkal szigorúbb pihenési feltételeknek kell megfelelni.
A túlóra megszűnése sok adminisztratív terhet levesz az alegységparancsnokok (közvetlen vezetők), az írnokok (adminisztratív beosztottak) válláról, de rendkívül hátrányosan érinti azokat, akik eddig is az átlagosnál többet dolgoztak. A MH felépítése a rendszerváltás óta egészségtelen, és ezt mára sem sikerült megoldani. A „vízfej” egyszerűen túl nagy, túl sok a háttérintézmény és az adminisztratív szerv, az tényleges katonai munkát végző honvéd viszont túl kevés. Az eddig is az átlagosnál többet dolgozó állomány a most életbe lépett módosítással pedig még igazságtalanabb helyzetbe kerül.
Ezt igyekezett a döntéshozó úgy kompenzálni, hogy az eddigi kategóriák helyett „műveleti” és „adminisztratív” állománykategóriákat hozott létre, az előbbiek részére magasabb illetménnyel. A besorolás még nem dőlt el, de egy katonai szervezeten, sőt akár egy folyosón belül is lehetnek olyanok, akik az átlagosnál többet, míg mások az átlagosnál kevesebbet dolgoznak, így a rendszer egy esetleges finomításáig számos igazságtalan helyzetet fog szülni.
Régi toposz, hogy a Magyar Honvédség alacsony létszáma elégtelen az ország megvédésére. Bár a létszám-kérdés ennél jóval összetetteb, egyértelmű, hogy a tervezett létszámkeretet sem sikerült feltölteni. A létszámhiány pedig pont a legtöbbet dolgozó, „harcoló” alakulatokat (Debrecen, Hódmezővásárhely, Tata, Szolnok) sújtja leginkább.
A folyamatosan beérkező, valóban világszínvonalú haditechnikára az elmúlt időszakban több toborzókampányt is indított a Honvédelmi Minisztérium. Ezek a kampányok kétséges minőségű, a katonai hivatás ethoszát a sárba tipró reklámfilmekkel kezdődtek, a fő tartalmi elemük a kiemelkedően magas bérezés volt. A reklámok a katonák körében erős szégyenérzetet keltettek, mivel jól láthatóan olyanok készítették, akiknek fogalmuk sincs a katonai szolgálat valós tartalmáról. A haza szolgálata, a nemes kihívás és a bajtársiasság azok a dolgok, ami miatt még az állomány döntő része a rendszerben van. Ehelyett ezek a toborzóanyagok egy félreértelmezett vagánykodásról és hátborzongató álcukiskodásról szóltak, hiteltelen üzenetet adtak át hiteltelen karakterekkel.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült. A TEFI közép- és kelet-európai független kiadók együttműködése, amelynek keretében a közép-európai régió biztonságával kapcsolatos kérdéseket járjuk körbe. A projekt célja, hogy elősegítse a tudásmegosztást az európai sajtóban, és hozzájáruljon egy ellenállóbb európai demokráciához.
A Magyar Jeti Zrt. partnerei a projektben: Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).
A partnerség közös, angol nyelvű honlapja az alábbi linken érhető el: https://easternfrontier.eu/
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.