Az egyébként sem csendes szolnoki bázison mostanában különösen nagy a zaj: két különböző, nők elleni bántalmazási ügyben is büntetőeljárás indult nemrég. Múlt hónapban a Központi Nyomozó Főügyészség egy tavaly őszi szolnoki kiképzés miatt kezdett el nyomozni, ahol két katonanő is sérüléseket szenvedett. Ezzel párhuzamosan egy jogásztiszt szexuális zaklatás miatt jelentette fel a parancsnokát. A kormány szemmel láthatóan igyekszik maximálisan kihasználni az Európában uralkodó háborús hangulatot - és jogszabályok, rendeletek hivatkozási szintjén magát az ukrajnai háborút is - a hadsereg építésére, látens fejlesztésére. A bántalmazott katonanők ügyei viszont nem rendről és fegyelemről, nem bajtársiasságról és nemességről szólnak. A hatalom természetéről annál inkább.
A helikopterbázison tavaly októberben tartottak úgynevezett tömegkezelési felkészítést, amivel a koszovói szerb tüntetők és a magyar békefenntartók összecsapásához is hasonló helyzetekre készítik fel a katonákat. Ahogy élesben, úgy a gyakorlatokon is kötelező a védőfelszerelés, a nőknek speciális melltartót is kell hordaniuk. Az egyik női katona, egy őrmester szóvá tette a felettesének, egy törzszászlósnak, hogy a melltartó nem véd eléggé, mert hiányzik belőle egy betét, ami pont a mellkast érő ütéseket tompítaná. Erre a felettese gumibottal többször mellbe ütötte, aztán bakanccsal hasba rúgta - így akarta demonstrálni az őrmesternek, hogy a védőfelszerelés hatásos.
Ugyanezen a kiképzésen egy másik katonanő olyan súlyos lábsérülést szenvedett, hogy kórházba került. Úgy tudjuk, kétszer is megműtötték, és csak a múlt héten mehetett haza.
A hozzánk eljutott dokumentumok szerint Polt Péter július elején azt írta Harangozó Tamás országgyűlési képviselő kérdésére, hogy mindkét nyomozás során eddig okirati bizonyítékok beszerzésére, adatelemzésre, a sértettek és a tanúk kihallgatására került sor, de bizonyítékok még egyik ügyben sem állnak rendelkezésre. Informátorunk szerint - aki szintén a szolnoki bázison dolgozik, és jól ismeri az érintetteket - viszont a jogásztisztet, akit a bázison szexuálisan zaklathatott a felettese, eddig nem keresték, és a kérdéseire sem kapott választ.
Az ügyet jól ismerő forrás szerint a honvédség valójában csak három hete rendelt el vizsgálatot, és csak a sérült nők ügyében történt eddig bármilyen előrelépés. A vezérkartól többtagú bizottság ment Szolnokra, az áldozatokat, a bántalmazó katonát és tanúkat is beidéztek. Arra a kérdésünkre, hogy a szexuális zaklatás miatt panaszt tevő katonanő miért nem kaphatott segítséget, a honvédelmi minisztérium eddig mindössze annyit válaszolt: 2022 októberében Böröndi tábornok a Magyar Honvédség Katonai Képviseletét vezette Brüsszelben, így sem jog- sem hatásköre nem volt a cselekmény elbírálására. Ezért az ügyben érintett egyetlen panaszos sem kereshette meg, mert a vezérkari főnöki posztra csak idén májusban nevezték ki.
Annyi fejlemény azért mégis van, hogy a katonanőt a feljelentés után két hónapra rendelkezési állományba helyezték, ami azt is jelenti, hogy a két hónap letelte után gyakorlatilag bármikor kirúghatják. Erre eddig azért nem kerülhetett sor, mert betegállományban van. A velünk megosztott dokumentumok szerint – amiket Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is aláírt – ez a maximális idő: két hónap időtartamra helyezhető rendelkezési állományba az, akinek nem kell a beosztásától eltérő másik pozíciót betöltenie, így a katonanő is.
Forrásunk szerint a jogásztisztnek annyit sikerült elérnie, hogy áthelyezzék egy másik szolgálati helyre - de ettől függetlenül továbbra is a munkáltatója maradt, akit szexuális zaklatással vádol.
Épp csak megjelent a cikkünk arról, hogy nőket bántalmazhattak és zaklathattak a szolnoki bázison, másnap késő este új rendelet jelent meg a Magyar Közlönyben, aminek értelmében a magyar katonáknak többet kell eltűrnie - az orosz-ukrán háborúra hivatkozva.
Az új rendelet kimondja, hogy a katonai rend és fegyelem oltárán bizonyos mértékig feláldozhatók a katonák jogai. A kiképzéseken, gyakorlatokon a közvetlen felettesük korlátozhatja a személyes szabadságukat, „szükséges mértékű, arányos és a feladat céljához igazodó" viselkedést követelhet meg tőlük, és ehhez mérten gyakorlatilag bárhogy viselkedhet velük. Bár a parancsnokok a rendelet szerint nem fenyíthetik a katonákat és tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogaikat, azokat „szükséges" mértékben és ideig korlátozhatják is.
Előbb a koronavírus, aztán az ukrajnai háború miatt fenntartott vészhelyzet miatt a katonák szolgálatra vezénylésében, a kiképzések, gyakorlatok időtartamában is el lehet térni a hatályos jogszabálytól - ez az, amit Böröndi Gábor vezérkari főnök az ügyészség szerint nem sértett meg, amikor egy feljelentés állítása szerint májusban nyilvánosan alázhatta, taníttatásra vihette és ott kínozhatta a honvédségi sofőröket. A honvédségnek egyébként a katonanők ügyeiben is törvénybe foglalt kötelessége lett volna feljelenteni a bántalmazással vádolt parancsnokokat, de ez nem történt meg.
„Büntetőeljárás azért van, mert az áldozatok feljelentést tettek. Szőnyeg alá akarták söpörni az ügyet, és meghurcolni őket”,mondja a forrásunk. Elmondása szerint néhány éve indult már vizsgálat az egyik feljelentett parancsnok ellen szexuális visszaélés miatt.
A minisztérium rendre annyit válaszol a parlamenti és az újságírói kérdésekre, hogy együttműködik a nyomozóhatósággal, de az áldozatok ettől nincsenek elragadtatva.
Két éve jelent meg a hír, hogy a honvédség egyik alezredese több beosztottját is szexuálisan zaklathatta - de akkor nem Szolnokon, hanem Budapesten indult vizsgálat. Az egyik áldozatot a felettese pár héttel a munkába állása után az irodájába hívta, és kikötötte, hogy pontosan mikor kell szexelniük. Az alezredes ezután rendszeresen közösült a katonanővel, azt mondta neki, hogy hálásnak kéne lennie, amiért az ezredhez kerülhetett, és megzsarolta, hogy „megsemmisíti őt”, ha bárkinek szólni mer. Miután az alezredes egy rendezvényen találkozott az áldozat lányával, fölvetette, hogy vele is szexelni akar, sőt, hármasban is csinálhatnák.
A két ügyben van néhány párhuzam: értesülések szerint a szexuális zaklatással vádolt alezredes, és most a szexuális zaklatással vádolt parancsnok is megtarthatta az állását, a feljelentés után pedig a budapesti katonanő is betegszabadságra ment, hogy legalább egy kis ideig ne találja szemben magát az alezredessel. Neki végül vissza kellett térnie arra a folyosóra, ahol az őt állítólag zaklató közvetlen felettese is dolgozott, mert az eljárást megszüntették.
Az akkor hivatalban lévő vezérkari főnököt, Ruszin-Szendi Romuluszt április végén Novák Katalin mentette fel a tisztsége alól, június végén pedig a honvédségtől is elköszönt. Sajtóértesülések szerint politikai tisztogatás áldozata lett.
Ahogy azt már korábban tettük, megint megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot, hogy megtudjuk, hogy áll a szexuális zaklatás és a bántalmazás miatt feljelentett parancsnokok ügye; továbbra is a honvédségnél dolgoznak-e, és valóban indult-e már korábban is vizsgálat a szóban forgó parancsnok ellen szexuális zaklatás miatt. A Központi Nyomozó Főügyészségnél is rákérdeztünk a fejleményekre. Ha a válaszok megérkeznek, frissítjük a cikkünket.