• Szerbek tüntettek azért, mert választási bojkottjuk miatt volt olyan koszovói szerb település, ahol a szavazásra jogosultak 3,5 százalékának szavazataival lett polgármester egy albán politikus.
• A tüntetők összecsaptak a KFOR erőkkel. A KFOR oldalán több mint 20 magyar sérült van, heten súlyosan sérültek. Az olasz békefenntartók közül is nagyjából húszan sérültek meg. A szerb sérültek száma 52.
• Aleksandar Vučić szerb elnök a szerinte törvénytelen választásnak asszisztáló KFOR-t, a koszovói rendőrséget és politikai vezetést, valamint az albán polgármestereket okolja.
  
• A koszovói elnök szerb bűnöző bandákról beszélt.

Több mint húsz magyar békefenntartó katona sérült meg Koszovóban a helyi szerbekkel folytatott összecsapásokban. Hét katonának súlyos a sérülése, áll a Honvédelmi Minisztérium vasárnap esti közleményében.

„A sérült magyar katonákat a Magyar Honvédség további kezelésre légi úton, Magyarországra szállítja. A mentőegység az esti órákban, Kajári Ferenc vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese, a KFOR volt parancsnoka vezetésével indul Koszovóba” – írták.

A túlnyomórészt albánok lakta, függetlenségét 2008-ban egyoldalúan kikiáltó Koszovó biztonságára a NATO által életre hívott KFOR felügyel, soraikban magyarokkal. A közleményben említett Kajári Ferenc 2022 őszéig - egy éven át - volt az alakulat első magyar parancsnoka.

A Reuters szerint olasz békefenntartók is megsérültek.

A fegyveres összetűzés akkor tört ki, amikor a magyar békefenntartók megpróbálták szétoszlatni a tiltakozó szerbeket, akik azért tüntettek, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy koszovói albán vezetők kerüljenek a település élére.

A KFOR-osok könnygázt is bevetettek, a szerbek kövekkel és üvegekkel dobálták meg a békefenntartókat.

A Szabad Európa Rádió videója a helyszínről:

link Forrás

Szerb közlések szerint Zvečanban a kivezényelt koszovói albán rendőrök rálőttek a szerb tüntetőkre, ketten megsebesültek, egyikük súlyosan. A tüntetéseken a KFOR-katonák több szerb tüntetőt őrizetbe vettek és átadtak a koszovói rendőrségnek.

A szerb hadsereg felsorakozott a koszovói-szerb határon, Belgrád szerint a nemzetközi közösség képviselői, köztük a KFOR-katonák is az albán „rendbontókat” védik. A koszovói albán hatóságok annak ellenére erőltetik az albán polgármesterek kinevezését, hogy ezt az EU és az USA képviselői is ellenzik. A szerb bojkott miatt akad olyan polgármester, aki csak a szavazásra jogosultak 3,5 százalékának támogatását nyerte el.

Vučić a KFOR-t bírálja

Aleksandar Vučić szerb államfő Milan Mojsilović vezérkari főnök és Miloš Vučević hadügyminiszter társaságában tartott rendkívüli sajtótájékoztatót vasárnap este, írja a Szabad Magyar Szó. A szerb elnök szerint Albin Kurti koszovói miniszterelnök vérontást akar kiprovokálni.

Vučić bírálta a KFOR-t, szerinte a nemzetközi erőknek meg kellett volna akadályozniuk, hogy a polgármesterek elfoglalják a hivatalaikat, ehelyett megvédték őket. Az elnök szerint a szerbeknek nem a KFOR-ral volt bajuk, hanem a koszovói rendőrséggel és a szerinte illegálisan megválasztott polgármesterekkel. A szerbek szerinte puszta kézzel és kövekkel harcoltak az állig felfegyverzett túlerővel szemben. A KFOR könnygázt és villanógránátot is bevetett.

A szerb sérültek száma 52, ketten életveszélyes állapotban vannak.

Vučić felszólította a szerbeket, hogy kerüljék az összetűzést a KFOR-ral, mert az a koszovói albán vezetés malmára hajtja a vizet. Azt ígérte, mindent megtesz a béke érdekében.

Belgrádban közben vasárnap este utcára vonultak több százan.

Az albánok szerint bűnöző szerb bandák garázdálkodtak

Vjosa Osmani koszovói elnök azzal vádolta Vučićot, hogy destabilizálja Koszovót. A KFOR erőire támadó tüntetőket bűnöző bandáknak nevezte. A politikus bíróság elé állítaná azokat, akik szerinte destabilizálják Koszovó északi, szerb határ menti, szerbek és albánok lakta részét.

Véget nem érő konfliktusok

Koszovó szerbek lakta északi településein egymást érik a konfliktusok. A szerbek december első felében emeltek útakadályokat a térségben, az USA és az EU visszavonulásra szólította fel őket. Szerbia arra kérte a NATO-t, hogy ezer rendőrt és katonát küldhessen Észak-Koszovóba a szerb közösség megvédésére.

A koszovói barikádokat azután kezdték el teherautókból, mezőgazdasági gépekből építeni, hogy egy szerb nemzetiségű rendőrtisztet őrizetbe vettek a rendőrség elleni támadások gyanújával. Előtte nem sokkal megállapodással zárult Szerbia és Koszovó között a rendszámvita, ami miatt ősszel a szerb hadsereget is készenlétbe helyezték. A feszültség különös fejezete volt, amikor a brazilok ellen készülő szerb válogatott vb-öltözőjében lefotóztak egy Koszovó államiságát tagadó zászlót.

Az albánok az oroszokat sejtik a háttérben

Albán részről visszatérő vád - ezúttal még nem hangzott el -, hogy a szerbek mögött a térséget destabilizálni akaró oroszok állnak. Albin Kurti koszovói miniszterelnök a tavalyi, szerbek által emelt barikádokra a 2008 óta független, de Szerbia, Kína vagy Oroszország által el nem ismert országa felosztására tett kísérletként tekintett.

Kurti szerint az orosz befolyásra utalhat, hogy az oroszok és a szerbek 2021-ben 104 közös hadgyakorlatot tartottak, és a koszovói feszültség Vlagyimir Putyin malmára hajthatja a vizet, érdeke, hogy Ukrajna után a Balkánon is háborús helyzet alakuljon ki. Az orosz védelmi minisztériumnak amúgy 2020 óta Belgrádban is van képviselete.

A pristinai albán politikai elit szeretné, ha Koszovó mielőbb az EU tagjává válna, mert szerintük így lehet megakadályozni a háború továbbterjedését.