Nincsenek már tízezrek, sehol sincs a technotüntetés. Egy maroknyi ember gyászolta, hogy a CEU-t végül tényleg elüldözték, és a Momentum volt az egyetlen, ami arccal beleállt a teljes vereségbe.
A CEU magyarországi működése semmilyen társadalmi csoport érdekeit sem sérti, senkinek sem lesz attól jobb, ha majd már nem itt működik az egyetem.
Kik ezek a perc emberek a Való Világ 9-ben, és mit tettek le az asztalra? Régen még volt becsület, de ma nem számít más, csak a nézettség… Hol marad a tisztelet és az alázat?!
Ahol csak a hatalom pillanatnyi akaratán múlik, mit szabad és mit nem, ott semmilyen leírt törvénynek nincs igazi jelentősége.
A hatóságok nem egyszerűen félrenéztek, amikor bűncselekmény hiányában megszüntették az Elios-nyomozást. Az állam az uradalom szolgálatába állt.
Miért ne lehetne Ausztriában a nyilvánosság előtt becsmérelni egy 1400 évvel ezelőtt élt hadurat, aki „feleségül vett” egy gyereket?
A polgári jóízlésbe ez már biztosan nem, kérdés, hogy a választópolgárok értékítéletébe még belefér-e.
A miniszterelnök és a Fidesz a végletekig igyekszik lebutítani a migrációról szóló vitát, ez pedig, ha rövid távon elég is arra, hogy hatalomban tartsa őket, iszonyatos versenyhátrányba löki az egész országot.
Egy súlyos kérdés, amire nincs megnyugtató válasz.
Teljes nyugalommal nyilatkoztak arról, hogy a miniszterelnök hobbiutazásait egy olyan üzletember fizeti helyette, akinek a cégei tízmilliárdos nagyságrendben kaptak megrendeléseket a magyar államtól. Ez még az illiberális rendszerekben is korrupció.
Orbán azt ígérte, hogy szeptembertől felforgatja a művészeti életet. Lassan itt a szeptember vége, lehet, hogy Orbán csak blöffölt? Mikor neveznek ki végre költőket?
„Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk” - mondta a miniszterelnök, aki elhallgattatott már újságokat, tanárokat, civileket, tudósokat.
Ha ez egy felelős társadalom lenne, ami kicsit is komolyan veszi a saját szabályait, ezek külön-külön sem történhetnének meg, nemhogy egyszerre. Bábszínház lett az ország.
Váratlanokat húzó új ellenzéket szeretne a médiatulajdonos-képviselő. A Fidesznél is fideszebb LMP koncepciója talán némileg váratlan, de elég kevéssé ellenzéki.
Mészáros-vagyon került az Orbán családhoz. Dehát ezt eddig is tudta mindenki, nem? Mégis egészen más, amikor nyíltan csinálják. Új korszakot jelez.
Óriási fölénnyel győzött a helyi népszavazás egy kormánypárti támogatással tervezett kavicsbánya ellen. Nagyon rég történt ilyesmi.
A gond ott kezdődik, amikor a média hitelességét vagy a Putyin-ellenességet az emberélet elé helyezzük. A botránnyal a nyugati média megmutatta, hogy még mindig képes az egyetlen dologra, amire a diktatúrák sosem lesznek képesek: korrigálni és önelemezni.
A halott újságíró feltámadt, és most Oroszország kéjesen hirdeti, hogy nem csak ők hazudnak. Ukrajna magát szívatta meg, de a médiát hibáztatni hülyeség.
20 dolog, amit tudnod kell a rendszerről, amiben élsz.
A Magyar Idők cikksorozatban listázza azokat a művészeket, akiket nem kellene beengedni kulturális intézménybe. Prőhle Gergely válaszolt, meg is kapta a magáét.
Látszólag semmi nem veszélyezteti az újraválasztott elnök hatalmát, de a háttérben már azt találgatják, mi jön Putyin után.
Már el sem férnek az interneten a Fidesz rasszista álhírei, miközben a suttogó propaganda szerint az ellenzék mecseteket épít, és mindenhova migránsokat költöztetne, az ISIS pedig szórólapokon keres lakásokat. Egy megvalósult disztópiában élünk.
A megszállt hatóságok, a szavazókerületek átrajzolása vagy a kampánykorlátozások eltörpülnek ehhez az egy részlethez képest, amivel elintézték, hogy Orbán a társadalom kisebbségének támogatásával is akár kétharmados kormányt tud alakítani.
Hetek óta majd megszakad a Fidesz teljes legénysége, hogy megmagyarázza az Elios-ügyet. Erre jön Tiborcz, és úgy rántja el magát a kamera elől, hogy az felér egy beismeréssel.
Három éve szurkol egy komplett ország, de nem történik semmi. A kormány vele próbálja elvitetni a Tiborcz-OLAF-botrányt, a bűnszervezetben elkövetett csalást. De nem, most sem történik semmi.
A rendszerváltás utáni magyar történelem mérföldkövéhez értünk: Németh Szilárdék már azért is képesek szabotálni a parlamenti munkát, hogy nem minden pontosan úgy van, ahogy ők akarják.
A kormány rettegésre alapuló birodalma majdnem elcsúszott egy banánhéjon, amikor saját emberük leplezte le véletlenül a valóságshow díszleteit. Válaszul tettek egy nagyon határozott lépést a sötétség felé.
Az egész magyar közélet alapja az illúzió, hogy Orbán Viktor demokratikus választásokon leváltható. Az ellenzék és a kormány közösen tartja fent ezt a látszatot, ami lehetetlenné teszi a valósággal való szembenézést.
Ha terrorizmus miatt ítélik el a szír férfit, akkor azon pöröghet a propaganda, ha nem nyilvánítják terroristának, az a bíróságok ledarálásához lesz jó alap.
A 2018-as választás már jobban hasonlít egy nemzeti konzultációra, mint klasszikus demokratikus eseményre. Ettől még egyáltalán nem mindegy, mekkora hatalmat kap a Fidesz, és ha az ellenzéki szavazók most elveszítik a kedvüket, akkor a rendszer ingyen kaphatja meg, amiért egyébként küzdenie kéne.
Durvább, mint a turáni átok: lehetséges, hogy egy évszázada gyászolunk a világ legszomorúbb himnuszát énekelve úgy, ahogy EZEK Lehel kürtjét fújják? Kik vagy mik erőltetik ránk a nemzeti kultúránkat? Na, ugye.
A máskülönben hallgatag Miniszterelnöki Kabinetiroda pár órán belül kétszer is írt, hogy téves állítás van a Helsinki Bizottság elleni perükről szóló hírben, de cáfolni nem tudnak.
Kár, hogy nem a Néprajzi Múzeumba viszik, mert Bogányi zongorájában tényleg „benne van minden, ami minket, magyarokat jellemez”.
Eldugott mikrofon rögzített komcsizást és gyökerezést a jó öreg Gyulától.
Egészen meghökkentő reakciók érkeztek az ukrán oktatási törvényről szóló riportunkra, ezért összeszedtük röviden, miért rossz, átgondolatlan, és veszélyes ez a jogszabály.
Vannak olyan pillanatok egy nemzet életében, amikor félre kell tenni a régi sérelmeket, és az embereknek az emberek pártjára kell állni a drágasággal szemben.
Ekkora provokáció 56-os beszédben még nem hangzott el.
Lázár János után a miniszterelnök is kiállt azok mellett, akik Őcsényben halálosan fenyegették a menekülteket meghívó panziótulajdonost. Orbánék olyan erkölcsi mélységbe lökték a magyar társadalmat, ahonnan talán soha nem fogunk tudni kimászni.
Az ukrán oktatási törvény kapcsán kialakult balhé megmutatja, mi a baj a magyar külpolitikával — és azt is, milyen sötétség uralkodik a magyar közélet minden fertályán. Vendégposzt a 444-en.
Nagy a felháborodás amiatt, hogy a bíróság nem csukta le máris M. Richárdot. Ez valóban szokatlan, a magyar bíróságok nagyon szívesen rendeli el bárki letartóztatását, ha az ügyészség kéri. Pedig ezt elvben csak különös körülmények fennállása esetén tehetnék.
Hónapok óta nincs nála gyűlöltebb ember Magyarországon, pedig messze van a legkártékonyabb alakoktól. Viszont balszerencséjére van két hibája: fiatal nő, és nem tesz úgy, mintha szegény lenne.
Egy arab 1931-ben kalapáccsal agyonverte Soros György nagybátyját a vonaton. Mi következik ebből? Hát 2017 legfontosabb magyar nyelvű cikke.
A szabadegyetemből iskola, a diskurzusból kioktatás lett, a kormánypárt már a konstruktív kritikára sem kíváncsi.
Több év teljes elzárás után az idei Pride egy kicsit közelebb tudott kerülni Budapesthez és a budapestiekhez. Az egyre kevésbé szabad Magyarországon egy ilyen kis lépés is elég az örömhöz.
A plakáttörvény áterőltetése ugyanolyan erőszakos akció a magyar demokráciával szemben, mint a választási irodás volt. Csak kevésbé látványos. A Fidesz már nem ügyeskedik, hanem verőembertempóban tolja.
A miniszterelnök kedden valami egészen újat vetett fel: Európának gyarmatosítania kellene a Szahara egy részét. Ez a cikk annak szól, aki nem érzi egyből, hogy ez miért nem jó ötlet.
Új mélypontot ért el a parazitázó, buzizó, etnikai homogenitást védő miniszterelnök kommunikációja.
Sem a természetnek, sem a piacnak nem tud parancsolni. A párizsi klímaegyezmény felrúgása szimbolikus gesztus saját elkeseredett szavazóinak, de a világ is tanul belőle. A jelek szerint leginkább összefogást.
És ezt maga a Nintendo állítja. Na ne szórakozzunk már! Miféle karaktergyilkosság ez?!
A köztársasági elnök Fidesz-sajtótájékoztatót tartott egy csapat gimnazista előtt. A parlamentben ezt már megszoktuk, de arra nincs mentség, hogy tizenéveseket akart belefullasztani az állami cinizmusba.