• A Tisza új Közhang platformja azt ígéri, hogy a hagyományos kérdőívek helyett összegyűjti, rendszerezi és közös tudássá alakítja az emberek véleményét – elsőként a közmédiáról.
• Hasonló részvételi kísérletek Porto Alegrétől Barcelonán és Tajvanon át Kenyáig évtizedek óta működnek, Magyarországon pedig helyi részvételi költségvetések mutatják meg, milyen az, amikor az állampolgárok véleménye tényleges döntési joggal is párosul.
• A Közhang a vélemények feldolgozásához mesterséges intelligenciát is használ majd. Egy hasonló elven működő kísérletben az AI különböző álláspontokból a résztvevők számára elfogadható közös szöveget tudott készíteni, miközben a kisebbségi véleményeket sem nyomta el.
• A nagy kérdés mégsem technológiai: lesz-e valódi következménye annak, amit az emberek a Közhangon mondanak? A platform ugyanis nem ad döntési jogot a résztvevőknek, hanem javaslatokat juttat el azokhoz, akik ténylegesen döntenek.
• Mihalik Judit írása.

Radnai Márk kormánybiztos Facebook-videóban jelentette be, hogy elindul a Közhang, amelyet Magyarország első újgenerációs társadalmi egyeztetési platformjaként mutatott be. A Tisza alelnöke szerint a felület szakít a hagyományos kérdőívek, petíciók és a közösségi média megszokott formátumaival, és nem csupán összegzi majd a véleményeket, hanem aktívan segít is a felvetett témák megértésében is.

A honlapon jelenleg olvasható koncepció szerint a folyamat több lépésből áll. Először a résztvevő világos bevezetőt és háttéranyagot kap egy adott témáról, hogy megalapozott véleményt tudjon formálni. Ezután egy interaktív, történetalapú felületen fogalmazza meg a saját álláspontját és javaslatait. Következik a tartalomelemzés: a beérkező hozzászólásokból a rendszer közös mintázatokat, összefüggéseket rajzol. Ezt követően független szakértők értelmezik az addig összegyűjtött anyagot, majd jönnek a nyilvános, közérthető eredmények, végül konkrét javaslatok születnek, amelyeket eljuttatnak a döntéshozókhoz. A folyamatot a platformon végig lehet majd követni. A honlap azt is hangsúlyozza, hogy regisztráció nélkül, névtelenül is részt lehet venni.

A nyitóoldal üzenete tömören össze is foglalja a szándékot: „nálunk nem a leghangosabb vélemény győz, nálunk minden vélemény hozzájárul a közös képhez”. A cél, hogy minél több nézőpont férjen bele a végeredménybe, vagyis, hogy egy széles, sokszínű kép rajzolódjon ki arról, mit gondolnak az emberek egy-egy ügyről, a mai, gyakran kiabálásra épülő közéleti vitákkal szemben.

A Közhang előzményeinek és a részvételiség módszereinek elemzésére teszek kísérletet itt, ugyanis a világban és itthon eddig felbukkant részvételi kezdeményezések sokféle lehetőséget adnak a nyilvános befolyásolásra. Ez lehet az állampolgári bevonás, az aktivizálás, a kommunikációs és diskurzusra alkalmas tér megalkotása, de tágabb összefüggésben akár a közbizalom, a hitelesség és a politikai legitimáció megerősítése vagy épp visszaállítása is.

A kulcskérdés azonban sokkal konkrétabb. Mi a kimenet?

A részvételiségnél az eddigi gyakorlatokban élesen elválik a döntéshozatal, ami a hatalomgyakorlás tényleges módja, és a vélemények begyűjtése, ami önmagában csak tudásbeli hozzájárulás egy későbbi döntéshez. A Közhang a leírás alapján az utóbbihoz áll közel: nem dönt, hanem közös tudást állít elő, amit eljuttat a döntéshozókhoz.

No de hogyan is?