Válságba kerültek a magyar halgazdaságok – derül ki a DW magyar halas körképéből. A halas gazdák arra panaszkodnak, hogy a magyar állami támogatások elérhetetlenek számukra, az uniós halászati alapból pedig alig van plusz bevételük, mivel a jogszabályok szerint a hal nem számít állatnak, a halastó pedig nem termőföld. Közben ki vannak szolgáltatva a klímaváltozás hatásainak, valamint annak, hogy a zömmel 100 éve épített tavak lassan tönkremennek, eliszaposodnak.
Pedig természet- és környezetvédelmi szempontból is fontos lenne, hogy ez az ágazat fennmaradjon. Nem is beszélve arról, hogy halat ennyi mennyivel egészségesebb, mint más húsokat. Támogatás hiányában azonban marad az iszap, és tovább drágulnak a magyar halak. Pedig ha olcsóbbak lennének, lehet, hogy nem csak karácsonykor ennénk.
Gemencen vágásterület vágásterületet ér, a Bükkben 200 éves faállományt is kivágtak. A természetvédelem helyzete sem sokkal jobb, mint a gyerekvédelemé.
Pont akkor esik szét még jobban a Fidesz, amikor lenne fogás a Tiszán. Tusványostól a parlamentig, mi hazánkos beszólástól a kibontakozó energiaválságig húzódik a kérdés: megállt már a lejtőn a volt kormánypárt? Erről beszélgettünk a 444 stúdiójában.
Voltak, akiket kirúgtak, mások önként távoztak, azóta évek teltek el. Mi lett azokkal, akik polgári engedetlenséggel álltak ki egy jobb oktatási rendszerért?
Olyan valóságra ébredtünk, amiről azt gondoltuk, hogy csak rossz vicc, értékelte a helyzetet Orbán Viktor. Tusványoson idén pull up-oltak válságtagadók, reménykedők, de még olyanok is, akik önállósodnának. A vereség okairól, a Fidesz válságáról és a polgári-radikális ellentétről kérdeztük a résztvevőket.
Szerinte „Bóka János elsőre egy sótlan hivatalnoknak tűnhet, akit nem tud az ember haverként kezelni, de ha megismerik, akkor rendkívül szórakoztató és intelligens jelenség”.