A francia tüntetések és zavargások mögött mély gazdasági válság húzódik. Nem igaz, hogy a francia állam keveset költene az állampolgáraira, csak nagyon aránytalanul teszi, a fiatalok rovására. Közben a nemzetközi kötvénypiac büntetni kezdett, ami egy pusztító spirálba lökheti az országot.
Más jelölt nem volt.
A megélhetési válság és az oktatás állapota miatt utcára vonuló százezrek követeléseit elhomályosította a több városban elszabaduló erőszak, miközben a rendőrség felkészületlensége politikai válságot idézett elő, a történteket pedig a migrációról szóló vitába is beemelték.
A rendfenntartók elvesztették az irányítást, a belügyminiszter benyújtotta a lemondását, a városvezetők a kormányon kérik számon az eszkalációt.
Arra is figyelmeztetett, hogy „soha nem szabad összekevernünk a jogos követeléseket támasztó tüntetőket azokkal, akik romboltak, rongáltak és fosztogattak”.
A „melonizációval” is próbálkozó Le Pen új gazdaságpolitikája azonban azoknak a választóknak az érdekeivel kerülhet szembe, akikre a pártja a leginkább támaszkodik. Az ellentmondás az egész európai nacionalizmus jövőjét meghatározhatja.
A középiskolások tiltakozásából több párt is próbál profitálni, miközben az oktatás problémája is a francia gazdaság helyzetére vezethető vissza. Rövidtávon a szélsőséges pártok profitálhatnak ebből, de mindenki számára buktatókat is rejtenek a tüntetések.
Antiszemita üzeneteket tulajdonítanak Jordan Bardellának, a szélsőjobboldali RN politikusának. Ami akkor is kellemetlen lehet Le Pen pártjának, ha ezek több mint tíz éve történtek. Bardellának egyébként sincs jó időszaka, amióta Le Pen ítéletét enyhítették.
A Marine Le Pen-féle szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés és szövetségesei rekordot jelentő 14 mandátumot szereztek.
Van, ami még az oroszbarát internacionálé kulcsfigurájának is sok: el a kezekkel az Auchantól!
Végítéletszerű narratívaként beszélnek egyre többen arról, hogy egymás után szélsőséges pártok kerülhetnek hatalomra Európában. Szász-Anhalt után ezek a hangok felerősödtek, de arról is egyre több szó esik, mit kellene tenniük a demokratikus pártoknak.
Az Európai Unió történetéhez hozzátartoznak az elbukott népszavazások, az izlandi referendum azonban kényes pillanatban érte Brüsszelt. Mit jelenthet az EU jövőjére nézve ez az eredmény?
Átjárható határok helyett keményebb ellenőrzéseket követel a jobboldal Európában.
Korábban azt mondta, nyomkövetővel a lábán nem akar kampányolni. Most azt, hogy megfellebbezi az őt elmarasztaló ítéletet, aminek végrehajtását így egyelőre felfüggesztik.
Le Pen ítéletét enyhítették, ezért elvben elindulhat, ám korábban többször kijelentette, hogy nem kíván nyomkövetővel a lábán elnökválasztási kampányt folytatni. Márpedig az ítélet erre kötelezné.