Amikor tavaly Magyarország a versenyképességi mutatói alapján 6 helyet esett vissza a Világgazdasági Fórum rangsorán (a 69. helyre), Varga Mihály még azzal hárította el a rossz eredményt, hogy nehezen vehető komolyan az elemzés, mert az nagyobb részben a megkérdezett néhány tucat vállalatvezető szubjektív véleményét tükrözi.

Amikor idén sikerült visszakapaszkodnunk a 60. helyre, a nemzetgazdasági miniszter már úgy nyilatkozott, hogy a Világgazdasági Fórum rangsorában az ország komoly előrelépést mutatott fel a pénzügyi és tőkepiacok intézményrendszerének változásában.

A csütörtöki kormányinfón Sarkadi Zsolt kollégánk megkérdezte Lázár Jánostól, hogy akkor a kormány komolyan veszi a Világgazdasági Fórum rangsorát vagy nem. 

„Rossz módszertan alapján készült, de komolyan vesszük”

- magyarázta az ellentmondást Lázár. 

A versenyképességi elemzés másik érdekessége, hogy amikor azt veszi sorra, hogy az állami intézmények hogyan teljesítenek (pl.: mennyire kedvezményezi az állam a kedvenc vállalkozásait vagy mennyire átlátható a döntéshozás), Magyarország a 137-es lista 101. helyén áll 3,5 ponttal. Libéria is pont ugyanennyit ért el.  

Lázár Jánosnak erre is egyszerű magyarázata volt:

„Rossz a számítási módszer.”