Megjelent a Világgazdasági Fórum éves jelentése a világ országainak versenyképességéről. Miután most a rangsorban Magyarország kilenc helyet javított, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azonnal nyilatkozott is a magyar gazdaság nagy sikeréről. Az őt idéző MTI és a közmédia sem tette hozzá Varga megszólalásához, hogy Magyarország a 69. helyről lépett előre a 60.-ra. 

A kormány ezt a jelentést is úgy használja, mint bármi mást, ha kedvező adat jön ki, az megerősíti, hogy milyen nagyszerű intézkedéseket hoztak, ha rosszak a visszajelzések, akkor az egész felmérés alapjait kérdzőjelezi meg. Tavaly például olyan rossz helyen állt Magyarország a listán, mint korábban soha, a gazdasági válság idején sem. Erre a mélypontra reagált úgy az NGM, hogy 

„a magyar gazdaság versenyképességének fokmérője nem egy kutatóintézeti rangsor”. 

Ebből lett alig egy évvel később Varga nyilatkozatában az, hogy 

„a Világgazdasági Fórum rangsorában az ország komoly előrelépést mutatott fel a pénzügyi és tőkepiacok intézményrendszerének változásában. 

Az elmúlt évek komoly munkája van amögött, hogy sokkal segítőbb, stabilabb lett ez a környezet”. 

Tavaly még baj volt a módszerrel is. A minisztérium 2016-os nyilatkozata szerint „a rangsor nagyrészt szubjektív gazdaságstatisztikai adatokon, a megkérdezett vállalatvezetők véleményén alapuló indikátorokon alapul. Az NGM tudomása szerint csak néhány tucat vállalatvezető vett részt a WEF felmérésében, vagyis a rangsor nagyobb részben a megkérdezett néhány tucat vállalatvezető szubjektív véleményét tükrözi”.

És most, 2017-ben, ugyanerről: „azok a vállalatvezetők, akik részt vettek a felmérésben, érzik a saját cégeiken keresztül, hogy a gazdasági növekedés és a kiszámítható környezet mennyiben segíti a működésüket. Ennek köszönhető, hogy Magyarország az elmúlt években nem tapasztalt mértékben léphetett előre a rangsorban”.

Ahhoz egyébként, hogy 9 helyet javítsunk az eddigi legrosszabb eredményünkön, nem kellett nagy bravúr, döntően a technológiai fejlesztésnek, a lakossági internethasználat szélesedésének köszönhető, illetve az üzleti szféra úgy ítélte meg, hogy kedvezően alakultak a pénzpiacok, javult az üzleti és az innovációs környezet.  

Amiről Varga viszont nem beszélt, pedig szintén a vállalatvezetők véleményét tükrözheti, hogy a politikai intézményrendszer mennyire megnehezíti a vállalkozások működését. Ez már a tavalyi jelentésből is látszott, az idei is megerősíti a problémákat. 

Magyarország a  137 vizsgált ország közül tavaly (135. hely) és idén (idén 131.) is a legutolsók között, amikor amikor azt vizsgálták, hogy kormányzati döntésekkel milyen előnyőkhöz juttatnak kivételezett cégeket. A felmérés szerint nálunk csak Mongóliában, Zimbabwében, Salvadorban, Ecuadorban, Dominikán és Venezuelában segítik meg még jobban kormányzati részről a kedvenc vállalkozásokat. Nem a Fidesszel köszöntött ez be Magyarországon, 2009-ben 114.-ek voltunk, de a helyzet azóta tovább romlott, lassan nincs mögöttünk senki.

A tulajdonjogok tiszteletben tartása már egyértlelműen a Fidesz-kormányzás idején romlott jelentősen, 2009-ben még 57. helyen álltunk a 133-ból. Mostanra a világ leghátsó részén van ebben is Magyarország, tavaly 134/138, idén 125/137. 

Lesújtóan rossz minősítést kapott a kormányzati döntések átláthatósága (ebben 125. helyen állunk), megrendült az igazságszolgáltatásnak a kormányzattól való függetlenségbe vetett hit is (101. Magyarország Argentína mögött, Kirgizisztán és Törökország előtt, 2009-ben még az 57. helyen álltunk)

És a jelentés alapján rettenetesen nagy kihívást jelent egy vállalkozás számára, hogy Magyarországon megfeleljen a kormányzati intézkedésekben és jogszabályokban előírtaknak. Ebben 131. helyen állunk, közvetlen előttünk Románia, Szlovákia és Bosznia van, mögöttünk alig páran: 133. Nicaragua, 134. Mauritania, 135. Horvátország, 136. Ecuador, 137. Venezuela.  

2015-ben a korrupció felkúszott a problémalista második helyére, ott is maradt, idén ennél csak a szakképzett munkaerő hiánya jelentett nagyobb gondot Magyarországon a megkérdezett vállalatvezetők szerint. (2009-ben a korrupció még csak a hatodik volt a problémalistán. Akkor az adóklucsokkal, az adószabályokkal és a finanszírozási lehetőségekhez való hozzájutással volt a legnagyobb gond, ezek most a korrupció mögé szorultak.) Problémás van egyébként a cégek etikus magatartása is, ebben is a ranglista végén kullogunk. 

A pozitív makrogazdasági adatok és az alacsony infláció javítja a versenyképességünket, ugyanakkor a felmérésből az derül ki, hogy komoly problémát okoz az oktatás és a szakképzés gyenge minősége. 

A számos adatból kiszámolt összpontszámmal így álltunk/állunk a verenyképességi listán:

• 2009: 4,22 pont, 58. hely
• 2010: 4,33 pont, 52. hely
• 2011: 4,36 pont, 48. hely
• 2012: 4,30 pont, 60. hely
• 2013: 4,25 pont, 63. hely
• 2014: 4,28 pont, 60. hely
• 2015: 4,25 pont, 63. hely  
• 2016: 4,20 pont, 69. hely
• 2017: 4,33 pont, 60. hely

A 28 EU-tagországból csak Ciprust, Romániát, Horvátországot és Görögországot előzzük meg.