Abba a gazdasági csapdába táncolt bele a kormány, amit a leginkább el akart kerülni
2020 október 28., 05:07
Gyenge maradhat a forint, főleg, ha nem lesz megegyezés az EU-val
Messze nem az uniós helyreállítási alap körüli politikai vita az egyetlen tényező, amely befolyásolhatja a magyar gazdaság alakulását 2021-ben, de nagy kockázatot jelent, mondták a Concorde Értékpapír Zrt. szakértői kedd reggeli videókonferenciájukon. Az Orbán-kormány és az EU konfliktusa a forint árfolyamának alakulására és a növekedésre is hatással lehet, de az autóipari trendek, sőt, még a januári, Georgia államban tartandó szenátusi választások is befolyásolhatják a magyar gazdaságot és részvénypiacot.
Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője azt mondta, ő arra számít, hogy lesz valamilyen fajta megállapodás az EU és a magyar és lengyel kormányok között a helyreállítási alapról, az uniós költségvetésről és az ezekhez csatolt jogállamisági kritériumokról, hiszen az EU nem engedheti meg magának, hogy ne valósuljanak meg a kifizetések a 700 milliárd eurós alapból. Ugyanakkor nyilván sok a kockázat, csütörtökig-péntekig pedig még bármi történhet, ami rövid távon is befolyásolhatja a forint és a magyar részvények árfolyamát. Ha sikerülne megállapodni, az is azt jelentené, hogy 2021 második felétől lehetne összegeket lehívni az alapból, az a körüli viták viszont ezt egyre inkább tolhatják.
Ha Magyarország nem marad ki a helyreállítási alapból, akkor az idei, várhatóan 6 százalék körüli GDP visszaesés után Jobbágy előrejelzése szerint 4 százalék fölött, akár 5 százalék körül is nőhet a magyar gazdaság. Azt nehezebb megmondani, hogy mekkora hatása lenne annak, ha végül az uniós válságkezelő programból nem jutna forrás a magyar gazdaságba,
de hozzávetőlegesen a magyar GDP 1 százalékának megfelelő kiesést jelenthet. Ez leginkább a beruházásoknál jelentene kiesést, amit a magyar kormány vagy a Magyar Nemzeti Bank valamennyire képes lehet pótolni, de nem tudni, mennyire. Azt nem tudni pontosan, hogy mekkora mozgástere lehet a költségvetésnek, mert ugyan az EU és a piaci szereplők sem veszik most nagyon szigorúan a költségvetési hiányszámokat, lehet, hogy ha 2021-ben elindul a kilábalás, akkor már nagyobb költségvetési szigort várnának el a befektetők. (Hogy a kormány hogyan navigálta bele magát ebbe a gazdaságpolitikai helyzetbe, arról itt írtunk részletesebben).
Az MNB-nek több eszköze lehet, főleg azután, hogy a legfrissebb inflációs adatok szerint az év végén alig lesz 3 százalék fölött az infláció (amihez részben az is hozzájárult, hogy a kormány ingyenessé tette a parkolást a járványra hivatkozva.) A jegybanknak ez lehetőséget teremthet akár arra is, hogy visszacsökkentse az egyhetes betéti kamatot, amelyet áprilisban 0,6 százalékról 0,75 százalékra emelt a Monetáris Tanács. De a korábban bevezetett növekedési kötvényprogrammal vagy hasonló lépésekkel is tudja a jegybank tudja támogatni a vállalkozásokat, ezen keresztül pedig a beruházásokat. Az uniós források kiesése pedig nincs közvetlen hatással a növekedés olyan elemeire, mint a belső fogyasztás, amely újra felpöröghet a járvány után, vagy az autógyártás, amelyet összességében nem érintett olyan rosszul a járvány, sőt, 2020 nyarától már jelentős kereslenövekedést is látni a globális autópiacon.
A forint árfolyama, ha 2021-ben beindul a növekedés és elcsitulnak az uniós politikai viták, akkor erősödhet, de Jobbágy szerint legfeljebb azt a gyengülést lehet majd korrigálni, amit a járvány alatt lehetett tapasztalni. A forint viszont már a koronavírus magyarországi megjelenése előtt is gyengülő trendet mutatott, ebben pedig nem igazán várható változás, mert azok a tényezők, amelyek erre hatással vannak - a magyar és nyugati-európai infláció, kamatszintek és termelékenység közötti különbségek - továbbra is hatnak majd az árfolyamra. Jobbágy Sándor viszont kiemelte, hogy a költségvetési vétó körüli konfliktus mellett számos más hír is hatással volt a forint árfolyamára az elmúlt időben, az amerikai választások eredményétől a Pfizer és a Biontech vakcinájával kapcsolatos bejelentésekig.
Az amerikai választások pedig még jövő év elején is komoly hatással lehetnek a világgazdaságra. De nem az elnök személyéről szóló választásokra kell gondolni, hanem a Georgia államban január 5-én tartandó, pontosabban megismétlendő két szenátori választásra. Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája szerint ugyanis mivel ez a két választás döntheti el, hogy a Demokrata vagy a Republikánus párt lesz többségben az amerikai szenátusban, ezért nagyban befolyásolhatja azt is, hogy hogyan alakul az amerikai gazdaságpolitika.
Ha mindkét szenátusi helyet a demokrata jelölt nyeri, akkor Kamala Harris alelnök szavazatával együtt már a demokraták lennének többségben a szenátusban és a képviselőházban is. Ez pedig azt jelentheti, hogy a republikánusok ellenállása nélkül meg tudnak szavazni komolyabb költségvetési élénkítő lépéseket. Ha viszont a szenátusban republikánus többség lesz, akkor blokkolhatják majd az állami költekezést, ami ahhoz vezethet, hogy a jegybank funkcióját betöltő Federal Reserve-nek kell komolyabb élénkítő politikákat bevezetnie monetáris eszközökkel.
Móró Tamás szerint az előbbi esetben, vagyis ha lesz tere a következő kormánynak komolyabb költségvetési élénkítésre, az megemelheti az amerikai államkötvények hozamát, ami a feltörekvő piacokon is hasonló emelkedéshez vezethet. Ez pedig azt jelentheti, hogy kevesebb pénz áramlik majd például magyar államkötvényekbe.