Fantasztikus fordulattal folytatódik a XV. kerületi fideszesek afférja a homoszexuálisnak nézett sótartóval.

A kormánypárt egyik képviselője most hivatalos előterjesztést nyújtott be a közgyűlésben arról, hogy a kerület művelődési központja méltatlanná vált Csokonai Vitéz Mihály nevére. Azért, mert egy benne előadott színdarabban olyan jelmezt viselt egy férfi színész, aminek az egyik része női ruhadarabok elemeit is tartalmazta. A kerületi Fidesz ezért azt javasolja, hogy vegyék el az intézménytől a „Csokonai” nevet, egyben azt ajánlják az ellenzéki kerületvezetésnek, hogy azt az ismert osztrák meleg énekes után nevezzék át

„Conchita Wurst”-ra.

Ez nem vicc, hanem ténycikk, ezért jöjjenek az előzmények, ha nem értenéd az eddigieket.

A melegsótartó-botrány azután tört ki, hogy a XV. kerületi Csokonai művházban január 22-én zártkörű ünnepi előadást tartottak. (Az ünneplésre az adott okot, hogy a kerület vezetése átalakította a helyi kulturális intézményrendszert, ami miatt minden intézmény bezárt egy időre, hogy az új felállásban január végén nyissanak újra. Ezt ünnepelték. A darab, amit meghívtak az alkalomra, a Soharóza társulat „Dalok a kamrából” című előadása volt.

Ez egy kórust is bevető zenés darab, aminek egyszerre aktuális és ritka a témája: arról szól, hogy a járvány és a lezárások hogyan változtatták meg a gasztronómiai, étkezési, sütés-főzési szokásainkat. Ezért is az a címe, ami. Mivel tényleges gasztronómiai trendekről szól, a produkciónak a színlapon is feltűntetett gasztrotanácsadója is van, méghozzá az ismert blogger és szakácskönyszerző Mautner „Chili és Vanília” Zsófi.

A botrány azért tört ki, mert a meghívottak listáján szereplő Szalay Kornél Géza fideszes önkormányzati képviselő is végignézte az előadást és gyorsan átlátta, hogy az nem más, mint homoszexuális propaganda. Ezt az előadás másnapján egy „A CSOKONAI újranyitása a XV. kerületben, avagy az LMBTQ landolása a kerületi kultúrában?” felütéssel induló Facebook-posztban meg is osztotta a nagyvilággal.

A rövid posztból az is kiderül, hogy a Rákosmenti Poirot miből jött rá, hogy amit lát, az melegpropaganda: két darab jelmezből. Az egyik egy férfi színész által viselt „egészben vagy részben női ruha”, a másik pedig egy nőnemű színészen kiszúrt „kockás, alsónadrág-szerű rövidnadrág-féleség”.

A Szalay által mellékelt fotók egyikéről is látszik, hogy közelebbről mi volt az előbbi: az egyik férfi szereplő olyan esküvői ruhát viselt, aminek a bal fele fekete vőlegényöltöny, a jobb fele hófehér menyasszonyi ruha.

Csakhogy a képviselő totális bakot lőtt. Az előadásban valójában semmilyen szinten még csak fel sem merül semmiféle melegtematika. Az ténylegesen sütés-főzésről szól. A vőlegény + menyasszonyruhás férfi figura pedig egyszerűen egy só-borstartót alakít, ami a darabból ki is derül.

A női szereplő által viselt kisgatyáról ezt mondta a 444-nek az előadás egyik létrehozója:

„a nő által viselt boxer pedig azért van, mert abban a jelenetben deréktól felfelé mindenki elegáns és díszes (desszerteket idéző) ruhában van, deréktól lefelé pedig otthoni kényelmesben: mackóalsó, rövidgatya, pizsama – mint ahogy a zoom meetingeken szokott lenni”.

Annak ellenére, hogy a 444 megírta az esetet és pontosan kiderültek a körülmények, a helyi Fidesz nemhogy elhallgatott volna, esetleg elnézést kért volna: tovább folytatják a homoszexuális veszély elleni keresztes hadjáratot.

A Mihály Zoltánné képviselő által sürgősséggel benyújtott határozati javaslatban a sürgősség indoklása az, hogy „Csokonai nevének a gyalázata nem tűr halasztást.” Hogy az előterjesztés indokló részében ezt így fejtse ki:

„Az arcunkba tolják a legújabb őrületet, az LMBTQ elfogadását. Abban az intézményben, ahol volt egy tízéves Anno. Ahol Örkényt játszottak és sok remek film született a RÖFI-n. Nesze neked kultúra, megjöttünk és mások vagyunk, ha akarod, ha nem!”

Majd azzal folytatja, hogy

„Javaslom, hogy ha már szétverik a múltat, ne használják hozzá nemes költőnk nevét, ne alázzák meg Csokonai Vitéz Mihály nagyságát (...) már csak azért se, mert ebben az új szellemiségben kétlem, hogy lesz-e művészet, művelődés valaha is. (...) keressenek az irányultságukhoz illeszkedő névadót, például az önökhöz közel álló Conchita Wurstot.”

Vagyis a fideszes képviselő nemcsak a só-borstartótól retteg, de testületileg lebuzizta a kerület ellenzéki vezetését is.

Az egész ügyet elindító Szalay Kornél Géza egyébként nem akárki. A kortárs magyar filmművészet egyik legfontosabb alakjáról van szó, akinek a

Nemzedékek köszöntik Orbán Viktort!

című alapművéről korábban ezt a cikket írtam.