A guantánamói fogolytáborban őrzött rabok öregedése felgyorsult, állítja a Nemzetközi Vöröskereszt egy helyszínen járt magas rangú tisztségviselője. Felszólította az Egyesült Államok vezetését, hogy találjanak megoldást ennek a problémának a kezelésére, tegyék lehetővé a fogvatartottak megfelelő egészségügyi ellátását, szeretteikkel való kapcsolattartást.

Patrick Hamilton húsz év után járt újra a fogolytáborban, és megdöbbentették az ott tapasztaltak.

A Kuba délkeleti részén lévő amerikai haditengerészeti támaszponton 2002-ben hozták létre a fogolytárbort, ami George Bush terrorizmus elleni háborúja túlkapásainak szimbólumává vált. Kihallgatási módszereikbe a kínzás is beletartozik, és akár 20 börtönév is eltelhet ítélet nélkül.

A Guantánamói-öböl Kuba területén fekszik, az USA teljes ellenőrzést gyakorol fölötte, de elismeri Kuba végső szuverenitását, vagyis nem tartja az USA területének. Ez a jogi háttér tette lehetővé a fogolytábor megnyitását, ahol az Egyesült Államok törvényei nem érvényesek. Ez a magyarázata annak, hogyha egy kubai bemenekül a támaszpontra, akkor visszaadják őt a kubai hatóságnak.

Jelenleg 32 embert tartanak fogva, a 2003-as csúcsponton 680-an raboskodtak. Joe Biden amerikai elnök évek óta reméli, hamarosan bezárhat a fogolytábor. Igaz, ezt már az USA-t 2009 és 2017 között vezető Barack Obama is megígérte, akinek alelnöke éppen Biden volt. (Reuters)