Máris megkezdődött a küzdelem a bíróságokért

• A hatalmi ágak közül a bírósági rendszer az egyetlen, amit a kormányhatalomnak 2023-ra sem sikerült még teljesen leuralnia.
• Pedig a bíróságokat igazgató hivatal, az OBH előző, orbánista elnöke, Handó Tünde még a jogszabályokat is áthágta, hogy a fontosabb pozíciókba lojális bírókat nevezhessen ki.
• A gátlástalan nyomulás miatt azonban a bírók bekeményítettek, és 2017 végén az OBH-t ellenőrző testületbe, az OBT-be többségében Handóval szemben kritikus, a törvények betartását számon kérő tagokat és póttagokat választottak.
• A törvényes működés betartatása olyan erősre sikerült, hogy Handó Tünde 2019-ben belebukott a konfliktusba. Az OBT pedig az Európai Bizottság által kikényszerített reform keretében idén megerősödött.
• Jövő januárban lejár a mostani testület mandátuma, a bírók szeptemberben új küldötteket, azok pedig maguk közül új OBT-t választanak.
• A kérdés az, hogy az új testület a bíróságok függetlenségéért kiálló mostani OBT szellemében, az új jogköröket kihasználva működik-e majd, vagy a 2012-17 közöttihez hasonlóan megalkuvásokkal és konfliktuskerüléssel tűri a bíróságok ledarálását.

A Fővárosi Törvényszék (FT) vezetői július 24-én levelet kaptak a bíróság elnökétől. A 444-hez eljutott iratban Tatár-Kis Péter bejelentette, hogy szeptember 25-én reggel 9-re összbírói értekezletet hív össze, melyen az FT bírói titkos, többségi szavazással döntenek, hogy kik képviseljék a fővárost a következő Országos Bírói Tanácsot (OBT) megválasztó küldöttértekezleten.

Levelében Tatár-Kis a címzetteket (a helyetteseit, a kollégiumvezetőket és a kerületi bíróságok elnökeit) arra is megkérte, hogy saját szervezeti egységükben „bírói tanácskozás keretében” biztosítsanak lehetőséget a jelöltállításra. Egyben ismertette a jelölés feltételeit és a határidőket.

A Törvényszék elnökének kérése elég rendhagyó, ugyanis

• a küldöttjelölés szabályaival minden bíró tisztában van, erre fölösleges őket emlékeztetni, a jelölési határidő kihirdetésének meg nyilvánvalóan maguknak a bíróknak küldött írásos értesítés a leghatékonyabb módja,
• bármelyik, az előírásoknak megfelelő bíró jelölheti magát vagy jelölhető küldöttnek, ehhez semmilyen értekezletet, tanácskozást nem kell összehívni,
• a bíróságok szervezetéről szóló törvényben nem szerepel olyan fórum, hogy "bírói tanácskozás".

Vagyis az összbírói értekezletet megelőző bírói tanácskozások megtartásának se világos indoka, se törvényi alapja nincs. A bírósági rendszer hatalmi egyensúlyának épp az a biztosítéka, hogy a bíróságok kívülről kinevezett igazgatási vezetését a bírák közül szabadon jelölt és általuk titkosan megválasztott tagokból álló OBT ellenőrzi.

Ha a bírókat arra ösztökélik, hogy a szándékaikról, preferenciáikról a főnökük jelenlétében, nyílt plénumon nyilatkozzanak, az több bírósági forrásunk szerint is csak egy dologra jó: hogy eltántorítsák az indulástól azokat, akik nem teljesen biztosak a dolgukban, illetve hogy befolyásolják azt, hogy a bírók kit támogatnak.

Több, a Fővárosi Törvényszékhez tartozó bíróságon dolgozó bírót is megkérdeztünk, és egyikük se gondolja, hogy a Törvényszék elnöke által kezdeményezett tanácskozásoknak más célja van. Volt, aki az eljárást ahhoz hasonlította, mintha a pedagógus szakszervezet tisztújítása előtt a küldöttekről a tankerület által összehívott tanácskozásokon kéne a tanároknak nyilatkozniuk.

Amikor Tatár-Kis a levelében felsorolta, hogy a jelölteknek milyen feltételeknek kell megfelelniük, a felsorolásba érdekes módon bekerült az is, hogy „nem jelölhető és választható küldötté az a bíró, aki korábban már tagja volt az OBT-nek”. A valóság ezzel szemben az, hogy a reform értelmében az OBT jelenlegi tagjai most az egyszer újraválaszthatók.

Ez a változás nem az OBT kérésére került be a törvénymódosításba, ugyanakkor mások mellett Gulyás Gergely miniszter is épp ezzel próbálta hitelteleníteni a testületet, mondván, maguknak kaparták ki a gesztenyét. A mostani OBT tagjai nyilván tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy újra megválaszthatók, így az, hogy a jelenlegi tagokra vonatkozó egyszeri kivétel nincs megemlítve, két dolgot jelezhet:

• Tatár-Kis Péter a levél írásakor nem ismerte napra készen a törvényt, vagy
• a mostani OBT ellen akarta hangolni az FT belső közvéleményét.

Amikor Tatár-Kisnél rákérdeztünk a kihagyás okára, a törvény szövegére hivatkozó válaszában a Fővárosi Törvényszék sajtóirodája elismerte, hogy mi a valós helyzet, és a hibát azzal próbálta bagatellizálni, mintha a kivétel nem lenne fontos.

Tatár-Kis Péter indítékainak tisztaságával kapcsolatban azért is merülhetnek fel kételyek, mert mostani posztját egyértelműen Handó Tündének köszönheti. Miután saját népszerűtlen favoritja visszalépett, Handó (korábbi gyakorlatához hasonlóan) először érvénytelenítette az FT elnöki posztjára kiírt pályázatot, majd 2019 nyarán pályázat nélkül az addig a Balassagyarmati Törvényszéket vezető Tatár-Kist nevezte ki megbízott elnöknek az ország legnagyobb bírósága, a Fővárosi Törvényszék élére. Tatár-Kis pár hónappal később aztán egyike volt azoknak a bírósági vezetőknek, akik távozásakor a rákosista időket idéző, ömlengve hálálkodó levélben búcsúztatták Handót.

Tatár-Kis Pétertől azt is megkérdeztük, hogy miért kezdeményezte a "bírói tanácskozások" összehívását. Az FT sajtóosztályának válaszából nem sok derült ki, olyasmire hivatkoztak, hogy

• a tanácskozás „csupán (!) lehetőséget biztosít a jelöltállítással kapcsolatos konzultációra!” (felkiáltójel az eredetiben), és
• a tanácskozásokat a FT „speciális szervezeti felépítése” (értsd: nagysága) indokolja.

Érdekesebb volt a reakció arra a kérdésre, hogy nem fenyegetik-e a felülről kezdeményezett tanácskozások a küldöttválasztás titkos és demokratikus jellegét. Az FT szerint „az előzetes konzultáció” azt a cél szolgálja, hogy

• „egy-egy szervezeti egység mint közösség tudjon dönteni arról, hogy az adott kollektíva kit/kiket látna szívesen a jelölti pozícióban”,
• „egy-egy szervezeti közösség megtalálja az általa legalkalmasabbnak ítélt jelölte(ke)t”.

A Fővárosi Törvényszék szerint ezért „a tanácskozás épphogy erősíti a választás demokratikus jellegét”. Csakhogy a fentiekkel az FT éppen azt ismerte el, hogy be kívánnak avatkozni a küldöttállítás menetébe. Ők maguk állítják, hogy a kisebb munkahelyi közösségekre bíznák a közös jelölt „megtalálását”, miközben ezeknek a kollektíváknak a törvény semmilyen szerepet nem szán a folyamatban.

A törvény szerint a küldöttekről minden bíróságon a teljes bírói kar dönt, titkos szavazással. Ha a bíróságokon a vezetőik által jobban kézben tartott, általuk összehívott kisebb szervezeti egységek előre eldöntik, hogy „kit látnak szívesen jelölti pozícióban”, az korlátozza a jelölés szabadságát és kiüresíti az összbírói értekezlet titkos szavazását.

A törvényszéki és ítélőtáblai elnökök között számosan Tatár-Kishez hasonló módon jutottak mostani posztjukhoz. Sokan közülük aláírták a Handónak hálálkodó levelet, és sokan próbálták 2018-19-ben nyílt levéllel és nyilatkozattal lejáratni és elhallgattatni a Handó Tünde hatalmi túlkapásai ellen nyíltan fellépő OBT-t. A legtöbben közülük ma is a Handó Tündétől kapott székben ülnek. Ha nem is döntő, de a kontraszelektált vezetők jelenléte jelzésértékű arra nézve, hogy a küldöttállítás és -választás során más bíróságokon is nyomás alá kerülhetnek a mostani OBT örökségét folytatni óhajtó jelöltek.