A dán hatóságok akár fel is tartóztathatnák az orosz kőolajat szállító tankerhajókat

Dánia feladata lehet, hogy megvizsgálja, és szükség esetén feltartóztassa a felségvizein elhaladó tankerhajókat, melyek orosz kőolajat szállítanak az EU új tervezete szerint – írja a Financial Times.

Az Európai Unió tisztviselői azután kezdtek el új ötleteket kidolgozni, hogy kiderült, Moszkva mostanra jelentős mértékben képes kikerülni a G7 országok által bevezetett ársapka-rendszert, amivel az Ukrajna ellen indított háború miatt büntetnék Oroszországot.

A lap információi szerint Brüsszelben arra készülnek, hogy Dánia a dán szorosokon nyugati biztosítások nélkül kőolajat szállító tankereket ellenőrizheti majd a jövőben, arra hivatkozva, hogy a megfelelő biztosítások nélkül hajózó teherhajók környezetvédelmi veszélyt jelentenek. A Balti-tengert az Északi-tengerrel összekötő három dán tengerszoros rendkívül fontos szerepet tölt be az orosz kőolaj-kereskedelemben, a teljes kivitelük közel 60 százaléka itt halad át.

Az új terv azután született, hogy nyugati tisztviselők is beismerték, múlt hónapban az orosz kőolaj-termelésből szinte semennyit nem értékesített Moszkva a nyugati hatalmak által megszabott 60 dolláros ársapka alatt: az elmúlt hónapokban megemelkedett olajárak következtében az orosz olaj is kapósabb lett, Moszkva pedig a szankciók bevezetése óta amolyan szellemflottát hozott létre, azaz nem orosz felségjelű tankerhajók használata révén képes volt továbbértékesíteni a kőolaját, ezzel jelentős bevételekhez jutva. A sokszor régi, valóban kockázatos műszaki állapotban lévő tankerhajók használata ténylegesen is jelentős környezeti veszélyeket rejt magukban, sok szakértő tart attól, hogy a nem megfelelően karbantartott, biztosítás nélküli olajszállítók egyike előbb-utóbb ökológiai katasztrófát okozhat.

A G7-es ársapka értelmében a nemzetközi kereskedelemben fontos szerepet betöltő nyugati biztosítók csak olyan hajókkal dolgozhatnak együtt, melyeken ha orosz kőolajat szállítanak, akkor azt maximum hordónként 60 dolláros áron értékesíthetik. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban egymást érték a hírek a meghamisított pénzügyi jelentések alapján működő, illetve nem nyugati biztosításokat használó tankerekről.

A dán szorosokon naponta átlagosan három Aframax hajónyi orosz kőolaj haladhat át: ez egy gyakori mértékegység az olajkereskedelemben, nagyjából kétmillió hordót jelent. A brüsszeli tisztviselők azt szeretnék, ha a biztosítási kötelezettségeket sokkal komolyabban tartatnák be, mert a név nélkül nyilatkozó illetékes szerint ez jelenleg nem nagyon történik meg.

Az ENSZ tengerjogi szabályozása lehetővé teszi, hogy az államok ellenőrizzék a közelükben elhaladó teherhajók papírjait, és fel is tartóztathatják a hajókat, ha azok világos környezeti veszélyt jelentenek, ugyanakkor nem világos, hogy a dán hatóságok mit tehetnek majd, ha egy tanker nem akar megállni.

Az Eurasia Group elemzője, Henning Gloystein szerint a brüsszeli tervek célja az lehet, hogy jóval kellemetlenebbé és kockázatosabbá tegye az orosz kőolajat vásárlók helyzetét, ami miatt kevésbé akarnak majd orosz olajat vásárolni, vagy pedig még nagyobb kedvezményeket fognak követelni.

A lap információit sem az Európai Bizottság, sem a dán kormány nem kommentálta.