Bulgária és Szerbia felé terjeszkedne a magyar olajvállalat, arab sejkek előzhetnek. A végső döntést Washingtonban és Moszkvában hozzák meg.

Állítólag már zajlanak az egyeztetések, amelyek a washingtoni tárgyalások után gyorsult fel az oroszok és a magyarok között. Ha a MOL belép, akkor a szerb állammal és a kisrészvényesekkel együtt 55,07 százalékos többséget szerez, a maradék a Gazpromé.

Az EU-val és a spekulánsokkal szemben is védene – lebegtette meg a miniszterelnök. Lehet, hogy olyan választási segítséget kap, mint Milei argentin elnök. Magyar szerint Trump lett Orbán IMF-je. Szijjártó közben arról beszélt, hogy korlátlan időre kapunk mentességet az orosz olaj vásárlóira kirótt amerikai szankciók alól.

A Mol szerint „a termelés hamarosan újraindul, Magyarország ellátása biztosított”.

Egy friss háttéranyag teljesen szembe megy a kormány eddig hirdetett álláspontjával. A minisztérium tervezete szerint változtatni kell azon, hogy Oroszországból jön az olaj, a gáz nagy része, és Paks is csak orosz üzemanyaggal tud működni.

Ugyanakkor továbbra is tartják, hogy két vezetéken kell érkeznie az olajnak, hogy biztosítsák az ország ellátását.

A magyar külügyminiszter profitéhséggel dobálózott.

Az amerikai elnök az orosz kőolajról történő leválást és Kínával szembeni büntetővámok kivetését várja a NATO-tagállamoktól. Bár valódi szándékait nem ismerjük, nagy rá az esély, hogy nyomásgyakorlás helyett ezúttal is az időt húzza.

Az amerikai energiaminiszter orosz atomenergia helyett is nyugatit szeretne látni Európában.

Természetesen „arról van szó, hogy Európában a háborúpárti brüsszelita politikusok megpróbálják az utolsó energiaegyüttműködési szálakat is elvágni Európa és Oroszország között”.

Zelenszkij már két éve is felrobbantotta volna az olajvezetéket, most üt vissza, hogy Magyarország 2022 óta nem sokat tett a leválásért az oroszokról. De miért most támadják a Druzsbát az ukránok, mennyit érnek Orbánék fenyegetései, és mi lesz a magyar ellátással? ‌

670 kilométeres vezetékhez szeretnének hozzáférni Hernádiék, és pénzt is kérnének hozzá Brüsszelből.

Miközben az Európai Unió tagállamai látványosan csökkentették orosz energiahordozók importját, Magyarország és Szlovákia az ellenkező irányba haladnak: mélyítik az orosz energiaszállítástól való függőségüket. A CREA és a Center for the Study of Democracy közös elemzése szerint ez nem technikai kényszer, hanem tudatos stratégia, ami az Orbán-kormány politikai és gazdasági érdekeit szolgálja – és közben milliárdokkal finanszírozza az ukrajnai háborút.

A kormány arról beszél, a leválás 6-800 milliárdba kerül, és ha meg kell lépni, nem lesz fedezete a rezsicsökkentésnek.

Még mindig ott tartunk, hogy az orosz energiahordozók nélkül Magyarország energiaellátása nem lenne biztonságban.