Nem engedélyezte a Szerbiai Kőolajipari Vállalat, a NIS működési engedélyének a meghosszabbítását az amerikai pénzügyminisztérium alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC). Az Egyesült Államok szankciókkal sújtja az olajvállalatot, az orosz többségi tulajdon teljes megszüntetését követelik.

„Egyetlen nap haladékot sem kaptunk”

– közölte Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter szombaton Belgrádban.

Ugyanakkor Szerbiának február 13-ig még van ideje arra, hogy a tulajdonosi struktúrát megváltoztassa, és teljesen kivonja az orosz tulajdonrészt a vállalatból. Vasárnapra rendkívüli kormányülést hívtak össze az ügyben, amelyen részt vesz Aleksandar Vučić köztársasági elnök is.

Az Egyesült Államok január 10-én jelentette be, hogy büntetőintézkedéseket vezet be a többségi orosz tulajdonban lévő szerb vállalat ellen. Szerbia akkor 45 napot kapott arra, hogy eltávolítsa az orosz tőkét a NIS-ből. Ezt azóta többször meghosszabbították, de a vállalat ez idáig nem teljesítette az elvárást.

A belgrádi értéktőzsde nem sokkal a határidő lejárta előtt közölte, hogy az orosz Gazpromnyefty a részesedéséből mintegy 5 százalékot átruházott a Gazpromra. Korábban a szerb nemzeti olajtársaság 50 százaléka volt az orosz Gazpromnyeftyé, 6,15 százaléka a Gazpromé, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak.

A változást követően a Gazpromnyefty részesedése 44,85 százalékra csökkent, míg a Gazpromé 11,30 százalékra nőtt. Szeptember 19-én a Gazprom ezt a 11,30 százalékot átruházta leányvállalatára, az Intelligence-re. Az amerikai szankciók október 9-én léptek életbe, jelezve, hogy Washingtont nem hatotta meg a részvények csekély súlyú átmozgatása. A NIS orosz tulajdonosa kedden jelentette be, hogy kész átadni harmadik félnek a vállalat feletti irányítást.

Jönnek a magyarok

Mindeközben a helyi sajtó szerint intenzív tárgyalások folynak a Gazprom 11,30 százalékának eladásáról:

az oroszok a MOL-ra és Orbán Viktorra számítanak vevőként.

A részletek kidolgozása november közepére várható, és egy moszkvai delegáció Budapesten véglegesíteni az eladást – írta a NIN nevű szerb lap. Állítólag Orbán washingtoni tárgyalásai után gyorsult fel az oroszok és a magyarok közötti egyeztetés.

Ha a MOL belép, a szerb állam, a kisrészvényesek és a magyar vállalat együtt 55,07 százalékos többséget szereznek a Gazprom ellenében. Így megszűnne az ötvenszázalékosnál nagyobb orosz részesedés, és az Egyesült Államok visszavonhatná a NIS-re vonatkozó szankciókat.

Szerbiában a folyamatos olajellátás a szankciók miatt komolyan veszélyben van. Nem segített a helyzeten, hogy októberben kigyulladt a MOL százhalombattai finomítója, így Magyarországnak is hozzá kell előbb-utóbb nyúlnia a stratégiai tartalékaihoz, vagyis nem valószínű, hogy lesz kapacitása kiszolgálni a szerb piacot.