Trump tett róla, hogy egyhamar ne kelljen fellépnie az oroszokkal szemben

külföld
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Ajándékozás

Cikkek ajándékozásához Közösség vagy Belső kör csomagra van szükséged.

Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be! Ha még nem, válassz a csomagjaink közül!

Még Donald Trump mércéjével nézve is váratlan volt az a NATO-nak címzett nyílt levél, amit szombaton tett közzé Truth Social-profilján az amerikai elnök. Trump ugyanis arról írt, hogy kész komoly szankciókat kivetni Oroszországra, amennyiben az összes NATO-tagállam felhagy az orosz kőolaj vásárlásával, és a szövetség 50-100 százalékos büntetővámot vet ki Kínára az orosz-ukrán háború befejezéséig. Ha viszont a NATO nem követi a javaslatot, „csak az én időmet és az Egyesült Államok idejét, energiáját és pénzét pazarolják”.

Nyomásgyakorlás

Trump nyílt levelét kétféleképpen lehet értelmezni. Az optimista értelmezés szerint az amerikai elnök komolyan gondolja a javaslatát, és az orosz kőolajexportra mért ütéssel akarja tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Vlagyimir Putyint. A cél érdekében pedig a nagy mennyiségben orosz kőolajat vásárló három NATO-tagállamra, Magyarországra, Szlovákiára és Törökországra is hajlandó lenne nyomást gyakorolni.

Ennek az opciónak a legnagyobb nyertese az Európai Unió lenne. A közösség ugyanis az orosz-ukrán háború kitörése óta próbálja rábírni a tagállamait, hogy váljanak le az orosz fosszilis energiahordozókról. A legtöbben időközben le is váltak, már csak Magyarország és Szlovákia importál nagy mennyiségben orosz gázt és kőolajat. A két ország azonban annak ellenére is kitart az import mellett, hogy az Európai Bizottság májusban bejelentette, hogy 2027-ig teljesen függetleníteni akarja a közösséget az orosz energiától.

Donald Trump
Fotó: MANDEL NGAN/AFP

A Politicónak nyilatkozó uniós diplomaták abban bíznak, hogy Trump javaslata további nyomást helyez Magyarországra és Szlovákiára, így a két ország kénytelen lesz csökkenteni az orosz importját. Az uniós diplomaták azt is biztató jelnek tartják, hogy Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter pénteken Brüsszelben azt mondta, Magyarországnak és Szlovákiának „teljes mértékben” fel kellene hagynia az orosz energiahordozók vásárlásával.

Bár az uniós diplomaták bizakodóak Trump szándékaival kapcsolatban, elismerték, hogy a gyors eredményre kevés esélyt látnak. Orbán Viktor ugyanis eddig minden meggyőzési kísérletet visszavert, ami az orosz energiahordozókról történő leválással volt kapcsolatos. Ráadásul Törökország meggyőzését még Orbán átfordításánál is nehezebb feladatnak tartják. Törökország ugyanis nem tagja az Európai Uniónak, így a közösség nem tudja befolyásolni Recep Tayyip Erdogant.

A magyar kormány hajthatatlanságát Bóka János európai ügyekért felelős miniszter szerdai nyilatkozata már előre jelezte. Bóka azt mondta, az amerikaiak nagyon megértőek a magyar állásponttal kapcsolatban, és szerinte tisztában vannak vele, hogy az orosz hadigazdaság jövője nem Magyarországon és Szlovákián múlik.

Trump javaslatának egy konkrét hatása viszont már biztosan van. Az Európai Bizottság elhalasztotta az Oroszországgal szembeni 19. szankciós csomag tárgyalását. A csomagot eredetileg a múlt héten mutatták volna be, de Lengyelország és Románia légterének megsértése miatt csúszott a véglegesítés. Kezdetben úgy nézett ki, hogy szerdán megkapják a javaslatot a tagállamok, de hétfőn lekerült a napirendről. Az Európai Bizottság egyelőre nem indokolta a halasztást.

Időhúzás

Trump nyílt levelének másik értelmezése már sokkal pesszimistább.

Csatlakozz most kedvezménnyel a Körhöz, és olvass tovább!

Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!

Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!
Kapcsolódó cikkek