„Megindultak azok a próbálkozások, hogy a monetáris politikát tegyék felelőssé azért, hogy a várt (és beígért) 1,5 százalék helyett csökkenni fog idén a hazai gazdaság ki- bocsátása. Ha a dolgok mélyére nézünk, könnyen beláthatjuk, hogy ez teljesen téves értelmezés: az adatok mást mutatnak” – írja a Magyar Nemzeti Bank friss tanulmányában, amivel feltehetően Parragh László iparkamarai elnök és Nagy Márton közelmúltbeli megszólalásaira reagált.

Parragh szerdán a jegybank alapkamat csökkentése után azt mondta, az MNB tíz évre szóló károkat okozott. „A következő tíz évünket elrontottuk, magasabb kamatozással és díjazással kell törleszteni a kötvényeinket (...) Ha ezt lefordítom hétköznapi nyelvre, akkor egy évnyi nyugdíjat lehetne adni mindenkinek”. Azt is mondta, csalódottságot érez, és szerinte a monetáris politika „szűklátókörűsége”, sőt, „csőlátása” mára akadálya a gazdasági kilábalásnak.

Nagy Márton pedig a hvg.hu szerint csütörtökön arról beszélt, hogy a gazdasági növekedés helyreállítását jelentősen akadályozza az egyre növekvő pozitív reálkamat. Az inflációt érdemben meghaladó jegybanki kamat visszatartja a lakosságot a fogyasztástól, másrészt visszatartja azt is, hogy a vállalkozások beruházzanak. A pozitív reálkamat tehát lefullasztja a gazdaságot és megfojtja a vállalkozásokat, rövid és hosszú távon is roncsoló hatásúak, hiszen visszavetik a versenyképességet, a teljesítményt, mondta Nagy Márton.

A Kuti Zsolt és Baksay Gellért által írt tanulmány címe is már beszédes: „Valóban a monetáris politika a növekedés gátja? Ugyan már! Az adatok teljesen mást mutatnak…”

„Vannak, akik azt gondolják, hogy a magyar gazdaságot negatív reálkamatokkal – tehát magas áremelkedés és ennél alacsonyabb kamatok kettősével – lehet kihúzni a gödörből” – szerepel a szövegben Nagy vagy Parragh neve említése nélkül. „Ezt arra az elvre alapozzák, mely szerint a negatív reálkamattal – azaz magas áremelkedéssel – szembesülő lakosság megtakarítás helyett inkább elkölti az egyre kevesebbet érő pénzét, míg a vállalatok pedig áraik emelkedésénél alacsonyabb kamatozású, olcsó hitelekből fognak beruházni, ami beindítja a gazdaságot. Sokan – köztük a Magyar Nemzeti Bank – azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a képlet a mostani körülmények között nem működik!”A tanulmány fontosabb állításai:

• „Amikor a gazdasági folyamatokkal kapcsolatos bizonytalanság nő, akkor mindenki hátralép egy lépést: a háztartások inkább kivárnak, és elhalasztják nagy költéseiket. Ha pedig a háztartások nem költenek, akkor a vállalatok sem fognak beruházni. A lakossági bizalmat számtalan tényező befolyásolja, de ezek közül kiemelkednek az inflációs és a munkanélküliségi folyamatok. Míg utóbbiban szerencsére nincs semmi látnivaló, addig az infláció közelmúltbeli elszállása mélyen bizalomromboló hatású volt”.
  
• „Ha van olyan helyzet, amikor nem működik az áhított csoda, akkor az épp most van! Az ország egy brutális inflációs sokk elleni meccs félidejében jár, és mindenki azt figyeli árgus szemekkel, hogy megismétlődik-e a tavalyi év rémálma: az év elején látszólag szépen növekvő bérekről megint kiderül, hogy – a váratlanul magas infláció miatt – az év során valójában veszítenek értékükből. (...) A tűzzel játszik, aki inflációval próbálja meg költésre bírni a lakosságot!”
  
• „Mondhatnánk persze, hogy negatív reálkamatok mellett érdemes eladósodni és abból fogyasztani, hiszen így elinfláljuk az adósságunkat. Ebben csak annyi a bökkenő, hogy a magyar lakosság jellemzően nem hitelből finanszírozza a fogyasztásának döntő hányadát.”
• „A régióban és hazánkban is mélyen negatív reálkamat-környezet volt jellemző az utóbbi években, mégis nálunk a legnagyobb a gazdasági visszaesés. Az EU-s országok példáját tekintve pedig egyértelmű, hogy negatív reálkamattal ilyen környezetben nem lehetett növekedési előnyhöz jutni, a magas inflációjú országok viszont növekedési hátrányba kerültek!”
• „Az utóbbi időszakban elsősorban a magas árnövekedés miatt elértéktelenedő bérek mérsékelték a fogyasztást. 2023 első félévében a 23,6 százalékkal növekvő árak miatt a bérek 8,1 százalékot veszítettek értékükből, ami a fogyasztás 4,1 százalékos visszaesésével járt. A csökkenés szerkezete is azt igazolja, hogy nem a reálkamatok miatt szűkült a fogyasztás.”
  

A tízoldalas szöveg itt olvasható. A Matolcsy–Parragh-konfliktus nem újkeletű, már ősz elején volt köztük egy adok-kapok. De Matolcsy és a kormányzati gazdaságpolitika irányítói – elsősorban a volt Matolcsy-beosztott Nagy Márton – közti szembenállás is régóta tart. Matolcsy legutóbb már délibábokat kergető Orbánról és a miniszterelnök kritikátlan éltetéséről írt (via hvg.hu)