Hiába hangzik jól az öt százalékos kamatplafon, a feltételekből úgy tűnik, hogy a bankok valójában senkinek sem akarnak ilyen olcsó kölcsönt adni.
De Nagy Márton gazdasági miniszternek is szólt Virág Barnabás burkolt üzenete.
Novák Katalin és Alex Soros sem hagyhatta ki a csúcstalálkozók csúcstalálkozóját.
Október elején újra átdolgozták a költségvetést, december elején kiderült: hiába. Az MVM-től bezsebelt százmilliárdok csak kozmetikázásra voltak jók. A bevételek 1600 milliárddal maradtak el az időarányostól, a kiadások 1000 milliárd túlléphetik a tervezettet.
Már a „Valóban a monetáris politika a növekedés gátja? Ugyan már! Az adatok teljesen mást mutatnak…” cím is beszédes.
Pénzügyi stabilitás, hitelre.
A miniszter kicsit beszólt a jegybanknak, ez lehetett hatással a piaci szereplőkre.
Az idei első félévben az állam 65 százalékkal többet költött kamatkiadásra, mint 2022 első felében. És többet, mint amit egész évben szán rezsivédelemre.
Orbán szabadkereskedelmet szeretne, de tudja, hogy tragédia lenne, ha Nickelsdorfnál megállítanák a kamionokat. Az állam nem a saját pénzét költi, hanem a miénket, de hajlamosak vagyunk elfelejteni. Infláció, kamatok, Huxit-alku, bivalyok. Szabó László közgazdász, a Hold Alapkezelő társaalapítója beszél.
A kamatmaximalizálás csak a nagy összegű lakossági betétekre és az intézményi befektetők pénzére vonatkozik, a kisbefektetők viszont egyébként se kapnak akkora kamatot, hogy beleütköznének a kamatplafonba.
Pár óra alatt 7 forinttal lett drágább egy euró, miután Virág Barnabás arról beszélt egy interjúban, hogy lassan talán gondolkodik a kamatpolitika lazításán a nemzeti bank.
Továbbra is az infláció letörése marad a fő cél.
Tartós szigorra van szükség Virág Barnabás szerint.
A jegybank szerint a jelenlegi kamatszintekre van szükség az infláció ellen. Ellenben a kormány korlátozza a nagyobb befektetők betéteinek kamatait.
Az MNB augusztus végi alapkamat emelésére reagálva.