Az állam 1465 milliárd forintot spórol meg magán, csak a koncessziós szerződéseken 246 milliárdot. A közmédia 61 milliárddal kap kevesebbet. Az adóemelések és lakossági adócsökkentések egyenlege 665 milliárd forinttal növeli a bevételeket. A nyugdíjasok 3%-os emelést és 25-50 ezres SZÉP kártyát kapnak.
A tartósan magas infláció miatt a Fed 3,75–4 százalékra emelte az irányadó kamatsávot, és a döntéshozók többsége szerint az év végéig újabb emelés jöhet.
Számtalan eredménytelen közérdekű adatigénylés után az Államadósság Kezelő Központ a 444 adatigénylésére kiadta a kínai gigahitel főbb pénzügyi paramétereit.
Tizenegy hónap alatt 3771 milliárd forint ment el kamatokra, havi átlagban ez 14 százalékkal magasabb a tavalyinál.
Ebben a hónapban 480 milliárd forintot fognak kifizetni az inflációkövető állampapír-tulajdonosoknak.
Megkezdődött az inflációkövető állampapírok kamatainak visszafizetése, ezzel együtt pedig megcsappant a lakossági állampírok vonzereje.
De a miniszterelnök ezekről valamiért hallgatott, pedig van ok az örömre. Halleluja, éljen a kormány!
Hiába hangzik jól az öt százalékos kamatplafon, a feltételekből úgy tűnik, hogy a bankok valójában senkinek sem akarnak ilyen olcsó kölcsönt adni.
De Nagy Márton gazdasági miniszternek is szólt Virág Barnabás burkolt üzenete.
Novák Katalin és Alex Soros sem hagyhatta ki a csúcstalálkozók csúcstalálkozóját.
Október elején újra átdolgozták a költségvetést, december elején kiderült: hiába. Az MVM-től bezsebelt százmilliárdok csak kozmetikázásra voltak jók. A bevételek 1600 milliárddal maradtak el az időarányostól, a kiadások 1000 milliárd túlléphetik a tervezettet.
Már a „Valóban a monetáris politika a növekedés gátja? Ugyan már! Az adatok teljesen mást mutatnak…” cím is beszédes.
Pénzügyi stabilitás, hitelre.
A miniszter kicsit beszólt a jegybanknak, ez lehetett hatással a piaci szereplőkre.
Az idei első félévben az állam 65 százalékkal többet költött kamatkiadásra, mint 2022 első felében. És többet, mint amit egész évben szán rezsivédelemre.